!

Dee Brown amerikai

1908. február 22. (Alberta, Louisiana, Amerikai Egyesült Államok) – 2002. december 12. (Little Rock, Arkansas, Amerikai Egyesült Államok)

Teljes névDorris Alexander "Dee" Brown
NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Dee_Brown
Életrajz

Könyvei 5

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel
Dee Brown: A nagy lovaskaland
Dee Brown: Vasút a Vadnyugaton
Dee Brown: Bury My Heart at Wounded Knee

Kapcsolódó kiadói sorozatok: FilmRegények, Szivárvány


Népszerű alkotóértékelések

>!
Szürke_Medve 

Dee Brown

Dorris Alexander „Dee” Brown furcsa egy személyiség, és meglehetősen ellentmondásos figura. Szorgalmas történetíró, és nagyon alaposan gyűjti össze a forrásait. Sok olyan forrást tár fel amelyek eddig rejtve voltak, és ez lehetővé teszi, hogy gyökeresen új szempontokat felvonultató szerző legyen. Ugyanakkor meglehetően elfogult, dogmatikus, manipulatív író, és ezzel elront sok mindent. A történészi objektivitást ugyanis nem véletlenül találták ki, és ha ez egy soha el nem érthető cél is a valóságban, azért folyamatosan törekedni kell rá. Félreértés ne legyen nem az a bajom vele hogy van véleménye, ez egy nagyon fontos erény, hanem az hogy a forrásai aszerint rendezi át és használja fel, vagy éppen nem használja fel hogy megfelel-e a nézeteinek vagy nem, és ez komoly hiba. Dee Brown könyveit olvasva többször is bizalmatlanná váltam miatta a szerzőre, mert manipuláción értem. Mindenesetre az az előnye meg volt ennek, hogy jobban elmélyedtem a témában, amiről a könyve szólt, mert ellenőrizi akartam az adatait.
Sokszor felszínes. Elragadja a témája, és az elfogultsága hogy nem is veszi észre, hogy olyanokat is leír, amelyek az ellentétét bizonyítják annak amit állítani akar. Lelkesen érvel, és a forrás mit hoz, közben másról beszél valójában. Az ideológiai elfogultsága is sokszor vicces. Brown marxista, és meglehetősen mereven az. A Nagy lovaskaland bevezetőjében például előírja az olvasóját, hogy szurkoljon csak a kékkabátosoknak, mert ők képviselik a „haladást”…..sőt, akkurátus dialektikus és történelmi materialistaként gondosan le is szögezi hogy egészen a polgárháború végéig ők képviselik az a „haladást”…csak, hogy az olvasó biztos legyen…:D
A leghíresebb könyvében olyan mítoszokat is természetesnek vesz mint a „nemes vadember”, és ha egy neki tetsző forrást talál, a kritikai ereje sokszor cserben hagyja…pl Seattle főnök híres beszéde kapcsán.

A három és fél csillagot az elsődleges források fáradhatatlan feltárásáért adtam meg, mert én is tudom hogy ez milyen kemény munka, az egy és fél csillag elvonás pedig az elfogultság, az átideológizáltság és a felszínesség miatt jár


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

– És nem akartok templomokat?
– Nem, nem akarunk.
– Miért nem?
– Mert a templomokban azt tanítanátok, hogy civakodjunk Istenről – mondta Joseph. – Ilyesmit pedig nem akarunk tanulni. Mert ha van is viszályunk e földön más emberekkel, földi dolgokért, Istenről még sohasem civódtunk és nem is akarunk.

15 hozzászólás
>!
SophieOswald

Hantoljatok el bárhol, nyugtot nem lelek,
Wounded Knee-nél temessétek el a szívem.

     STEPHEN VINCENT BENÉT

19. oldal (Cartaphilus, 2011)

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

Kapcsolódó szócikkek: temetés · Wounded Knee
>!
Anyechka I

Egy főnök arra emlékeztette a bizottságot, hogy népét már ötször áttelepítették, amióta a Nagy Fehér Atya ígéretet tett; sohasem telepítik át többé. „Gondolom, talán az lenne a legjobb, ha kerekekre szerelnétek az indiánokat – fejezte be szavait gúnyosan –, akkor kedvetekre tologathatnátok minket.”

292. oldal

>!
Adrienn_ka

Az indiánok úgy gondolták, hogy a sápadt arcúak gyűlölik a természetet, az eleven lélegzetű vadont, négylábúit és szárnyasait, a füves tisztásokat, a vizet, a földet és magát a levegőeget is.

28. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet · természet
1 hozzászólás
>!
Anyechka I

Valóban, gondolta a fiatal teton, a fehérek népe olyan, mint a tavasszal medréből kilépő folyó, amely mindent elpusztít, ami az útjába kerül.

74. oldal

>!
ppeva P

A sebesült sziúkkal megrakott kocsik a sötétség beálltával elérték a Pine Ridge-i kormányhivatalt. Négy férfit és negyvenhét asszonyt meg gyermeket kellett volna elhelyezni. Mivel az összes rendelkezésre álló barakk katonákkal volt tele, az indiánokat kinn hagyták a farkasordító hidegben a nyitott kocsikon, miközben egy tehetetlen tiszt valami fedelet próbált keríteni számukra. Végül kihordták a padokat az episzkopális templomból, és szénát terítettek a földre alomnak.
Történt pedig mindez az Úr 1890. esztendejében, négy nappal karácsony után. Ahogy az első megtépett, véres indiánok beléptek a gyertyafényben úszó templomba, láthatták – azok legalábbis, akik eszméletükön voltak – a tetőgerendákról integető fenyőágakat. A szentélyben, az oltár felett ott díszelgett ormótlan betűkkel a felirat: BÉKESSÉGET A FÖLDÖN A JÓAKARATÚ EMBEREKNEK.

506. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
ppeva P

„– De hát miért nem akartok iskolát? – kérdezte a biztos.
– Mert azt tanítjátok majd, hogy templomokra is szükség van – felelte Joseph.*
– És nem akartok templomokat?
– Nem, nem akarunk.
– Miért nem?
– Mert a templomokban azt tanítanátok, hogy civakodjunk Istenről – mondta Joseph. – Ilyesmit pedig nem akarunk tanulni. Mert ha van is viszályunk a földön más emberekkel, földi dolgokért, Istenről még sohasem civódtunk, és nem is akarunk."

* Heinmot Tujalaket nez-percé indián törzsfő „fehér” neve (Ifjú Joseph)

370. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
Anyechka I

Az a tény, hogy egy ilyen hatalmas nemzet, mint a miénk, így háborúzik néhány száz szétszórtan élő nomáddal, a lehető legszégyenteljesebb színjáték, példátlan igazságtalanság és undorító nemzeti bűntett, amely előbb vagy utóbb az ég méltó haragját zúdítja megtorlásként utódaink fejére.

159. oldal

>!
Adrienn_ka

A fehérek tudják, mit hogyan kell előállítani, nem tudják azonban, mit hogyan kell elosztani.
(Ülő Bika)

488. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel

>!
ppeva P

„Ötödnapon – idézzük Joseph-et – elmentem Miles tábornokhoz, és átadtam a puskámat.” Ékesszóló beszédét, amelyben vereségét elismerte, Charles Erskine Scott Wood fordította angolra*, majd írásban is megörökítette a főnök szavait; ez a beszéd lett a későbbiekben a legtöbbet idézett amerikai indián szöveg.
„Mondjátok meg Howard tábornoknak, ismerem a szívét. És megőriztem szívemben, amit mondott nekem. Belefáradtam a harcba. Főnökeink elestek, Látó Üveg halott. Tuhulhulzote is halott. Minden öregünk halott. Az ifjú harcosok mondhatnak csak igent vagy nemet, de az ő vezérük (Ollokot) is halott. Hideg van, nincsenek takaróink. Kisgyermekeink megfagynak. Néhány emberem elmenekült a hegyeken át, de nekik sincs takarójuk, és nincs ennivalójuk. Ki tudja, hol járnak, talán meg is fagytak azóta. Egy kis időt szeretnék, hogy gyermekeimet megkereshessem, lássam, hányan maradtak. Talán meglelem őket, de az is lehet, csak a halottak között. Hallgassatok rám, főnökeim! Fáradt vagyok, a szívem beteg és szomorú. Mostantól, vagyis attól az időtől fogva, ahol a Nap e pillanatban áll, többé már nem harcolok.”

* Wood hadnagy hamarosan leszerelt, ügyvéd lett, valamint szatirikus költemények és esszék szerzője. Találkozása Joseph Főnökkel és a nez-percékkel egész életét befolyásolta. A hadsereg egykori hadnagya a társadalmi igazság és a jogfosztottak ügyének bátor védelmezője lett.

381. oldal

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem A Vadnyugat története indián szemmel