!

Csorba Csaba magyar

KatalógusnévCsorba Csaba

Könyvei 27

Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete
Csorba Csaba: Árpád örökében
Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel”
Csorba Csaba: Regélő váraink
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Élet a középkori Európában és Magyarországon
Csorba Csaba – Estók János – Salamon Konrád: Magyarország képes története
Csorba Csaba: Legendás váraink
Csorba Csaba: Árpád népe
Csorba Csaba: Erdélyi várak
Csorba Csaba – László János: Kolostorok Magyarországon

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Új Képes Történelem, Magyarország története · Tudomány – Egyetem Vince · Magyar városok · Évezredek hétköznapjai · Hadtörténelem fiataloknak Zrínyi

Szerkesztései 1

Csorba Csaba (szerk.): Magyar Museum

Népszerű idézetek

Tutajos>!

A magyar népnév első része, a magy visszavezethető egy mancs szóalakra. Ez az elnevezés legközelebbi nyelvrokonainknál is megtalálható. A vogul manys egy mancsa alakra megy vissza, hasonlóképpen az egyik osztják csoport mos neve is. A szó eredetileg embert jelentett, s az indoeurópai nyelvből átvett jövevényszó. Gondoljunk csak az angol man, vagy a német Mensch (=ember) jelentésű szavakra. Sőt, az orosz muzs vagy az óperzsa manus szó is ezt a jelentést őrzi.
Lehetséges, hogy az indoeurópai manus szóból keletkezett népnév került önelnevezésként a magyarsághoz, mint a monda, mese szóhoz hasonló jelentésű szó, amivel azt akarhatták kifejezni, míg ők (érthető nyelven) beszélők, addig a többi, más nyelvet használó (számukra) „néma” – azaz nem értik a szavát.
Nevünk második tagja, az er finnugor szó, szintén embert jelent (megtalálható ember és férj szavunkban is). Az ember szó első része (em) a nőre, a második része (ber, ami azonos a férj szóval) a férfira utal. Róna-Tas András szerint a Volga és az Urál között valaha élt ar nevű nép (nevüket őrzi Kazánytól északnyugatra Arszk város) neve tevődött hozzá a magyar népnév előtagjához, tehát két népnévből (két népből, azaz a manysok és erek népéből) tevődött össze a magyer nép(név).
A magyar név magyer névalakja a XII. századig élő forma, s később is felbukkan olykor. Nyelvünk szabályai szerint a népnév később vegyes hangrendűségét elvesztette, és mély hangú lett: így keletkezett a máig használatos magyar névalak. A régi vegyes hangrendűség éppen azzal magyarázható, hogy népnevünk eredetileg két szóból állt.

28-29. oldal (Vince, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Róna-Tas András
Agatha_Emrys >!

A görögök nem ismerték a rómaiaknál nagyra becsült Janus istent, az ajtó, a bolt, a kapu istenét. Janust tartották a kezdetek istenének is, ezért az év első hónapját, a januárt róla nevezték el.

74. oldal

Emmi_Lotta I>!

vannak vidékek kietlen
messziségekbe veszetten
vidékei az őshitnek
ahová utak nem visznek
de eltalál visszaréved
behunyt szemmel is a lélek
nyomra lel a szó a dallam
kötése köt oldhatatlan

(Kányádi Sándor)

4. oldal

Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel” A magyarság őstörténete és a honfoglalás

2 hozzászólás
Tutajos>!

Az Urál folyót eredetileg Jaiknak hívták (török eredetű szó), s csak II. Katalin cárnő keresztelte át Urálra 1775-ben, mivel a Pugacsov-féle felkelés a Jaik menti kozákok között robbant ki, s a cárnő a felkelésnek még az emlékét is meg akarta semmisíteni!

14. oldal (Vince, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: 1775
szibolya>!

Főzd meg a tököt vízben, és facsard ki; sózd meg, készítsd el lábasban! Törj borsot, köményt, koriandermagot, zöld mentát és bordamaggyökeret. Hintsd meg kevés ecettel, tégy hozzá sárgarépát, maréknyi fenyőmandulát, és zúzd péppé! Az egészet öntsd rá a tökre, forrald fel, borsozd meg, és úgy tálald!

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: főzelék · tök
Agatha_Emrys >!

A rómaiak tisztelték halottaikat, sírjuk helyét szentnek tekintették, a halottaknak Parentalia és Feralia néven külön ünnepeik voltak február 13-21. között.

65. oldal

Agatha_Emrys >!

A ravaszabbak jóslatai persze olyanok voltak, hogy többféleképpen lehetett magyarázni őket. Például a legtekintélyesebb delphoi jós azt javasolta, hogy a támadó perzsák ellen fabástyákkal védekezzenek. Ezt a jóslatot persze a kibékülés és a béke hívei súgták, akik nem akartak harcba szállni a perzsákkal. A hadak vezére, Themisztoklész azonban a jóslatot úgy értelmezte, hogy az athéniaknak hajóra kell szállniuk, mert a fabástya nem más, mint a hajó. Így aztán a békülni vágyók véleménye ellenére sikeres harcot vívtak a görögök a perzsákkal a tengeren!

71. oldal

Agatha_Emrys >!

Mars isten a mítosz szerint Róma mondabéli alapító testvérpárjának, Romulusnak és Remusnak volt az apja. Ezért azt gondolták, hogy Mars minden nép közül a rómaiakat szereti a legjobban, és a háborúkban nekik juttatja a győzelmet. Nevéről a március hónapot nevezték el.

73. oldal

szibolya>!

A rómaiak általában csak tavasztól őszig merészkedtek ki a tengerre, bár jól megépített kikötőik voltak, és a partról hatalmas világítótornyok fénye igazította útba őket. A nyílt tengeren a nap és a csillagok járása mutatta az irányt. Általában akkora hajóik voltak, mint a görögöknek.

50. oldal (Római utak, római kereskedők)

Kapcsolódó szócikkek: világítótorony
szibolya>!

A leghíresebb rabszolgapiacon, Délosz szigetén már kora reggel éktelen ricsaj fogadta a kikötőből érkező fehér tunikás vásárlókat. Ilyenkor vezették fel a rabszolgákat a dobogókra. Nikiász, a gazdag kereskedő emberei már hajnalban megvizsgálták az élő „árut”. Tudniuk kellett, egészséges-s, ügyes-e, alkalmas-e a majdani munkára, hiszen sokat kellett fizetni érte. 1 tálentom, körülbelül negyed kiló ezüst, rendkívül magas ár volt egy rabszolgáért. A régi feljegyzések szerint ennyiért kelt el például egy tapasztalt bányász.

o. 39. (Görög rabszolgák)