!

Delphine de Vigan francia

Nem
Wikipédiahttps://fr.wikipedia.org/wiki/Delphine_de_Vigan

Könyvei 15

Delphine de Vigan: No és Én
Delphine de Vigan: Semmi nem áll az éjszaka útjába
Delphine de Vigan: Igaz történet alapján
Delphine de Vigan: No and Me
Delphine de Vigan: No et moi
Delphine de Vigan: Nothing Holds Back the Night
Delphine de Vigan: Underground Time
Delphine de Vigan: Un soir de décembre
Delphine de Vigan: Based on a True Story
Delphine de Vigan: Rien ne s'oppose à la nuit

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Vörös pöttyös könyvek, Arany pöttyös könyvek


Népszerű alkotóértékelések

>!
Pötyidanon

Delphine de Vigan

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Delphine de Vigan minden szava őszinte, olykor kegyetlen, brutális, de sosem hazudik. Talán ezért nyűgöz le engem annyira.
Először a No és Én-t olvastam, nemrég pedig ráakadtam a Semmi sem állhat az éjszaka útjába című könyvére, ami az édesanyja öngyilkosságáról szól és arról, hogy tudta ezt földolgozni. Számomra ez egyébként is érdekes téma (nem ez a megfelelő szó rá, de nem hiszem, hogy van jobb…), ezért azonnal megvettem. Nem csalódtam benne. A történet egyszerre megrázó, megható és elgondolkodtató, ráadásul bőven lehet benne humort, iróniát, öniróniát találni. Az pedig külön tetszett, hogy az írónő két szálon vezette a történetet, egyik fejezet az anyjáról szólt, a következő arról, hogyan gyűjtötte az anyagot ő, vagy éppen mennyire nehezen gépelt le bizonyos részeket.
Kerestem tőle más könyveket is, de magyar nyelven sajnos nem találtam. Ha valaki mégis tudna ilyenről, nagyon megköszönném, ha jelezné nekem! :)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
PuPilla

Az ember képes szuperszonikus repülőgépeket és rakétákat küldeni a világűrbe, egyetlen hajszál vagy a bőr egy parányi részecskéje alapján képes azonosítani egy bűnözőt, olyan paradicsomot termeszteni, ami három hétig eláll a hűtőben, anélkül, hogy a héja megráncosodna, mikrochipen információk milliárdjait tárolni. Az ember képes hagyni, hogy emberek haljanak meg az utcán.

69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hajléktalanság
>!
PuPilla

A karácsony hazugság, ami egy fényekkel teleaggatott halott fa köré gyűjti a családokat, üres beszélgetésekből szőtt, több kiló vajas krém alá temetett hazugság, olyan hazugság, amelyben senki sem hisz.

71. oldal

Kapcsolódó szócikkek: karácsony
2 hozzászólás
>!
PuPilla

Az életben van egy zavaró dolog, egy olyan dolog, ami ellen nem tehetünk semmit: lehetetlen abbahagyni a gondolkozást.

118. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gondolkodás · Lou Bertignac
>!
Windy

Tudom, néha jobb így maradni, önmagunkba fordulva, magunkba zárkózva. Mert egy pillantás elég, hogy meginogjunk, ha valaki kinyújtja a kezét, és máris érezzük mennyire törékenyek és mennyire sebezhetőek vagyunk. És néha minden összeomlik akár egy gyufából emelt piramis.

99. oldal

>!
Róka P

Mielőtt Nóval találkoztam volna, azt hittem, az erőszak a kiabálásban, az ütésekben, a háborúban, a vérben van. Most már tudom, hogy erőszak a csöndben is van, hogy szabad szemmel néha láthatatlan. Erőszak az idő, ami befedi a sebeket, erőszak a napok kérlelhetetlen láncolata, a visszafordulás lehetetlensége. Erőszak, ami kicsúszik a kezünkből, ami hallgat, nem mutatkozik, erőszak az, amire nincs magyarázat, ami örökre átlátszatlan marad.

195. oldal

Kapcsolódó szócikkek: erőszak
>!
PuPilla

Gyakran sajnálom, hogy nem lehet eltörölni a már a levegőben lógó szavakat úgy, ahogy a papíron kiradírozzuk őket, hogy nem létezik valami különleges toll, amivel a fejünk felett hadonászva áthúznánk az ügyetlen szavakat, mielőtt meghallanák őket.

136. oldal

1 hozzászólás
>!
Miamona

Mindig a valóságé az utolsó szó.

163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: valóság
>!
monica

Lehet, hogy az életben csak egyetlen esélyünk van, s úgy kell nekünk, ha nem tudjuk megragadni, nem tér vissza többé.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: esély
>!
Miamona

Világéletemben kívülállónak éreztem magam, bárhol voltam is, mindig kilógtam a képből, a társalgásból, mintha más hullámhosszon lennék, mintha csak egyedül én hallanék meg hangokat vagy szavakat, amit a többiek nem észlelnek, és süket lennék azokra, amiket ők meg látszólag hallanak, mintha csak kívül esnék a kereten, egy hatalmas, láthatatlan üveg túloldalán lennék.

15. oldal

>!
Róka P

…azt hiszem, még soha életemben nem ettem ennyire rosszat, pedig a menzán ebédelek.

48. oldal

1 hozzászólás