Csöpel Láma magyar
Teljes név | Füzeskuti Ferenc |
---|---|
Katalógusnév | Csöpel Láma |
Életrajz |
Képek 1
Könyvei 35
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Lodzsong - A szellem képzése Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség
Fordításai 3
Népszerű idézetek
„A gyógyulásról általában az a fogalmunk, hogy különböző anyagokkal gyógyítjuk magunkat. Az egészségről és a betegségről az általános elképzelés az, hogy a testhez tartozik. A tudatépítés hagyományában azonban, a testet, a tudatot és a test környezetét, tehát a világot, amelyben élünk, nem választjuk szét, hanem elvághatatlan fontosságnak tekintjük. Ebben a folytonosságban energiák működnek, amelyek mindent áthatnak. ”
19. oldal
Ismerős a Drugpa Künliről szóló történet, aki jógi volt. Egyszer elhívták egy gazdag asszony halálához, hogy végezze el a halállal kapcsolatos szertartást, a tudat áthelyezését. Ő ezt el is végezte, és hálából az elhunyt asszony összes ékszerét felajánlották neki. Márpedig ez Tibetben tetemes érték volt, mert ott általában a családi vagyon egy részét éppen a háziasszony ékszereiben őrizték. Hatalmas türkizek, korállok, arany, ezüst ékszerek, és a többi. Drugpa Künli nagyon megörült ennek, és az össze ékszert magára vette, mindent magára aggatott. Úgy nézett ki, mint egy csodálatos karácsonyfa, és nagyon boldog volt. Kiment a ház elé, ahol pár száz ember gyűlt össze a temetésre, és megmutatta nekik magát az ékszerekkel. Mindenki nagyon boldog volt. Akkor Drugpa Künli visszament a házba, levette magáról az ékszereket, és visszaadta a családnak. „Tessék, köszönöm szépen, erre most már nincs szükségem” – mondta. „De hát hogyhogy? Ez a tiéd, neked adtuk. ” „Az örömöm már megvolt belőle.Ennél több örömöm már nem lesz, ha megtartom, abból már csak gond lesz. Nem kell. Itt van. ”- és ezzel elment szépen.
Az öröme már megvolt. Otthagyta a kapott vagyont, Előre lehetett látni, milyen problémák lettek volna abból, ha elviszi. Egy nagy zsák arany, ezüst, koráll és a többi egy koldus hátán – mert Drugpa Künli úgy élt, mint egy koldus-, ez nyilván nem egy öröm. Már cipelni is gond, aztán jönnek a rablók…."
61. oldal
A lelkierő, a belső nyugalom egy belső erő, ami a tudatban tapasztalati síkon válik elérhetővé, mivel valójában mindig is bennünk van. Most is bennünk van. Ez egy olyan erő, ami mindig elérhető, és amikor hozzáférünk, azt mondjuk „megszületik”, valójában azonban nem születik meg, mert mindig bennünk van. Ezt a szemléletet fontos kialakítanunk. A dolgunk tehát nem az, hogy létrehozzuk ezt az erőt, hanem az, hogy hozzáférjünk önmagunkban.
29. oldal
Buddha maga mondta a tanítványainak: „Ne kövessetek engem, ne higgyétek el, amit mondok puszta bizalomból, vagy tekintélytiszteletből, vagy akár szeretetből irántam. Csak akkor fogadjátok el bármely szavamat, ha a végére jártatok, meggyőződtetek az igazáról, és a legjobb tudásotokat és lelkiismereteteket követve el tudjátok fogadni”. Ez a titok – a végére járni.
44. oldal
A helyes indíték kialakítása három szinten történik:
Az első szinten el kell fogadnunk azt a törvényt, hogy minden tettünk visszahat ránk, és a cselekedet hatásának minőségét a cselekedet indítékának a minősége határozza meg, nem pedig a cselekedet külső látszata. Az indíték a vetőmaghoz hasonlítható, míg a visszahatás az aratáshoz. – Ha búzát vetsz, búzát aratsz.
A második szinten meg kell ismernünk önmagunkat, meg kell tanulnunk az őszinteséget, hogy tisztában legyünk valódi indítékainkkal, és azokat uralni tudjuk. Fontos, hogy az indítékainkat, szándékainkat tisztán lássuk. Ehhez tudatosság és önismeret kell, tudnunk kell, miért teszünk dolgokat, mert teljesen az indítéktól függ a visszahatás. A tett, ok és gyümölcs törvényéről beszélünk, amely szerint minden cselekedet visszahat a cselekvőre. A bumerángra gondolhatunk. A bumeránggal az ember céloz, valamit le akar ütni vele, eldobja, majd utána visszajön, el kell kapni. A bumeráng eldobása három mozzanatból áll: szándékból – célzunk, cselekedetből – eldobjuk, és visszahatásból – el kell kapni. Ez a karma: a tett, ok és gyümölcs törvénye.
Megfigyelhetjük, hogy cselekedeteinket legtöbbször érzelmeink irányítják. Az érzelem hatása alatt cselekszünk, s amíg az érzelem hatása tart, addig minden nagyon jónak látszik, de az érzelem elmúltával sokszor már nem szívesen vállaljuk cselekedeteink következményét.
Minden dolog okok által keletkezik, ezek viszont teljes egészükben a cselekvő magatartásának irányultságától függenek.
A harmadik szinten ki kell fejlesztenünk magunkban a jó indítékot, amely által minden cselekedetünknek jó hatása lesz.
Ezen a szinten már azt kell elérnünk, hogy a szívünk mélyén rejlő, legbelső indítékunk is jó legyen. Ha valakiben őszinte jószándék van, akkor cselekedetének hatása jó lesz. Tehát ha szeretetből, gondoskodásból tesz valamit, annak jó eredménye lesz még akkor is, ha esetleg a cselekvés külső látszata ezt nem árulja el, mint a gyermekét gonddal, ám ugyanakkor kellő szigorral nevelő, szerető szülő esetében. Ezzel szemben egy ártó szándékkal elkövetett dolog eredménye ártalmas lesz. A rejtett, ártó szándékú, csalárd indítékú cselekedet, amely kifelé mosolyt és megnyerő grimaszokat mutat, látszólag segít, gondoskodik, de mivel az indíték, a hátsó gondolat gonosz, az eredmény ártalmas lesz. Az ártó szándékú cselekedet visszahatása magára a cselekvőre pedig elkerülhetetlenül szenvedés lesz.
152. oldal
Csöpel Láma – Kovács Imre Barna: Titkos tanítások magyar mesékben – Belső Ösvény
Ahogyan Langri Tangpa Dordzse Gyalcen mondta:
„Az összes eddig olvasott mélységes tanításból ezt az egyet értettem meg: Minden ártalom, sérelem és szomorúság a saját magam műve, és minden áldást, jótéteményt, előnyt és kvalitást másoknak köszönhetek. Ezért az összes nyereséget másoknak adom, és az összes veszteséget magamra veszem.”
Úgy látta, ez az egyedüli értelme minden szövegnek, amelyeket ő egész életében tanulmányozott, és amelyeken meditált.
74. oldal
A tíz ártalmas cselekedet, amelyek kerülése a javunkra válik
Ezek közül három testi cselekedet: az élet kioltása; olyan dolgok elvétele, a melyeket nem adtak oda, tehát lopás vagy engedetlen eltulajdonítás; és a nemi visszaélések.
A beszéd négy ártalmas cselekedete: a hazugság; ellentét szítása emberek között; a durva, sértő szavak; és az üres beszéd, fecsegés illetve értelmetlen beszéd.
A tudat három ártalmas cselekedete: a mohóság, a rosszakarat és a hibás nézetek. Ez a tíz ártalmas cselekedet, amelyeket érdemes elkerülni.
16. oldal