!

Czesław Miłosz lengyel

Czesław Milos

1911. június 30. (Szetejnie) – 2004. augusztus 14. (Krakkó)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Czesław_Miłosz, http://en.wikipedia.org/wiki/Czesław_Miłosz
Életrajz

Könyvei 16

Czesław Miłosz: „A rabul ejtett értelem”
Czesław Miłosz: Az Issa völgye
Czesław Miłosz: A hatalom megragadása
Czesław Miłosz: Az Ulro országa
Czesław Miłosz: Családias Európa
Czesław Miłosz: Múzsáim palotája
Czesław Miłosz: Milyen is lesz a Mennyben
Czesław Miłosz: Szülőhazám, Európa
Czesław Miłosz: Metafizikai pauza
Czesław Miłosz: Ahogy elkészül a világ

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mérleg, Napjaink Költészete, Arany Közép-Európa, Libertas et civitas - Dominó Könyvek, Mérleg, Magvető Világkönyvtár, Nagyvilág könyvek

Antológiák 1

Kerényi Grácia (szerk.): Titkos szabadság

Népszerű idézetek

>!
n P

Senki sem választhatja meg a kort, amelybe születik. Sem az erkölcsöket. Se azt, hogy bár rosszul bírja a repülőt, nem utazhat szekéren.

26. oldal

>!
regulat

– Miért, hogy mások boldogok, én meg nem?
– Azért, kedvesem, mert mindenki kap egy szálat, a sorsát. Vagy sikerül megragadnia a végét, és akkor örül, hogy azt teszi, amit tennie kell. Vagy nem sikerül. Neked nem sikerült. Te nem a saját száladat kerested, te ide-oda nézelődtél, mert olyan akartál lenni, mint ők. De ami nekik boldogság, az neked boldogtalanság.

38. oldal

>!
Timár_Krisztina ISP

Senki sem él egyedül: beszélget azokkal, akik már nincsenek, életük benne ölt testet, fellép a lépcsőre, és a nyomukat követve megismeri a történelem házának minden zegzugát. Az ő reményeikből és kudarcaikból, a hátrahagyott jelekből, legyen az csak egyetlen kőbe vésett betű, születik meg a nyugalom és a tartózkodó óvatosság önmagunk megítélésében. Akinek ez megadatott, boldognak tudhatja magát. Soha és sehol nem érzi magát otthontalannak, vele van mindazok emlékezete, akik vele együtt igyekeznek az elérhetetlen cél felé.

100-101. oldal

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

De hiszen azt a lehetőséget se zárhatjuk ki, hogy a világ kezdete óta várt rá valahol a sorsa, amelyet beteljesíteni csak ő tudott volna, de nem tette meg, és ott, ahol egy tölgynek kellett volna szárba szökkennie és kilombosodnia, csak levegő van, s néhány ág elmosódó rajzolata.

217. oldal

>!
ppeva P

Hogy az emberek közömbösen mennek el amellett, ami az életben a legfontosabb, szomorúan kell tudomásul vennünk – isten tudja, voltaképpen mivel töltik ki az életüket.

126. oldal

>!
déli_báb I

A Tejút, amelyet ebben az országban Madárútnak neveznek, szétrakta sugaras jeleit az égbolton.

116. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tejút
>!
Timár_Krisztina ISP

Nagy csönd, a köd már leült, buja, nedves fű meredt ki belőle, és rozsdállott az ösvény a lehullott falevelektől.

128. oldal

>!
Timár_Krisztina ISP

A tavasz erőre kap, és kivirágzik a zelnicemeggy, hogy az Issa partja elsötétül a keserű illatától, a lányok lábujjhegyen pipiskedve letörnek egy-egy törékeny, szirmát hamar elhullajtó virágfürtöt, esténként a faluvégen, a réten dob- és trombitaszó járja körbe-körbe a monoton suktinis táncot. És nem sokkal ezután a giniei ház elmerül a lila orgonafelhőkben.

165-166. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zelnicemeggy (Prunus padus)
>!
BZsofi +SP

Megszületik az ember, rövidnadrágot hord, indiánokról olvas, később a cselszövések, a kard, a méreg távoli korszakairól és nem tudja milyen keserűséget tartogat számára saját százada.

>!
Timár_Krisztina ISP

Misia nagymama nyugalma semmihez sem hasonlítható. Egy nagy folyó hullámain ringatózik, az időtlen vizek csendjében. Ha a születés átmenet az anyaöl biztonságából az éles, sebet ejtő dolgok világába – akkor Misia nagymama sose született meg, még most is a Van selyemgubójában nyugszik.

236. oldal