Déry Tibor magyar

Úgy tanultam, hogy az ember az a fajta élőlény, amely élete során szüntelenül reménykedik, jövőjéről képzeleg, s azért küzd, hogy ezt beérhesse. Képlete: a reménybe ágyazott lét. Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni.

Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni.

Ha valahol megszólalt volna – mondta József –, akár suttogva is, vagy elneveti magát valahol a közelben, a hangszórók bömbölésében is megismerem a suttogását vagy a nevetését. De mindig a távollétemben nevetett – mondta József –, s mindig abban a résben suttogott, amelyből hiányoztam.

Erkölcsös nevelésben részesültem, apám bár ügyvéd, de tisztességes ember volt,

15. oldal

– De az úr úgy érzi – mondta a komornyik –, hogy nadrágra van szüksége, s nem órára.
– Nem mindegy az? – mondta a kereskedő. – Ez az óra van olyan jó, mint akármelyik nadrág.
– Ez igaz – mondta a komornyik csendesen. – S ráadásul nagy előnye, hogy ha az ember nem húzza fel, akkor nem jár. Ez egyébként a nadrágra is áll.

136. oldal (Szépirodalmi, 1972)

– Köszönöm – mondta G. A. – Le fogok feküdni, fáradt vagyok.
– Az kellemes, de veszélyes állapot, uram – mondta a férfi. – Ha az ember fáradt, hamarabb megbocsát önmagának.

69. oldal (Szépirodalmi, 1972)

… a szolgaság fölfelé is fertőz, s ez legnagyobb bűne. Nem a zsarnok neveli a talpnyalókat, ezek szülik őt.

480. oldal

Hideg nő nincs, csak szakszerűtlenül kezelt.

61. oldal

A beteg állat megindítóbb a beteg embernél, mert nem kér segítséget, s nem szívesen fogad el. Gyógyulásért kórház helyett önmagába vonul vissza.

125. oldal Ciceró, 2003

Még csak augusztus közepén tartunk, a nyár delelőjén, de már lábam előtt, a földön itt-ott egy-egy korhadó levél: mintha a testemből váltak volna ki.

(első mondat)