!

Deáky Zita magyar

Nem

Könyvei 5

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete
Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák”
Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban
Deáky Zita: Gyermekek és serdülők munkája Magyarországon a 19. századtól a második világháborúig
Deáky Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Doktori Mestermunkák

Szerkesztései 1

Deáky Zita (szerk.): Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára

Népszerű idézetek

AeS P>!

Ugyanígy többször figyelmeztették a bábákat arra, hogy a keresztelő utáni áldomásivás alkalmával ne engedje a gyermeket bevinni a kocsmába. Felhívták a figyelmét arra is, hogy az újszülöttnek nem tesz jót a kocsmai hangoskodás, a füst és a kocsmai hangulat, másrészt a bábát is óva intették a lerészegedéstől.

271. oldal - Gyermek a közösségben (Századvég, 2005)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

Minden századik nőnek nincs havi baja, és minden századik férfinak van.. Ez azért van így, hogy kiegészítsék egymást, ez nagy betegség. Bukovinában is volt egy férfi, neki is volt havi baja, de ő azért megnősült. Egyszer a felesége észre vette férjének a menstráját, megijedt, és hazaszaladt az anyjához, és azt mondta: Nem megyek vissza! Nem elég az enyémet mosni, az övét már nem fogom!”

Lányok, asszonyok és leendő anyák (Menstruáció és termékenység)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: menstruáció
encsy_eszter>!

A 18. század közepétől a hivatalos utasítások és rendeletek szerint a gyermekágyi betegségeknél a bábáknak kötelességük volt orvost hívni vagy hivatni. Az utasítások szerint belsőleg gyógyszereket sem adhattak, belső vizsgálatokat nem végezhettek, gyakorlatilag nem segíthettek volna a gyermekágyas betegeken. A falvakban azonban nem volt orvos a 18-19. században, csak a városokból várhatták érkezését, ha egyáltalán értesíteni tudták. Addig azonban segíteni kellett. Tudásuk, tapasztalataik alapján mindent megtettek az anya életének megmentése érdekében. A leggyakrabban használt gyógyszer a kezükben a pálinka volt. Temesváry Rezső szülész-nőgyógyász orvos kutatásaiból tudjuk, hogy rendkívül nagy mennyiségben alkalmazták a szülés körüli félelmek, fájdalmak, betegségek leküzdésére, és a gyógyulás siettetésére. Véleménye szerint azért nincs (az 1890-es években!) annyi gyermekágyi halálozás azoknál sem, ahol a szülésnél tanulatlan kontárbába segédkezett, mert a pálinka a „főszerepet játssza a gyermekágyi láz rationális gyógykezelésében is, bizonyára nagy prophylaktikus értéke van a gyermekágyi megbetegedések leküzdésében”.

Az anyaság, 196. oldal

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: szülés
AeS P>!

1844-ben jelent meg Kempf d' Angreth József (1820-1900), Somogy vármegye uradalmi orvosának a női meddőségről írt orvosi disszertációja. Miután számba vette az alkati hibákat és a lélekre ható káros ártalmakat, arra a következtetésre jutott, hogy a nők az irodalom és a művészetek művelése miatt lehetnek meddők.

53. oldal - Minden dolgok kezdete: lányok, asszonyok és leendő anyák (Századvég, 2005)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: meddőség
encsy_eszter>!

Vincze úgy gondolja, hogy az eddigi neveléstörténeti munkák csak az idillt dokumentálták, és ez hamis képet mutat a gyermekéletről, miközben az nemhogy nem idillikus, hanem a fájdalom, a kiszolgáltatottság és kegyetlenség hatja át.

14. oldal

Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák” A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon

dianna76 P>!

A gyermek Isten áldása, a család büszkesége és segítője, a név továbbvivője, a biológiai és a társadalmi folytonosság, a reprodukció biztosítéka is. A gyermeknemzés, a gyermek születése és felnevelése az élet rendje, természetes állapot.

Születésszabályozás

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

Úgy képzelték, hogy a már kifejlődött gyermek a szülés megindulásakor „kopogtat” az anya méhének képzeletbeli ajtaján, ami azután az asszonynál a természet rendje szerint a szülést beindítja. Ebben a folyamatban a szülésnél segédkező bába vagy orvos az „ajtónálló” szerepét tölti be, aki, ha kell, segít megnyitni az anya testét.

A szülés ideje (A "természet rendje ellen való" szülésekről)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: szülés
dianna76 P>!

A fürdetés, lemosás rituáléja megjelenik az ember életének két végpontján. A vízzel való lemosás vagy letörölés az új világba való átlépés utolsó rituális megtisztító aktusa volt, és az élet, illetve a halál vizeként a folytonosság és a körforgás képzetét adhatta. Az első és az utolsó víz, és a mosdatás kellékei mágikus erővel rendelkeztek minden kultúrában.

"És világra jött a gyermek..." (Az első fürösztés)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

„ […] Az édes Anya, és gyermek közt leg-szorosabb egység vagyon az Anyának testébül formáltattván, s testének része lévén a gyermek: mellyre nézve, annak Emlöiben, rend szerint, leg-jobb a gyermek természetihez leg-alkalmatosabb tej készitettik. Innen vagyon: hogy leg-egészségesebb. leg-frissebb, leg-szebb gyermekek azok, a kik édes Annyok tején neveltettnek. […]”

Táplálás, dajkaság, csecsemőhalandóság (Mellgyulladás)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)