!

Dee Brown amerikai

1908. február 22. (Alberta, Louisiana, Amerikai Egyesült Államok) – 2002. december 12. (Little Rock, Arkansas, Amerikai Egyesült Államok)

Teljes névDorris Alexander "Dee" Brown
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Dee_Brown
Életrajz

Könyvei 5

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel
Dee Brown: A nagy lovaskaland
Dee Brown: Vasút a Vadnyugaton
Dee Brown: Bury My Heart at Wounded Knee

Népszerű idézetek

>!
Kuszma MP

– És nem akartok templomokat?
– Nem, nem akarunk.
– Miért nem?
– Mert a templomokban azt tanítanátok, hogy civakodjunk Istenről – mondta Joseph. – Ilyesmit pedig nem akarunk tanulni. Mert ha van is viszályunk e földön más emberekkel, földi dolgokért, Istenről még sohasem civódtunk és nem is akarunk.

1 hozzászólás
>!
SophieOswald

Hantoljatok el bárhol, nyugtot nem lelek,
Wounded Knee-nél temessétek el a szívem.

     STEPHEN VINCENT BENÉT

19. oldal (Cartaphilus, 2011)

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

Kapcsolódó szócikkek: temetés
>!
Adrienn_ka

Az indiánok úgy gondolták, hogy a sápadt arcúak gyűlölik a természetet, az eleven lélegzetű vadont, négylábúit és szárnyasait, a füves tisztásokat, a vizet, a földet és magát a levegőeget is.

28. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet · természet
>!
ppeva P

„– De hát miért nem akartok iskolát? – kérdezte a biztos.
– Mert azt tanítjátok majd, hogy templomokra is szükség van – felelte Joseph.*
– És nem akartok templomokat?
– Nem, nem akarunk.
– Miért nem?
– Mert a templomokban azt tanítanátok, hogy civakodjunk Istenről – mondta Joseph. – Ilyesmit pedig nem akarunk tanulni. Mert ha van is viszályunk a földön más emberekkel, földi dolgokért, Istenről még sohasem civódtunk, és nem is akarunk."

* Heinmot Tujalaket nez-percé indián törzsfő „fehér” neve (Ifjú Joseph)

370. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
Anyechka I

Az a tény, hogy egy ilyen hatalmas nemzet, mint a miénk, így háborúzik néhány száz szétszórtan élő nomáddal, a lehető legszégyenteljesebb színjáték, példátlan igazságtalanság és undorító nemzeti bűntett, amely előbb vagy utóbb az ég méltó haragját zúdítja megtorlásként utódaink fejére.

159. oldal

>!
Anyechka I

Valóban, gondolta a fiatal teton, a fehérek népe olyan, mint a tavasszal medréből kilépő folyó, amely mindent elpusztít, ami az útjába kerül.

74. oldal

>!
Anyechka I

Egy főnök arra emlékeztette a bizottságot, hogy népét már ötször áttelepítették, amióta a Nagy Fehér Atya ígéretet tett; sohasem telepítik át többé. „Gondolom, talán az lenne a legjobb, ha kerekekre szerelnétek az indiánokat – fejezte be szavait gúnyosan –, akkor kedvetekre tologathatnátok minket.”

292. oldal

>!
ppeva P

A sebesült sziúkkal megrakott kocsik a sötétség beálltával elérték a Pine Ridge-i kormányhivatalt. Négy férfit és negyvenhét asszonyt meg gyermeket kellett volna elhelyezni. Mivel az összes rendelkezésre álló barakk katonákkal volt tele, az indiánokat kinn hagyták a farkasordító hidegben a nyitott kocsikon, miközben egy tehetetlen tiszt valami fedelet próbált keríteni számukra. Végül kihordták a padokat az episzkopális templomból, és szénát terítettek a földre alomnak.
Történt pedig mindez az Úr 1890. esztendejében, négy nappal karácsony után. Ahogy az első megtépett, véres indiánok beléptek a gyertyafényben úszó templomba, láthatták – azok legalábbis, akik eszméletükön voltak – a tetőgerendákról integető fenyőágakat. A szentélyben, az oltár felett ott díszelgett ormótlan betűkkel a felirat: BÉKESSÉGET A FÖLDÖN A JÓAKARATÚ EMBEREKNEK.

506. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
Adrienn_ka

A fehérek tudják, mit hogyan kell előállítani, nem tudják azonban, mit hogyan kell elosztani.
(Ülő Bika)

488. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
ppeva P

Kalifornia indiánjai éppoly szelídek voltak, mint földjük éghajlata. A spanyoloktól kapták nevüket, a spanyolok létesítettek missziós állomásokat számukra, hogy megtéríthessék és megronthassák őket. A kaliforniai indiánok törzsi szervezete fejletlen volt; minden falunak volt vezetője, nagy harci főnökök azonban sohasem akadtak e békeszerető emberek körében. Amikor 1848-ban aranyra bukkantak Kaliforniában, ezrével áradtak ide a világ minden tájáról a fehérek, s a készséges indiánoktól mindent elvettek, amire szükségük volt. Azokat, akiket a spanyolok még nem rontottak meg, most megrontották, majd egész törzseket irtottak ki, melyeknek ma már neve is rég feledésbe merült. Mert ki emlékezne a csilulákra, a csimarikókra, az ureburékra, a nipevaikra, az alonákra és száz más csoportra; ott porladnak csontjaik az autósztrádák, parkolóhelyek és lakóháztömbök alatt a mélyben.

263. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel