!

Dékány András magyar

1903. január 11. (Kecskemét) – 1967. május 30. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Dékány_András
Életrajz

Könyvei 28

Dékány András: S.O.S. Titanic!
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember
Dékány András: Matrózok, hajók, kapitányok
Dékány András: Csempészek, hősök, kikötők
Dékány András: Kalózok, bálnák, tengerek
Dékány András: Robinson utolsó kalandja
Dékány András: A fekete herceg
Dékány András: Az Óceán Császára
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze
Dékány András: Jokkó visszatér

Kapcsolódó sorozatok: Tengerészregény, Monostory Balázs

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Delfin könyvek, Nagy emberek élete, Magyar Ifjúsági Remekírók, Nemzeti Könyvtár

Szerkesztései 3

Csejtei Dezső – Dékány András – Simon Ferenc (szerk.): Ész – Élet – Egzisztencia I.
Laczkó Sándor – Dékány András (szerk.): A barátság
Laczkó Sándor – Dékány András (szerk.): A gyűlölet

Fordításai 2

Vincent Descombes: Az ugyanaz és a más
Jean-François Lyotard: A viszály

Antológiák 4

Elek István – Artner Tivadar – Kerbolt Béla (szerk.): Gyémánt mesekönyv
Kormos István (szerk.): A gyémántszekerce
Kelemen Sándor (szerk.): A kívánságfa
Nyíri Kristóf (szerk.): Filozófia az ezredfordulón

Népszerű alkotóértékelések

>!
gesztenye11 

Dékány András

Összes könyvét nem sikerült elolvasnom, de a tengerészregény sorozat, illetve a Monostory Balázsról írt trilógia gyerekkorom kedvenc olvasmányai voltak, rajtuk keresztül ismertem meg a tengert, a hajókat, a hajózást, a matrózokat. megtanultam néhány szakkifejezést. Úgy írt, hogy közben tanított a tengerész mesterségre, a vitorlások fajtáira, a szelekre, a halakra. Ami a gyakorlatban tanult (volt tengerész és vitorlázott is), azt nagyon jó hatásfokkal tudta átadni az olvasónak. És még egy tragikus ismeretterjesztés: a Titanic tragédiájáról az ő S.O.S. Titanic könyvéből tanultam a legtöbbet.


Népszerű idézetek

>!
Uzsonna 

    Hű és jó barátom szemében a tiszta ember boldogsága csillogott. Így csak azok tudnak nézni, akiket az erdő, a puszta vagy a tenger nevel.

5. fejezet, 204. oldal, Filum kiadás

>!
Uzsonna 

    – Zarevecchia neve valamikor Tengerfejérvár volt. Két éve az Előre gőzössel lejöttünk egészen idáig, az egyik hajózási gyakorlaton. Akkor láttam, micsoda erős várfalak védték a régi Tengerfejérvárt. Itt lépett partra Kálmán király menyasszonya, Busilla grófkisasszony. A híres normann fejedelem, a szicíliai Roger gróf lánya volt a szép Busilla, aki királyi gályán érkezett Szicíliából, és akit háromezer fegyveres várt a tengeröbölig leérő várfalak alatt…

7. fejezet, 258-259. oldal, Filum kiadás

>!
Inimma

MINT A MESÉKBEN

Élt egyszer, valamikor régen, egy hatalmas király. Ez a király messze földön híres volt – nem a hatalmas birodalmáról, nem is a kincseiről (pedig volt neki belőlük bőven), hanem arról, hogy mindent tudni akart. Palotájában csak gyűltek, egyre gyűltek a könyvek, meghívta magához a világ bölcseit; napjait folyton-folyvást csak velük töltötte, de ez mind kevés volt neki. Azután, ahogy egyre öregebb lett, ahogy fogyni érezte idejét, arra gondolt: megparancsolja bölcseinek, gyűjtsék össze neki a legfontosabb tudnivalókat.
Tanakodtak a bölcsek, ki ezt, ki azt tartotta a legfontosabbnak, a palotában meg nem fogyott, inkább szaporodott a rengeteg sok könyv… Akkor a király azt mondta: válogassák ki ezekből a legfontosabbat, de csak annyit, hogy egyetlen kis szobában elférjenek. Nem lesz már neki többre ideje.
Nekiláttak hát a bölcsek a válogatásnak, de bizony beletelt egy esztendő is, mire jelenthették a királynak: együtt vannak a legfontosabb tudnivalók. Akkorra azonban a király már nagyon öreg volt; megparancsolta hát, hogy egyetlen könyvbe gyűjtsék össze mindazt, amit egy királynak tudnia kell.
Telt-múlt az idő, az az egyetlen könyv pedig csak nem akart elkészülni. Hogyan is férhetne bele egyetlen, mégoly vaskos könyvbe is minden tudomány? Végül aztán – már járni is alig tudott, már látni is alig látott a király – megszületett A tudás könyve. Csakhogy a király azt már nem olvashatta el, s úgy érezte, arra sem lesz már ideje, hogy tudósai felolvassák neki. Azt kérte a legnagyobb bölcstől: mondaná meg neki egyetlen mondatban a legfontosabbat. Sokáig tanakodott magában a bölcs, mit is mondjon. Végül így szólt:
– Felséges királyom, a legfontosabb, amit mondhatok neked, ez: a világ bonyolult.
Így mondja a mese, s mint minden mesében, ebben is nagy igazság van: egy ember élete kevés ahhoz, hogy ezt a bonyolult világot megismerhesse.
Szerencsére nem kell mindenkinek mindent elölről kezdeni. Rendelkezésre áll az előttünk élt sok-sok nemzedék összegyűjtött tudása, tapasztalata. Ez a tudás elsősorban a könyvekben ölt testet. A könyvek segítenek abban, hogy a bonyolult világ sokféle jelenségéből megismerhessük a legfontosabbat, s azután később, ki-ki érdeklődése szerint, egyre többet és többet ismerhessen meg. Ebből persze az is következik, hogy egyre szaporodik a tudnivaló – de szerencsére fogyatkozik is. Ismereteink nemcsak bővülnek, de avulnak is. Egyre többet tudunk, s egyre jobban. Aki első lépéseit teszi a bonyolult világ sokféle jelenségének megismerése útján, annak egyelőre elég a maradandót megismernie.
Ezeket a maradandó tudnivalókat tartalmazza a Képes gyermekenciklopédia. Maga a szó – enciklopédia – azt jelenti, hogy egy könyvbe gyűjtöttük össze mindazt, amit mai ismereteink szerint tudni kell a világról: a világmindenségről, a mi Földünkről, a Föld élőlényeiről, a természetről, az emberekről s arról, hogyan ismerték meg az emberek a világot, s ezzel együtt hogyan tették a maguk számára szebbé, gazdagabbá az életet.
Az enciklopédia lapjain a világ ezer színe tükröződik.
Szép is, érdekes is a világ: akár a mesék. Van benne Ezüstország, Aranyország, Óperenciás-tenger, világ vége meg üveghegy; ezüstbánya, aranybánya, végeláthatatlan tenger, járhatatlan, ezer veszedelmet rejtő messzeség meg csillogó-szikrázó jéghegyek. Vannak égig érő fák is – azazhogy majdnem égig érők, mert ha az eget nem is, de az alacsonyan járó felhőket elérheti a mammutfenyők 150 méter magasra nyúló csúcsa. Éltek valamikor sárkányok is, sárkánygyíkoknak nevezik őket a tudósok. Sőt még kacsalábon forgó vár is létezik – egy olyan épület messze Keleten, Burmában, amely akár kacsalábon forgó vár is lehetne: található ott egy hatalmas kő, olyan, mint egy széles talpú torony. Annak a tetejében van egy kőgolyó, azon meg egy nagy tornyú ház. Ha erős szél fúj, a kő inog ide-oda. Azt várná az ember, leesik. De nem esik le mégsem, csak imbolyog. Egy pagoda ez.
Hát az nem mesébe illő-e, hogy milyen sokféle állat meg növény él a Földön? Meg az, ahogy az emberek a Földet felfedezték? Hiszen ma már parányinak tűnő hajókon vagy gyalogszerrel indultak útnak az ismeretlenbe, s útjukat nem segítette térkép meg iránytű, sem útikönyv. És az űrhajók ma már a Földön túlra is elrepülnek.
Csak a mesékben van annyi kaland, amennyin át kellett küzdenie magát az embernek, amíg a barlangi élettől eljutott a mai világig. Szüksége volt ehhez a két kezére, az eszére, a tapasztalatára, a tűzre, ezerféle szerszámra, később a villamosságra – meg bátorságra, hősiességre, igazságszeretetre…
A Képes gyermekenciklopédia olvasója nem fog úgy járni, mint a mesebeli király. Korábban kezdi meg ismerkedését a világgal, s nem az utolsó könyve, hanem első könyveinek egyike lesz a tudás könyve. Korábban megtudja a legfontosabbat, amit a király csak élete végén tudott meg: hogy a világ bonyolult. S azt is, hogy mennél többet ismerünk meg belőle, annál könnyebben találjuk meg a helyünket ebben a bonyolult, de szép és érdekes világban.

5-8. oldal - Az első fejezet

Kapcsolódó szócikkek: égig érő fa · forgó vár · könyv · könyvtár · pagoda · tudás
>!
Uzsonna 

    A tenger!
    Most is érzem, sok-sok évtized után, hogy akkor, azokban a másodpercekben erősebben vert a szív, és a lélegzet elállt. Csak néztünk, néztünk, belemeredve a messzeségbe, és lassan formát öltött a táj.

1. fejezet, 10. oldal, Filum kiadás

>!
Uzsonna 

Porto-Ré – királyi kikötő, és valóban így van, a hagyomány szerint itt élt egy időben IV. Béla király, amikor a tatárok elől az Adria partjáig menekült. Láttuk a Frangepánok híres várát, ezt a regényesen épült, parti sziklákon terpeszkedő négy saroktornyos építményt. És láttuk a „sub rosá”-t is. Porto-Ré lakói a Frangepánok omladozó kastélyát Novigradnak, új várnak nevezik, mert Fiume feletti, a Tersatto-hegyen épült vár a Frangepánok régi vára. Itt, Novigrad kápolnájának sekrestyéjében tanácskozott a három összeesküvő: Zrínyi Péter, Frangepán Kristóf és Wesselényi – a rózsákkal díszített mennyezet alatt. Azóta írják a titkos összejövetelekre, összeesküvésekre, hogy „sub rosa”: a rózsák alatt… Kicsi városka ez a Kraljevica (így hívták már akkor is dalmát barátaink), de minden kicsisége mellett híres tengerésznép lakja. Innen vitte valamikor Payer és Weyprecht az egyetlen osztrák-magyar északsarki expedícióhoz a Thegethoff fregattra a százfőnyi legénység felét, ötven kiváló matrózt. És itt, Porto-Réban emlékeztünk a gyerekkori olvasmányunkból ismert Györök Leó festőművész bátor kis hajójára, a Kurulra. Akkor, 1918-ban még láttuk Vicenzo Marincovich műhelyét, ahol a hetvenegyes párizsi kommün elfeledett magyar hőse, Györök Leó hajója épült…

2. fejezet, 35-36. oldal, Filum kiadás

>!
Uzsonna 

…kiültünk Jokkóval a rivára. Volt mit nézni. Szálas pásztorok, szőrködmönös hegylakók, bosnyák sapkás halászok jöttek-mentek előttünk. A parti házak üzlethelyiségeiben korallcsiszoló műhelyek, szivacsárusok, mészárosok, hálókészítők sorakoztak. A háztetők mögül kiemelkedett a Dóm hatalmas tornya. Híres templom a sebenicói Dóm: 1300 közepén épült, nincsen benne sem tégla, sem fa, terméskőből épült.

7. fejezet, 264. oldal, Filum kiadás

>!
WolfEinstein

A jeges éjszakában, a süllyedő hajóról, a távozó csónakok után szállt a búcsúdal.

169. oldal, 8. SOS Titanic! (Móra, 1988)

1 hozzászólás
>!
Zsucsima

Minden nehéz, ha nem tudod, és minden könnyű, ha tudod.

>!
dianna76 P

Sok gép dolgozik ma a gyárakban, a földeken, a kutatóintézetekben, de minden gép mellett ott áll az ember.

382. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gép