Déry Tibor magyar

Úgy tanultam, hogy az ember az a fajta élőlény, amely élete során szüntelenül reménykedik, jövőjéről képzeleg, s azért küzd, hogy ezt beérhesse. Képlete: a reménybe ágyazott lét. Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni.

Hideg nő nincs, csak szakszerűtlenül kezelt.

61. oldal

Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni.

Ha valahol megszólalt volna – mondta József –, akár suttogva is, vagy elneveti magát valahol a közelben, a hangszórók bömbölésében is megismerem a suttogását vagy a nevetését. De mindig a távollétemben nevetett – mondta József –, s mindig abban a résben suttogott, amelyből hiányoztam.

Erkölcsös nevelésben részesültem, apám bár ügyvéd, de tisztességes ember volt,

15. oldal

– Minthogy azon a véleményen vagyok, természetesen a kellő fenntartásokkal, hogy az emberi élet nem eredményekben, hanem folyamatokban fejezi ki magát, azt tartom, hogy minden, ami egyszer elkezdődik életünkben, be is fejeződik, akár eléri előre kitervezett alakját, akár nem. Ha valamire azt mondjuk, hogy félbehagytuk, bátran azt is mondhatjuk rá, hogy befejeztük, mert lezárult az a lelki folyamat, amely cselekedetre indított; ha nem zárult volna le, akkor tovább cselekedtünk volna. Amivel nincs kedvünk tovább foglalkozni, azt abbahagyjuk, tehát ami abbamaradt, az be van fejezve.

69. oldal

– Az a gyanúja, hogy az élet szép, asszonyom? – kérdezte G. A.

437. oldal

– Köszönöm – mondta G. A. – Le fogok feküdni, fáradt vagyok.
– Az kellemes, de veszélyes állapot, uram – mondta a férfi. – Ha az ember fáradt, hamarabb megbocsát önmagának.

69. oldal (Szépirodalmi, 1972)

… a szolgaság fölfelé is fertőz, s ez legnagyobb bűne. Nem a zsarnok neveli a talpnyalókat, ezek szülik őt.

480. oldal

Ha valakinek elmondjuk egy rossz emlékünket, ez annyit veszít súlyából, amennyit az általa kiszorított káröröm nyom.

13. oldal