!

Dercsényi Balázs magyar

KatalógusnévDercsényi Balázs
Nemférfi

Könyvei 31

Dercsényi Balázs – Kaiser Ottó – Koppány Tibor: Magyar várak
Dercsényi Balázs – Gáspár Zsuzsa – Koppány Tibor – Örsi Károly: Magyar kastélyok
Dercsényi Balázs – Kaiser Ottó – Koppány Tibor: Magyar kastélyok
Dercsényi Balázs: Magyarország
Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon
Dercsényi Balázs: Veszprém – Székesegyház
Dercsényi Balázs: Gyula – Műemlékek
Dercsényi Balázs: Árkay Aladár
Dercsényi Balázs: Budapeşte
Dercsényi Balázs: Budapest

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Architektúra Akadémiai · Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület

Szerkesztései 26

Dercsényi Balázs (szerk.): Szeged – Fogadalmi templom és Demeter-torony
Dercsényi Balázs (szerk.): Budapest – Ezredéves emlékmű
Dercsényi Balázs (szerk.): Pécs – Szent István tér
Dercsényi Balázs (szerk.): Hollókő – Várrom
Dercsényi Balázs (szerk.): Hajdúdorog – Görög katolikus Székesegyház
Dercsényi Balázs (szerk.): Szentes – Műemlékek
Dercsényi Balázs (szerk.): Budapest – A Magyar Tudományos Akadémia épülete
Dercsényi Balázs (szerk.): Fehérgyarmat – Látnivalók
Dercsényi Balázs (szerk.): Atkár – Látnivalók
Dercsényi Balázs (szerk.): Kisnána – Várrom

Antológiák 1

Déri Erzsébet (szerk.): Református templomok Magyarországon

Népszerű idézetek

Amapola P>!

Budapest ékessége, a Duna gyöngye, „hullámok fölött könnyedén úszni, lebegni látszó kies berek”, „pompás költemény”, „tündérsziget, álomsziget, csodasziget, költőknek fészke, szeretők tanyája” — az elismerő szavak mindannyiunk kedves Margitszigetére vonatkoznak.

(első mondat)

Amapola P>!

A Sziget eredetileg mintegy csupán 56 ha nagyságú lehetett. Lényegében a három szigetből álló csoport legnagyobbika volt. Mai alakját a XIX. század utolsó harmadában, a Duna szabályozásakor nyerte el, bár még a XX. század első évtizedeiben is végeztek kisebb feltöltéseket. A szabályozás során a felsőt, a Fürdő-szigetet elkotorták, az alsót, a Festő-szigetet pedig öszszekötötték a Margitszigettel. Ma területe megközelíti a 100 ha-t, 2,5 km hosszú és legnagyobb szélessége eléri az 500 métert.

10. oldal

Amapola P>!

Ma Margitszigetként ismerjük, ám történetének alakulásából az is jól érzékelhető, hogy neve is aszerint változott, miként használata.

Az Urak szigete, Úr sziget elnevezés abból az időszakból származik, amikor a király és főemberei vadászpalotákat emeltek területén. A királyi vadászterületre utal a Nyulak szigete elnevezés is, mely latinul Insula Leporum. A leporum szó más értelmezése szerint az Ékességek szigete nevet is használták, igaz, csak elvétve.

Az itt felépülő kolostorok, templomok, az egyház jelenléte adták a későbbi neveket: Szent András szigete, Boldogságos Szűz Mária szigete, Boldogasszony sziget.

A törökök idején elmenekült apácákra utal a Lánysziget név, mely törökül Kyszadaszi vagy Kvadaszi. Hasonló jelentése van a szintén török Kizlar (Kizler) adaszi, vagy a perzsa Dzsezire duchuteran adaszi kifejezésnek is.

A Budai Vár közelsége okán nevezték Budai szigetnek, vagy egyszerűen csak Duna szigetnek.

A XIX. században, amikor a Habsburg főhercegek birtokába került, már a Palatinus vagy Nádor sziget elnevezés volt divatban.

Legismertebb névadója mégis IV. Béla királyunk apáca leánya, Árpád-házi Szent Margit, aki a Sziget kolostorában élt és itt is halt meg. Így a különböző elnevezések mellett már a XIV. századtól kezdve ismert a Margitsziget elnevezés is.

10. oldal

1 hozzászólás
Amapola P>!

Árpád híd
A főváros fiatalabb hídjai közé tartozik, bár létesítését már az 1908. évi XLVIII. törvénycikkben megfogalmazták. Terveit Széchy Károly készítette Sávoly Pál közreműködésével.1939-ben kezdték meg építését, de a háború miatt 1942-ben a munka abbamaradt.
A hídépítés 1948-ban lényegesen szerényebb programmal folytatódott, átadására 1950. november 7-én került sor. Eredeti nevét azonban Sztálin hídra változtatták.
A hidat az UVATERV tervei alapján szélesítették ki 1980 és 1984 között. Eredeti nevét 1958-ban kapta vissza.

89. oldal