!

David Foster Wallace amerikai

1962. február 21. (Ithaca, USA) – 2008. szeptember 12. (Claremont, USA)

Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/David_Foster_Wallace

Képek 4

Könyvei 16

David Foster Wallace: Végtelen tréfa
David Foster Wallace: Infinite Jest
David Foster Wallace: A supposedly fun thing I'll never do again
David Foster Wallace: This Is Water
David Foster Wallace: Consider the Lobster
David Foster Wallace: The Broom of the System
David Foster Wallace: The Pale King
David Foster Wallace: Everything and More
David Foster Wallace: Brief Interviews with Hideous Men
David Foster Wallace: Oblivion

Felolvasásai 1

David Foster Wallace: Brief Interviews with Hideous Men

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

A sors nem hord magánál csipogót; a sors mindig valami sikátorban hajol ki eléd ballonkabátban, halkan rád pisszeg, de többnyire meg sem hallod, úgy sietsz valami fontos felé, amit előre megterveztél.

299. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sors
>!
Kuszma P

Fackelmann azt állította, elkezdett naplót vezetni, hogy megőrizze az utókornak az összes csajozós dumát, amivel Kite valaha próbálkozott – olyan betonbiztos szövegekről van szó, mint pl. „te vagy a második legszebb nő, akit életemben láttam, az első maga volt a brit miniszterelnök, Margaret Thatcher”, vagy „ha hazajönnél velem, kivételesen majdnem biztos, hogy össze tudnék hozni egy erekciót”, és hozzátette, hogy csak valami felsőbb gondviselés bizonyítéka lehet, ha Kite így huszonhárom és fél évesen már nem szűz.

939. oldal

Kapcsolódó szócikkek: napló
7 hozzászólás
>!
Garaczi_László IP

Szakmám szerint kőműves vagyok. A baleset napján, március 27-én egyedül dolgoztam egy új hatemeletes tetején. Amikor elvégeztem a munkámat, kiderült, hogy maradt nagyjából 900 kg felhasználatlan téglám. Ahelyett hogy sok körben, kézben cipeltem volna le a téglákat, úgy döntöttem, hogy leeresztem őket egy hordóban az emelőcsigával, ami szerencsére az épület oldalához volt erősítve a hatodik emeleten. A földszinten kibiztosítottam a kötelet, felmentem a tetőre, kilógattam a hordót, és beletöltöttem a téglát. Aztán újból lementem az utcaszintre, kioldottam a kötelet, és jól megmarkoltam, hogy lassítsam a 900 kg tégla leereszkedését. A baleseti bejelentő 11. sz. rubrikájában látni fogja, hogy 75 kilót nyomok.
Meglepetésemben, hogy a teher hirtelen fölránt a földről, elvesztettem a lélekjelenlétemet, és elfelejtettem elengedni a kötelet. Szükségtelen közölnöm, nagy sebességgel haladtam felfelé az épület oldala mentén. A harmadik emelet magasságában találkoztam a lefelé tartó hordóval. Ez magyarázza a koponyarepedést és a törött kulcscsontot.
Alig lassulva folytattam a nagy sebességű emelkedést, és meg sem álltam, amíg a jobb kezem ujjai két ujjperc mélyen nem voltak a csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem a lélekjelenlétem, és a kínzó fájdalom ellenére is képes voltam a kötélbe kapaszkodni. Körülbelül ugyanebben a pillanatban viszont a téglás hordó is földet ért, és a földbe csapódás erejétől kiszakadt a feneke.
A téglák súlya nélkül a hordó mintegy 30 kg-t nyomott. Újra emlékeztetem a 11. sz. rubrikában megadott 75 kg-os súlyomra. Képzelheti, hogy még mindig a kötélbe kapaszkodva nagy sebességű ereszkedésbe kezdtem az épület oldala mentén. A harmadik emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó hordóval. Ez magyarázza a két megrepedt bokát, valamint a lábamon és az altestemen található zúzódásokat.
A hordóval való találkozás kellőképp lelassított, hogy a földön szétszóródott téglákra való érkezés hatását csökkentse. Ám sajnálatos módon, ahogy ott feküdtem a téglákon jelentős fájdalmak között, nem tudtam felkelni vagy megmozdulni, csak néztem az üres hordót hat emelet magasságban, és újból elvesztettem a lélekjelenlétemet, és sajnálatos módon elengedtem a kötelet, aminek következtében a hordó… stb.

6 hozzászólás
>!
Kuszma P

Úgy látom, Isten kicsit túl laissez-faire módon intézi az ügyeit, és nem vagyok oda érte. Én eléggé ellenzem a halált mint olyat, Isten viszont minden jel szerint eléggé halálpárti. Nem nagyon látom, Boo, hogyan lehetne ez ügyben közelíteni egymáshoz az álláspontjainkat.

45. oldal

1 hozzászólás
>!
Kuszma P

Molly Notkin gyakran hívogatja Joelle van Dyne-t, hogy rábízza élete eddigi egyetlen, hányatott sorsú szerelmének, egy erotikusan korlátozott New York University-s G. W. Pabst-kutatónak a titkait, akit az a neurotikus meggyőződés kínoz, hogy a világban egyidejűleg véges számú erekció lehetséges, így az ő merevedése például könnyen lekókaszthat egy nálánál rászorulóbb vagy hányatottabb sorsú harmadik világbeli cirokszedőt, úgyhogy akárhányszor csak feláll neki, olyasfajta bűntudat rohamozza meg, mint egy kevésbé extravagáns szorongásokkal megáldott PhD-birtokost mondjuk egy bébifókabunda viselésének gondolatára.

228. oldal

5 hozzászólás
>!
Kuszma P

Mint annyi vérbeli bürokrata, Hal anyjának fogadott testvére, Charles Tavis is valahogy inkább perspektivikus, nem pedig endokrin módon kistermetű. Testi kicsinysége olyasminek a kicsinységére hasonlít, ami eleve távolabb van tőled, mint szeretne, de még távolodik is.

534. oldal

1 hozzászólás
>!
Kuszma P

…minden akkreditált teniszakadémiának PhD-fokozatú sportpszichológust [kell] foglalkoztatnia a teljes munkaidős stábjában, aki állandóan monitorozza a sportnövendékeket, nem adnának-e halálos reakciót az éveken át célkeresztben tartott céljuk elérésére. Az ETA házi tanácsadója a héjaképű dr. Dolores Rusk, MSc, PhD, aki a gyerekek szerint pont eggyel rosszabb a fölöslegesnél. Megkeresed egy problémával, mire ő azt csinálja, hogy kalickát formáz az ujjaiból, elgondolkodva fixíroz a kalickán át, kiragadja az utolsó alárendelt mellékmondatot abból, amit mondtál, és kérdő hangsúllyal visszaismétli – „lehet, hogy homoszexuálisan vonzódsz a párospartneredhez?”, „teljesen szétcseszi az életedet a céltudatos férfisportolói énképed?”, „önkéntelen merevedés a clevelandi elődöntők alatt?”, „meghülyülsz, ha azt szajkózzák, amit mondasz, ahelyett, hogy válaszolnának?”, „szeretnéd letekerni a csiripelő fejem, mint egy gumicsirkéét?” –, és ezt olyan arccal, ami szerinte nyilván semlegesen bölcs, pedig igazából olyan, mint amikor egy lány veled táncol, de szívesebben táncolna bárki mással a teremben.

451. oldal

7 hozzászólás
>!
pável

– Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.”

16. oldal

6 hozzászólás
>!
mate55 P

– Az érzés miatt akarok meghalni. Az érzés az oka, hogy meg akarok halni. Azért vagyok itt, mert meg akarok halni. Ezért tettek ablak nélküli szobába, ahol rács van a villanykörtén, és nincs zár a vécéajtón. Ezért vették el a cipőfűzőmet meg az övemet. De az érzést, azt bezzeg nem veszik el.

129. oldal

>!
Kuszma P

Joelle van Dyne szerint az egyik legszomorúbb hely és idő az a láthatatlan tengely, amin egy buli – még ha amúgy nem is túl jó – átfordul a saját végébe; a pillanat, amikor mindenki csöndben, összehangoltan nyúl a gyújtójáért, kezdi begyűjteni a csaját, zakóját, nagykabátját vagy még egy búcsúsört a hatos csomag utolsó műanyag gyűrűjéről, mond néhány felületes – de felületességét őszintén be is ismerő – bókot a házigazdának, és behúzva maga után az ajtót, távozik. Ahogy elhal a hangjuk a lépcsőházban. Ahogy a házigazda visszafordul a csukott ajtótól, és szembetalálja magát a rumlival meg a némaságnak a buli farvizén egyre szélesebbre nyíló fehér V-jével.

227. oldal