!

D. N. Pritt

1887. szeptember 22. – 1972. május 23.

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

Teljes névDenis Nowell Pritt
Katalógusnév

Képek 1

Könyvei 1

D. N. Pritt: Világjáró védőügyvéd

Népszerű idézetek

estherlamm P>!

A többségi döntés kimondta, hogy a köztörvényes ügyekben folytatott igazságszolgáltatási gyakorlat lázító kijelentések esetén nem tekinti mentségnek az igazságot.

(IV. fejezet Politikai perek Nyugat-Németországban és Belgiumban)

64. oldal

estherlamm P>!

– Mr. Pritt, most olyan kötelesség vár rám, aminek nem nagyon örülök, ugyanis nyomban ki kell adnom a parancsot az ön védenceinek a letartóztatására, és nagyon hálás lennék, ha jelen volna, amikor ezt végrehajtom.

(VIII. fejezet A Kenyatta-per)

172. oldal

estherlamm P>!

Most, amikor ezeket a sorokat írom, Kenyatta már a független Kenya miniszterelnöke. És nem ő az egyetlen védencem, akiből miniszterelnök lett. Az első Ho Shi Minh volt, a második pedig Julius Nyerere, akiről még szó lesz ebben a kötetben.

(VIII. fejezet A Kenyatta-per)

176. oldal

estherlamm P>!

Különleges törvényszék ítélkezett az ügyben. Olyan törvény alapján állították fel, amelyet már az állítólagos bűncselekmények elkövetése után fogadtak el, s amely megfosztotta a vádlottat az esküdtszéki tárgyalás jogától, a fellebbezés jogágtól és attól a jogtól is, hogy maga választhassa meg védőjét, hacsak a bíróság jóvá nem hagyja a védő személyét. De még a jóváhagyott védőügyvédnek sem volt szabad a tárgyaláson jegyzeteken készítenie, s az iratokat sem vihette el tanulmányozás céljából a bíróság épületéből.

(V. fejezet Politikai perek Pakisztánban, Algériában és Nagpurban)

65. oldal

estherlamm P>!

[…] azzal a hangzatos indokolással, hogy Algéria az alkotmány értelmében Franciaországhoz tartozik, s ezért minden olyan cselekmény vagy akár okfejtés, amely arra irányul, hogy Algériát elválassza Franciaországtól, bűncselekménynek minősül.

(V. fejezet Politikai perek Pakisztánban, Algériában és Nagpurban)

70. oldal

estherlamm P>!

Kenyában még mindig fennállt az 1952-ben kihirdetett szükségállapot, s ennek értelmében a kormányzónak jogában állt a világ leggyorsabb és legegyszerűbb módján „törvényeket hozni”: csak le kellett ülnie az íróasztalához, és aláírni az éppen kívánatosnak tartott rendeleteket.

(VIII. fejezet A Kenyatta-per)

185. oldal

estherlamm P>!

A guayanai a legszívélyesebb nép, amellyel életemben találkoztam. Szállásomra szünet nélkül jöttek az emberek a városból és vidékről: csirkék, tojást, gyümölcsöt, főzeléket hoztak, nehogy bármiben is hiányt szenvedjek. S hogy a mosónők is kellőképpen kimutathassák megbecsülésüket, megkértek, hogy minél több holmit küldjek mosásba.

(IX. fejezet Perek Brit Guayanában, Szingapurban és Ceylonban)

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: főzelék
estherlamm P>!

Első szingapuri ügyem ismét izgatási per volt. A Malájföldi Egyetem hallgatói közül többen, akik különböző fajúak és politikai meggyőződésűek voltak ugyan, de egyformán vélekedtek a gyarmatosításról, a „Fadzsar” ("Hajnal") címet viselő diáklapban szenvedélyes támadást indítottak az imperializmus és a kolonializmus ellen, s természetesen hangot adtak a függetlenség követelésének is. Tettük égbekiáltó árulásnak minősült a szélsőséges konzervatív nézeteket valló helyi európai hivatalnokok szemében […]

(IX. fejezet Perek Brit Guayanában, Szingapurban és Ceylonban)

195. oldal

estherlamm P>!

A negyedik német kolléga, dr. Friedrich Karl Kaul, akit a IV. fejezetben már említettem, erősen elütött társaitól. Kaul kommunista és a Német Demokratikus Köztársaság állampolgára. A háború idején mindvégig koncentrációs táborban rabosodott, mégpedig kettős jogcímen – ugyanis nemcsak kommunista, hanem zsidó is.

(XIII. fejezet Egy nyugat-németországi per. Visszavonulok az ügyvédi gyakorlattól)

256. oldal

estherlamm P>!

Ügyvédi pályafutásom alatt ez volt az első alkalom, hogy bíróság előtt nyíltan, fenntartás nélkül beszélhettem politikai kérdésekről. Háborús politikának minősítettem a NATO-politikát, s rámutattam, hogy a nyugatnémet békeharcosokat azért bélyegezték árulónak, mert ezt a politikát elítélték. Hangsúlyoztam, hogy az Adenauer-kormány egyszerűen azért igyekszik megsemmisíteni a békemozgalmat, mert ez a béke mellett emeli fel szavát, s részletes kifejtettem, hogy ebbéli igyekezetében a kormány az antikommunizmus réges-régen lejárt lemezét teszi fel újra és újra. Megismételtem az erőpolitika kilátástalanságától és veszélyeiről szóló közismert érveket. Végül pedig elutasítottam azt az Adenauer-kormány minden lépésében és szavában nyíltan vagy burkoltan benne rejlő nézetet, hogy e kormányt semmiféle más kormány nem válthatja fel, s alkotmányos úton való felváltását követleni alkotmányellenes tevékenységnek, bűncselekménynek minősül.

269. oldal