!

Dévény István

KatalógusnévDévény István

Könyvei 1

Dévény István: Søren Kierkegaard

Fordításai 10

Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!
Peter Bichsel: Egy asztal az egy asztal
Mariella Mehr: Kőkorszak
XVI. Benedek pápa: Bevezetés a keresztény hit világába
Nicolaus Cusanus: De pace fidei / A hit békéjéről
E. T. A. Hoffmann: Újabb hírek Berganza kutya sorsáról
E. T. A. Hoffmann: Martin mester és a kádársegédek
Karl Rahner: Hit, szeretet, remény
Mariella Mehr: Üzenetek a számkivetésből
Hans Urs von Balthasar – Joseph Ratzinger – Franz Courth – Constantin Pohlmann – Hitter József: Jézus és az Egyház anyja

Népszerű idézetek

Ninácska P>!

Kierkegaardnak még életében gúnynévvé vált vált a neve, a társadalom minden rétege ismerte – erről az előzőekben már bőven esett szó. Brandes közel 25 évvel Kierkegaard halála után már írni mert róla. Kierkegaardra vonatkozó értékelése: „A 19. század első felének dán irodalma vele kezdődik és és vele végződik. Ami a második felében jött, az vagy teljesen jelentéktelen, vagy túl éretlen volt ahhoz, hogy Kierkegaard műveivel szemben egyáltalán valamelyes súlya legyen. Az irodalomnak nincsenek mértékegységei. Nincs mélységmérő, amellyel a szellemi mélységet mérni lehetne, nincs hőmérő, amely jelezné a szenvedélyek hőfokát, nincs magasságmérő, hogy a szellem szárnyalását mérje. Ha mégis lennének ilyen műszerek, akkor jeleznék, hogy irodalmunkban senki sem tudott az emberszív szakadékos világába mélyebbre ereszkedni, senki sem tudott bensőségesebben érezni, senki sem gondolkodott élesebben, a tisztaság és szilárdság eszményei iránti lelkesedésében senki sem tudott magasabbra szárnyalni, mint Kierkegaard.”

II. Kierkegaard művének hatása - Költők és írók

1 hozzászólás
Ninácska P>!

Itt egy pillanatig meg kell állnunk, mert a magyar „ismétlés” csak részben adja vissza azt, amiről itt egyáltalán szó lehet. Az indo-európai nyelvek mindegyikében az „újból” vagy „vissza” határozószó rejtőzik, ezt követi egy ige. A németben visszahozni (wieder-holen), a latintól közvetlenebbül függő angolban, franciában újból kérni, követelni (repetition), s a dánban visszavenni (gen-tage). A szótárakban minden nyelven általában három-négy kolumnán keresztül tart azon szavak felsorolása, amelyek az „újból” határozószóval kezdődnek.. Ilyen szókörnyezetben helyezkedik el mindenütt az „ismétlés” szó – a magyart kivéve, amelyhez nálunk inkább az unalom, a monotónia, a rutin képzete társul, tehát a „már megint ugyanaz”. Ezt a nyelvi differenciát érdemes szem előtt tartani.

I. Kierkegaard életműve - Félelem és reszketés

1 hozzászólás
Ninácska P>!

Camus szerint Kierkegaard nem csak elgondolta, de át is élte az abszurditást. Mi lehetett ennek az átélésnek a tartalma? Megfosztotta magát mindattól, ami olcsón vigasztalta volna, támaszkodni sem akart semmire. Nem tartotta abszolútnak az erkölcs törvényeit, hogy ezen az alapon kiválóan erkölcsösnek tarthassa magát, nem állított össze filozófiai rendszert, hogy az eszmék otthonában könnyebben elviselje az életet. Semmit sem tett azért, hogy csökkentse azt a fájdalmat, amelyet a lét abszurditásának tövise okoz szívében.

II. Kierkegaard művének hatása - Albert Camus (1913-1960)

cassiesdream>!

Meggyőződésem, hogy Kierkegaardra sem teológiát, sem filozófiát nem lehet felépíteni.

II. Kierkegaard művének hatása - Karl Jaspers (1883-1969)

2 hozzászólás
Ninácska P>!

Az etikai elkötelezettség hirdetője ismerteti alaptételét, amely szerint „az én vagy-vagy-om, nem a jó és rossz közötti választást jelenti elsősorban, hanem azt a választást, amellyel jót és rosszat választunk. […] Nem annyira arról van szó, hogy a jó és a rossz akarása között választunk, mint inkább arról, hogy az akarást választjuk.” Egzisztenciális alapmozdulat a választás választása. Mint Heideggernél.

II. Kierkegaard művének hatása - Martin Heidegger (1889-1976)

Ninácska P>!

Az ember döntésével megragad egy alternatívát, s ilyenkor egyetlen pillanatig megteremti saját identitását. Ez tehát a szó szoros értelmében vett egzisztenciális, létet létrehozó döntés. Sartre ismert fogalmazásában: L'existence précède l'essence – s ez kísértetiesen hasonlít a kierkegaardi gondolathoz: akkor van szoros értelemben vett igazi (hívő, egyúttal emberi) léted, amikor döntéseddel megteremted magad. Semmi lényeges sincs adva, mindaz, aminek jelentősége van, „létrejön”, „valósul”. Az igazi emberi én is azáltal, hogy választ, dönt, elhatározza magát. A „pillanatnak” Kierkegaard terminológiájában kiváltságos szerepe van. A pillanat döntéseinek a Sartre-féle értelmezésétől lényegesen eltér ugyan, de formailag ugyanazon a síkon mozog: a „létező létrejövése” döntés, mégpedig pillanatszerű döntés műve.

II. Kierkegaard művének hatása - Jean-Paul Sartre (1905-1980)

Ninácska P>!

Ő valójában és elsősorban nem „egzisztencialista”, hanem „egzisztálva gondolkodni akaró” ember. Számára az egzisztencia nem szakfilozófiai téma, nem „valami”, amiről gondolatok rendszerét lehet megalkotni, amit elméletbe lehet foglalni.

II. Kierkegaard művének hatása - Filozófusok

Ninácska P>!

Kierkegaard eredeti teljesítménye abban állt, hogy egzisztenciális formába öltöztette azokat az antropológiai alapfogalmakat, amelyeket a bölcseleti és teológiai hagyomány készített elő. Így vált szabaddá az út, amely kivezetett a német idealizmusból, s elvezetett az újkori antropológiához. Ez Jaspersnél az átélt létezés átvilágításáa (Existenzerhellung), Heideggernél a jelenlét egzisztenciális elemzése (existenziale Daseinanalytik), Sartre-nál pedig jelenségelemző ontológia (phänomenologische Onthologie).

Kierkegaard életműve - Filozófusok

Kapcsolódó szócikkek: ontológia, lételmélet
1 hozzászólás
Ninácska P>!

Kierkegaard „követői” az emberi létezés keresztény és bölcseleti értelmezése közötti feszültséget azáltal oldották meg, hogy mint teológusok lemondtak Kierkegaard filozófiájáról, mint filozófusok lemondtak Kierkegaard teológiájáról. Lemondtak tehát Kierkegaardról, de legalább következetesebbek voltak, mint azok, akik azt hitték, hogy a dán gondolkodó hűséges tanítványai.

II. Kierkegaard művének hatása - Filozófusok

1 hozzászólás
Ninácska P>!

Ami Kierkegaardnál is csak sejthető, Brunner által nem vált világosabbá.

II. Kierkegaard műveinek hatása - Emil Brunner (1889-1966)