Daniel José Older

Jáva mondja az evoknak, hogy mélynövésű!

32. oldal

– Csubi! – bődült el Han, mire a vuki valami nem igazán szalonképeset morogva fordult a másik oldalára. – Jó, tudom, hogy épp alszol, de most igazán tudnánk használni még egy pár dolgos kezet!
Amire csak újabb nyomdafestéket nem tűrő morgást kapott válaszul.

38. oldal

Csodával határos módon Han nem ütötte le a kapitányt. Csak eldadogott egy „ööö”-kkel és „izé”-kkel teli, zagyva magyarázatot, aztán elégedetten állt, mintha lett volna némi értelem abban, amit mondott.
Lando a szemüvegére tapasztotta kesztyűbe burkolt tenyerét, és a fejét rázta.

220. oldal, 3. rész

Leia még így, nem fizikai valójában is sugárzott. A Chandrilán nagyon korán volt még, úgyhogy feltehetően csak nemrégiben ébredt. Hosszú, barna fürtjei selymes zuhatagként hulltak alá meztelen vállára, és a szemhéja még duzzadt volt az alvástól.

127. oldal, 2. rész

"A 746b jelzésű asztalon két nyurga láb pihent, amik egy karcsú, barna bőrű, simára borotvált férfiban folytatódtak. A fickón ősrégi, kopott repülős kabát volt, amit mintha csak és kizárólag zsebekből varrtak volna, és épp egy túlméretezett fejhallgatón dobolt az ujjával.
[…]
– Taka Jamoreesa – olvasta Lando félhangosan, aztán Han kezébe nyomta az adattáblát.
A képernyőn a szemtelenül mosolygó fiatalember képe díszelgett, mellette lelkes hangvételű cikk: TAKA JAMOREESA, A KIVÁLÓ PILÓTA! ÜGYESSÉGE ÉS GYORSASÁGA NEM ISMER HATÁROKAT! TIZENNYOLC CSILLAGRENDSZERBEN KÖRÖZIK, ÉS TIZENNYOLC CSILLAGRENDSZERBEN NINCS PÁRJA! NINCS IS SZÜKSÉGE HOSSZADALMAS BEMUTATÁSRA – ELÉG A TÖBBI PILÓTA REAKCIÓJÁT MEGFIGYELNI! NEM BESZÉLNEK VELE, MERT IRIGYEK RÁ!"

A legkiválóbb endori cafbabból készítem, Solo gazda! – csicseregte a droid, és egy pillanat alatt elő is varázsolta a sötétbarna babszemeket az éléskamra egyik rekeszéből. – Ezeket az Endor délkeleti félszigetén található Campalan-hegység lankáin szüretelték a becsületesen megfizetett evok farmerek…

21. oldal

Arra programoztattunk, hogy tanuljunk és fejlődjünk. Minden múló pillanattal változunk, és valami újjá, többé válunk. (…) Szóval mikor a nagy tervezőről beszélünk, egyszerre értjük alatta a gyárat, ahonnan származunk, a világegyetemet, ami formál bennünket, és saját magunkat. És így akárhonnan is indultunk, idővel saját magunk alakítóivá, formálóivá, teremtőivé válhatunk.

206. oldal

Taka visszanézett rá, a tekintete halálról és mélységes szomorúságról tanúskodott. Han felismerte ezt a tekintetet: Leia szemében látta párszor a háború évei alatt, amikor rátört az a szörnyű bánat, de a remény is élt benne. Han már akkor rájött, hogy ez a tekintet egy olyan emberé, aki tud vigyázni magára, de szüksége van őrá. Szüksége van rá, hogy életben maradjon, és később mindent megbeszélhessenek, és átvergődjenek az emlékek viharán, amikor végül minden elcsendesedik. És Leia mindig számíthatott rá, cserébe néha úgy érezte, hogy csakis Leia miatt maradt életben. És most ugyanígy állt Takával, aki többször megmentette az életét, aki az ő fiatalabb, ravaszabb változata volt, és úgy tűnt, a kettejük életútja máris összefonódott. Ami nem lehetett véletlen.
És persze, ott volt még Ben is. Han a fiáért is élni akart. Bennek szüksége volt rá.

338-339. oldal