Csukásné Bernáth Krisztina magyar

Télen, ha hóesés után kimegyünk az erdőbe, nagy csönd vesz körül bennünket. A frissen leesett hópelyhek kis felületek sokaságát alkotják, együttesen nagyon nagy a felületük, és ezáltal nagymértékben elnyelik a hangot.

21. oldal (CAHS, 2011)

MIÉRT GYÖTRŐBB A HŐSÉG TENGERPARTON, MINT A SIVATAGBAN?
Akármilyen furcsán is hangzik, de a tengerparton elviselhetetlenebb a negyvenfokos nyári hőség, mint a sivatagban, mivel a tengerparton erősen párás a levegő. A melegben izzadó ember testéről az izzadság alig tud párologni. Ez rendkívül kellemetlen, kínzó érzés lehet. A Szahara levegője száraz. A verejték itt erősen párolog, ami hőelvonással jár, tehát lehűti a testet. Itt nincs víz, emiatt választják mégis a tengerpartot a turisták.

16. oldal (CAHS, 2011)

GYŰJT-E ÉLELMET A HANGYA TÉLIRE?
La Fontaine A tücsök és a hangya című meséjében is olvashattuk, hogy a hangyák télire élelmet gyűjtenek maguknak.
Valóban így van ez? Vannak olyan fajok, főleg délebbre, amelyek gyűjtenek, de hazánkban élő hangyák között egyiknek sincs téli raktára. Csak a napi elfogyasztásra viszik haza a rovarokat, hernyókat. Nem is tudnák megenni télen, hiszen a hangyák télen alszanak.

5. oldal (CAHS, 2011)

[…] Az első hangosfilmek: A dzsesszénekes (1927), Magyarországon: Kék bálvány (1931-ben Jávor Pál főszereplésével).

27. oldal (CAHS, 2011)

HOGYAN KELETKEZNEK A FELHŐK?
A tavak, folyók, tengerek vizét felmelegíti a nap, és vízgőzzé válik, felszáll a magasba. Ez számunkra láthatatlan, mivel gáz. Amikor felért, lehűl, vízcseppek és jégkristályok lesznek belőle, amiből kialakul a felhő.

14. oldal (CAHS, 2011)

ÉRDEKESSÉG
A felhők anyaga lehet víz, hó, jég. A víztartalmú felhők sötétebbek, mint a jégtartalmúak. Legvilágosabbak a jégfelhők, különösen a jégkristály tartalmú felhők.

14. oldal (CAHS, 2011)