!

Devecseri Gábor magyar

1917. február 27. (Budapest) – 1971. július 31. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Devecseri_Gábor

Képek 1

Könyvei 25

Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató
Devecseri Gábor: A meztelen istennő és a vak jövendőmondó
Devecseri Gábor: Epidauroszi tücskök, szóljatok
Devecseri Gábor: Lágymányosi istenek
Devecseri Gábor: Tréfás állatkerti útmutató
Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz
Devecseri Gábor: A mulandóság cáfolatául
Devecseri Gábor: A hasfelmetszés előnyei / A mulandóság cáfolatául
Devecseri Gábor: Bikasirató
Vajda Ernő – Devecseri Gábor: Öreg fák

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Zsebkönyvtár, Officina Könyvtár

Szerkesztései 1

A. Szerdjuk – Devecseri Gábor – Szebelkó Imre (szerk.): A határon

Fordításai 162

Homérosz: Odüsszeia
Homérosz: Íliász
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget
Görög drámák
Erich Kästner: Három ember a hóban
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes művei I–III.
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe válogatott művei
Szophoklész: Élektra / Oedipus király / Antigoné
Platón: Szókratész védőbeszéde

Antológiák 19

Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Gróh Ilona (szerk.): Jöjj ki, napocska!
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
L. Jeszenszky Ágnes (szerk.): Örök természet
Réz Pál – Vas István (szerk.): Magyar írók Rákosi Mátyásról
Lukács László (szerk.): Innen és túl
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Falus Róbert – Szilágyi Péter (szerk.): A múzsák dicsérete

Róla szóló könyvek 3

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Rónay László: Devecseri Gábor
Vas István: Az ismeretlen isten

Népszerű alkotóértékelések

>!
discipula_magistri

Devecseri Gábor

Az ő fordításában hatalmas élmény ókori szerzők műveit olvasni.

>!
Asgard47

Devecseri Gábor

Azt, hogy milyen nagyságú műfordító volt, a huszonegyedik században nehéz megfogalmazni. Van egy Ovidius Publius Naso nevű úrtól (ő római költő volt) egy Metamorhoses című könyvem. Röviden, a római mitológia (különben Hellászból ellopott) bemutatása. No ezt, ez a Devecseri nevű úr adaptálta nekünk, magyarra..
Viszont volt egy zseniális saját műve, amely Teriesziászról és Pallász Athénéról szól.
A könyv címe: A meztelen istennő és a vak jövendőmondó. A hölgy ( a meztelen istennő) Zeusz jánya volt… valamint az értelem és a művészetek istennője.. Az úr egy pásztorfiú, még anno, fiatalon… No, ez a bizonyos saját műve róluk szól. Gyönyörű szerelmi és testi kapcsolatukról, amelyért az ember a látásával fizet. Cserébe hosszú kort él meg, és minden jóslata igaz lesz.. aztán találkozunk véle az Odüsszeiában…, de ez már Homérosz…


Népszerű idézetek

>!
Tiger205

„Apám – így szól a kis bálna –,
hadd mehessek el a bálba.”
„Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer.”

2 hozzászólás
>!
Tiger205

A hód arcán enyhe pírral
csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve:
– Nem vagytok még megesketve!

Kapcsolódó szócikkek: hód · jegesmedve
8 hozzászólás
>!
tgorsy

A búzavirág és a pipacs beszélget:
Szeretsz?
Szeretlek.
Akkor hívom a méhecskét.

>!
janetonic P

(…) apám egyszerűen lenyelte anyámat, ami házastársak között megesik, ha haragosak.

16. oldal

1 hozzászólás
>!
janetonic P

Nő akarok maradni, ó, gyöngyösszakállú Indra. Nő, méghozzá azért, mert a nő tízszer annyi gyönyört érez a szerelemben, mint a férfi. Tapasztaltam, tudom, és ehhez szeretném tartani magam.

153. oldal

2 hozzászólás
>!
Zonyika P

– Ne ugrándozz, ne táncolj, ne bomolj,
az iskolásfiúcska mind komoly. –
Garázda kölykét inti így a moly.

33. oldal

>!
Tiger205

Mért cikáznak a kis fecskék?
Hogy az eget kékre fessék.
S ha mindenütt van már festék,
„Kész a tavasz” – jelenthessék.

Kapcsolódó szócikkek: fecske
>!
pwz ISP

… az eposzokban szereplő egy-egy hős alakja, jelleme sem egyszerre vagy rövid idő alatt alakult ki. Móra Ferenc írta meg, hogy egy ásatása alkalmával esténként az Iliász történetét mesélgette a parasztok körében. A követező évben már ő hallhatott mesét egy mesélő kedvű öreg paraszt munkatársától. A mese arról szólt, hogy volt egyszer egy nagyon-nagyon erős ember, akit úgy hívtak, hogy Ág Illés, és aki nagyon haragudott. Egy esztendő alatt ez lett tehát Akhilleusz-Achilles-Ág Illés története. S aki ezen a történeten csak mosolyogna, gondolja meg, hogy (mint ezt több kutató, s köztük a magyar Szabó Árpád érdekesen bizonyítja) egyáltalán nem lehetetlen, hogy Akhilleusz alakja csak egy görögösített formája a korábbi Gilgames névnek, melynek gil-töve az Akhilleusz név khill-tövét kölcsönözhette. S hogy eléggé valószínű, hogy Gilgames maga is csak egy Ág Illés volt, lévén végtelen a lehetőség a Gilgames-eposzt (eposzokat) megelőző még ősibb eposzokat illetően, s végtelen a lehetősége annak, hogy ezekből új és új névtorzító, hősformáló alkotások eredtek.

110-111. oldal, Líra az eposzról - A teljes magyar Homérosz utószava

>!
imma AP

Gólya jöve, kelepele:
– Nyisson ajtót, kedves pele;
gyereke jött, nem levele;
egész csőröm tele vele.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pele
>!
kicsibak P

Miniatűr

„Esküdj!” "Mire?" "A napra…
Most esküdj meg a holdra.
Te Trisztán, hogyha átversz…!"
"Nem verlek át, Izolda.

Eggyé váltál az éggel,
elképzelt vagy s igaz.
Minden, mi szép körötted,
Veled valódi." „Klassz.”

"Szemem tapint a lomb közt
és lát a két kezem,
be- és kilélegezlek.
Mért nem szólsz?" „Könnyezem.”

119. oldal - Átváltozik a világ (1960-1971) (Göncöl, 1993)