Dercsényi Balázs magyar
Katalógusnév | Dercsényi Balázs |
---|---|
Nem | férfi |
Könyvei 31
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Architektúra Akadémiai · Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület
Szerkesztései 26
Antológiák 1
Népszerű idézetek
A Sziget eredetileg mintegy csupán 56 ha nagyságú lehetett. Lényegében a három szigetből álló csoport legnagyobbika volt. Mai alakját a XIX. század utolsó harmadában, a Duna szabályozásakor nyerte el, bár még a XX. század első évtizedeiben is végeztek kisebb feltöltéseket. A szabályozás során a felsőt, a Fürdő-szigetet elkotorták, az alsót, a Festő-szigetet pedig öszszekötötték a Margitszigettel. Ma területe megközelíti a 100 ha-t, 2,5 km hosszú és legnagyobb szélessége eléri az 500 métert.
10. oldal
Ma Margitszigetként ismerjük, ám történetének alakulásából az is jól érzékelhető, hogy neve is aszerint változott, miként használata.
Az Urak szigete, Úr sziget elnevezés abból az időszakból származik, amikor a király és főemberei vadászpalotákat emeltek területén. A királyi vadászterületre utal a Nyulak szigete elnevezés is, mely latinul Insula Leporum. A leporum szó más értelmezése szerint az Ékességek szigete nevet is használták, igaz, csak elvétve.
Az itt felépülő kolostorok, templomok, az egyház jelenléte adták a későbbi neveket: Szent András szigete, Boldogságos Szűz Mária szigete, Boldogasszony sziget.
A törökök idején elmenekült apácákra utal a Lánysziget név, mely törökül Kyszadaszi vagy Kvadaszi. Hasonló jelentése van a szintén török Kizlar (Kizler) adaszi, vagy a perzsa Dzsezire duchuteran adaszi kifejezésnek is.
A Budai Vár közelsége okán nevezték Budai szigetnek, vagy egyszerűen csak Duna szigetnek.
A XIX. században, amikor a Habsburg főhercegek birtokába került, már a Palatinus vagy Nádor sziget elnevezés volt divatban.
Legismertebb névadója mégis IV. Béla királyunk apáca leánya, Árpád-házi Szent Margit, aki a Sziget kolostorában élt és itt is halt meg. Így a különböző elnevezések mellett már a XIV. századtól kezdve ismert a Margitsziget elnevezés is.
10. oldal
Árpád híd
A főváros fiatalabb hídjai közé tartozik, bár létesítését már az 1908. évi XLVIII. törvénycikkben megfogalmazták. Terveit Széchy Károly készítette Sávoly Pál közreműködésével.1939-ben kezdték meg építését, de a háború miatt 1942-ben a munka abbamaradt.
A hídépítés 1948-ban lényegesen szerényebb programmal folytatódott, átadására 1950. november 7-én került sor. Eredeti nevét azonban Sztálin hídra változtatták.
A hidat az UVATERV tervei alapján szélesítették ki 1980 és 1984 között. Eredeti nevét 1958-ban kapta vissza.
89. oldal