!

Darvas József magyar

1912. február 10. (Orosháza) – 1973. december 3. (Budapest)

Teljes névDumitrás József
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Darvas_József_(író)

Könyvei 26

Darvas József: A törökverő
Darvas József: Elindult szeptemberben
Darvas József: Részeg eső
Darvas József: A legnagyobb magyar falu
Darvas József: Egy parasztcsalád története
Darvas József: Város az ingoványon
Darvas József: Vízkereszttől Szilveszterig
Darvas József: Hajnali tűz
Darvas József: Tiszántúl
Darvas József: „A térképen nem található” / Pitypang / Részeg eső / Hunyadi

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kincses Könyvek, Korok és Hősök, Szépirodalmi Zsebkönyvtár, Fiatalok Könyvtára, Harminc Év

Szerkesztései 1

Darvas József (szerk.): Falunk tíz éve

Antológiák 11

Réz Pál – Vas István (szerk.): Magyar írók Rákosi Mátyásról
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Illés Endre – Kardos György (szerk.): Húsz dráma (1945 – 1975)
Kardos György (szerk.): Rivalda 70-71
Illés Endre (szerk.): A megnőtt élet
Nagy Péter (szerk.): Magyar drámaírók – 20. század
Földes Anna (szerk.): Asszonyok tüköre
Gálos Tibor (szerk.): Öt magyar dráma
Bokor László (szerk.): Kortársak József Attiláról I-III.
Sík Csaba (szerk.): Fergeteg

Róla szóló könyvek 2

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Imre Katalin (szerk.): Arcképek a magyar szocialista irodalomból

Népszerű idézetek

>!
Zizzer

Az élet értelmét említetted az előbb? Hát: élni! Ez csak az értelme. Minél kevesebb bajjal és törődéssel élni és minél több kellemetességgel. Igyekezzen mindenki erre, s akkor majd nem köll senkiért idegen áldozat.

43. oldal

>!
angelacsapo22

A legutóbbi nyáron ügyes ötlettel próbálta megoldani a községi főorvos a szegény lakosság ingyenfürdő hiányát. A külterület két bővizű ártézikútjánál tusfürdőt állítottak fö. Az ötlet nagyszerűen bevált: a munkából hazatérő emberek esténként sort álltak a fürdőfülke előtt. Csak persze ké tusfürdő és a két-három hónapos fürdési lehetőség még nem oldja meg aso ezer szegény egész évi tisztasági problémáit. Itt különben nagyszerűen beigazolódott, hogy a falusi szegénység sokat hangoztatott „tisztaság-undora” nem egyéb kitalálásnál.

5. oldal, 2. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

Anyám egy zsírosparaszt-családhoz járt dolgozni, ahol nagyon szerették. Ha már tűrhetetlen volt a nyomorúságunk, csak kérni kellett, és szó nélkül adtak előlegként egy zsák búzát vagy kukoricát, egy kocsi tüzelőszárat, stb. Amikor azonban én felsőbb iskolába kerütem, egyszerre megszűnt a kedvesség: anyámat egyre noszogatták, hogy „miért akar urat csinálni a fiából”, „ az apja sorsa már nem is volt neki elég”, „ki se látszik a koszból, de már nyakkendőt hord”. Szegény anyám nemegyszer jött haza tőlük sírva, és csüggedten mondogatta: „Talán jobb is lenne, Jóska, ha megmaradnál parasztnak. Nem lesz ennek jó vége.”

50. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

Gőgösek és nem érzelgősek. Az igazán szegényeket, akik munka és élelem nélkül tengődnek, ki nem állhatják. „Ők az okai a nyomorúságuknak” – mondogatják, és kíméletlenül hadakoznak az ínségsegélyek és ínségmunka-juttatások ellen. „Aki akar, az tud is dolgozni.”

56. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

A birtokukon dolgozó mezőgazdasági munkásokkal való viszonyuk teljesen patriarkális, ha idősebb náluk, minden teketória nélkül „István bátyám”-nak, „Ferenc bátyám”-nak szólítják, és meg tudják becsülni, ha „jó dógos”. Ha azonban ez a munkás ember akár a saját személyével, akár gyermekei révén ki akar emelkedni az alacsony sorból, a lehető legvéresebb gúnnyal és acsarkodással esnek neki. Ha például lányát kicsit szebben járatja, mint az „illene”, egyszerűen nem adnak neki több munkát, mert „muszáj-kisasszonyokat” nevel.

55. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

Mit jelent a falumban politizálni? Valami fölött vitázni, valamivel szemben ellenvéleményt nyilvánítani, egyszóval elégedetlenkedni. A politikának ez az alapformája s egyúttal alapismérve annyira beléivódott az emberekre, hogy ha valaki bármilyen kérdésben nyilvánít is ellenvéleményt, így intik le: „ne politizálj!”

106-107. oldal, 4. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

A papok és tanítók megválasztását nem a presbitérium intézi ugyan, hanem az egyházközösség egésze, de a hangadók, a közvélemény irányítói mégis a zsírosparasztok. Ha tehát valaki egyházi szolgálatba akar jutni, annak jóban kell lenni velük, „meg kell adni a tiszteletet”, ami jelen esetben azt jelenti, hogy előre kell őket köszönteni, ha találkoznak az utcán.
(…)
Megtörtént például, hogy mikor a négy rangidős tanítónak járó földhasználati javadalmazás közül az egyiket nyugdíjazás miatt másra kellett ruházni, a rangidős jogosult kihagyásával egy fiatalabbra ruházták, mert az „jó köszönős” volt.

54. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

Az állati kigőzölgéssel, trágyaszaggal telített, ammóniáktól csípős levegőben nem valami egészséges az alvás, különösen ha hozzávesszük, hogy a béresek sokszor hetekig nem vetkőznek le, ruhástól dőlnek le és reggel csak a szájukból mosdanak meg – de hát itt édeskeveset törődnk az egészségügyi követelményekkel. Nem egy esetről tudok, hogy a béres lábáról hónapok múlva késsel vágták le a ráragadt csizmát …

60. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1965)

>!
angelacsapo22

„Én szeretném, ha az ügyész úr eljönne énvelem tavasszal kapálni, tizenhat órát naponta ötven krajcár napszám mellett, pondrós szalonnán és agyonszáradt kenyéren. És a napi munka fáradalmait egy kapával vájt lyukban pihenné ki. Azután nyáron dolgoznék húsz-huszonkét órát ugyanolyan élelmezésen, és ősszel szintén kukoricaszedésben.”

30. oldal, 1. fejezet (Szépirodalmi Kiadó, 1965)

>!
Arpad_Horvath

– S ugyan kiben nincsen meg a dicsőségre való vágyakozás? Legföllebb nem mindenki mén utána azon az úton, mit venni rendeltetett a lába alá…

306. oldal