!

David Eagleman amerikai

1971. április 25. (Albuquerque, Új-Mexikó, Egyesült Államok) –

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévEagleman, David
Nemférfi
Honlapeagleman.com
Facebook@David.M.Eagleman
Instagram@davideagleman
Twitter@davideagleman

Képek 3

Könyvei 7

David Eagleman: Az agy
David Eagleman: Így múlik el…
David Eagleman: Az élő agy
David Eagleman: Sum
David Eagleman: The Brain
David Eagleman: Incognito
David Eagleman – Anthony Brandt: The Runaway Species

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Latte Metropolis Media

Antológiák 1

Burger István (szerk.): MetaGalaktika v9.5

Népszerű idézetek

Nikolett0907 P>!

Az együttérzés valaki mással a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy mi magunk is érezzük az ő fájdalmát. Gondolatban végigpörgetünk egy ellenállhatatlan szimulációt: mi történne, ha mi lennénk ugyan ebben a helyzetben? Ennek a képességünknek köszönhető, hogy a különféle történetek – mint például a filmek vagy a regények – oly elterjedtek az egész emberi kultúrában. Mindegy, hogy számunkra teljesen ismeretlen emberekről,vagy akár kitalált figurákról van szó, átérezzük a lelki gyötrelmeiket és az örömüket. Könnyen azonosulunk velük, átéljük az ő életüket, és az ő szemszögükből látjuk a világot. Amikor valaki mást szenvedni látunk, akkor megpróbáljuk megmagyarázni magunknak, hogy itt másvalakiről van szó, nem rólunk – az agyunk mélyén a neuronjaink azonban nem tudnak a kettő közt különbséget tenni.

149. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Nikolett0907 P>!

Egyesek azt hangoztatják, hogy a dogfüggőség a szegénység és a másokhoz hasonulást elváró környezeti nyomás hatására alakul ki. Kétségtelen, hogy ezeknek a tényezőknek is szerepe van, de a baj valódi okát az agy biológiájában kell keresnünk. Laboratóriumi kísérletekben patkányok önmaguknak adagolhatták a kábítószert. Az állatok az étel- és italellátásuk rovására is folyamatosan a drogot a ketrecükbe juttató billentyűt nyomogatták.
A patkányok ezt nem pénzügyi megfontolásból, vagy társadalmi kényszer hatására tették, hanem azért, mert a kábítószer bejut az agyuk alapvető, jutalmazást, elismerést biztosító áramkörébe. A szerek hatékonyan közlik az aggyal, hogy ez a döntés jobb bármely másnál.
Esetleg az agy más hálózatai is beszállnak a csatába, és felsorakoztatják a drog elutasítása mellett szóló érveiket. A függőség kialakulása után azonban a bevésődött hálózaté lesz a döntő szó. A drogfüggők többsége ki szeretne kerülni a szer csapdájából, azonban képtelennek találják magukat erre. Végső sorsukat az pecsételi meg, hogy ösztöneik rabjává válnak.

132. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Debut P>!

Az agy tehát egy történet elbeszélőjeként működik – és mindannyian elhisszük a történeteket, amelyeket elmond.

73. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Nikolett0907 P>!

A látás nem azonos azzal, hogy a látókéreg könnyűszerrel értelmezi a beérkező fotonokat. Ellenkezőleg, az egész testre kiterjedő tapasztalás. Az agyba érkező jeleknek csak gyakorlás eredményeképpen tudunk jelentést tulajdonítani; amihez viszont arra van szükség, hogy a jeleket összevessük a cselekvéseinkből és azok érzékszervi következményeiből származó jelekkel. Ez az egyetlen módja annak, hogy agyunk megtanulja helyesen értelmezni, mit jelentenek valójában a látórendszerbe érkező adatok.

50. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Nikolett0907 P>!

Az érzékszervekből származó információk minden típusára igaz az, hogy a feldolgozásához eltérő időtartamra van szükség. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy még ugyanazon típusú érzékelések esetén is előfordulnak eltérések. A lábunk nagyujjától például hosszabb idő alatt ér el az információ az agyba, mint a hasonló típusú információ az orrunktól. Ezek egyike sem magától értetődő az érzékelésünk számára: ezért először minden információt összegyűjtünk, így minden szinkronizáltnak tűnik.
Mindennek az lesz a furcsa következménye, hogy valójában a múltban élünk. Mire végiggondolunk egy adott pillanatot, addigra az már el is múlt. Az érzékszerveinkből bejövő információk szinkronizálásának az az ára, hogy tudatosságunk a fizikai világ mögött kullog. Ez az áthidalhatatlan szakadék mindig ott tátong a tényleges történések és azok agyunkban végbemenő tudatosulás között.

55. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Szelén>!

Háromféle halál létezik. Az első akkor következik be, amikor a test megszűnik működni. A második, amikor a testet sírba helyezik. A harmadik az a pillanat, valamikor a jövőben, amikor a nevedet utoljára ejtik ki.

43. oldal - Metamorfózis

David Eagleman: Így múlik el… 40 egyperces a túlvilágról

Kapcsolódó szócikkek: halál
Debut P>!

Feltételezhetnénk, hogy a bőrünk felületénél véget érünk, ám sokkal inkább úgy érezzük, hogy nem lehet meghúzni azt a határt, ahol mi magunk véget érünk, és elkezdődnek a minket körülvevő emberek. A saját neuronjaink állandó összjátékban vannak bolygónk összes többi lakójának neuronjaival, aminek eredményeképpen előáll egy óriási, folytonosan változó szuperorganizmus. Az, amit mi önmagunkként körülhatárolunk, nem más, mint egy egyszerű részhálózat egy sokkal nagyobb hálózatban. Ha fényes jövőt szeretnénk fajunk számára, akkor folytatni kell az emberi agy kölcsönhatásainak kutatását – a veszélyeket éppúgy, mint a lehetőségeket. Mert nem tudjuk kikerülni az agyunk hálózatába beleégett igazságot: szükségünk van egymásra.

154. oldal

David Eagleman: Az agy A te történeted

Jsu>!

Bizonyos értelemben a személyiség, az egyén kialakulását a már meglévő kapcsolatok egy részének visszanyesegetése határozza meg. Nem azért válunk azzá, akik vagyunk, mert valami kifejlődik az agyunkban, hanem azért, mert valami eltűnik onnan.

David Eagleman: Az agy A te történeted

Szelén>!

Igy ér véget a világ, nem robbanással, csak egy ásítással: álmosan és elégedetten, lecsukódó szemhéjunk szolgál nagy színjáték befejeződését jelző, legördülő függönyként.

Takarékos üzemmód

David Eagleman: Így múlik el… 40 egyperces a túlvilágról

Szelén>!

A helyzet azonban az, hogy a te sok ezer trillió és trillió atomod nem véletlenszerűen gyűlt össze: mindegyiket a te részedként címkézték föl, és az is marad, bárhová kerüljön is. Tehát te sem tűnsz el végleg, csupán új formát öltesz. Míg a múltban olyan mimikával és gesztusokkal fejezhetted ki magad, mint a szemöldököd felvonása vagy csókdobálás, most egy felröppenő szúnyog, egy hajladozó búzaszár vagy egy felszínre bukkanó delfin levegővétele fejezi ki az érzelmeidet, örömödet jelezheti például egy hullám tetején úszó hínárcsomó, egy zivatarfelhő aljából lelógó, táncoló páratölcsér, egy csapkodva ikrákat rakó tengeri apróhal vagy egy fényesre koptatott folyami kavics, amit magával ragadott egy örvény.

Keresés

David Eagleman: Így múlik el… 40 egyperces a túlvilágról

Kapcsolódó szócikkek: atom · természet