!

Csoóri Sándor magyar

Sándor Csoóri

1930. február 3. (Zámoly) – 2016. szeptember 12.

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Csoóri_Sándor_(költő)
DIAhttps://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csoori-sandor

Képek 1

Könyvei 63

Csoóri Sándor: Iszapeső
Csoóri Sándor: A világ emlékművei
Csoóri Sándor: Lábon járó verőfény
Csoóri Sándor: A tizedik este
Csoóri Sándor: Kubai napló
Csoóri Sándor: Csoóri Sándor válogatott versei
Csoóri Sándor: Moziba megy a Hold
Csoóri Sándor: Elkártyázott köpeny
Csoóri Sándor: Kezemben zöld ág
Csoóri Sándor: Virágvasárnap

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Rakéta Regénytár, A magyar költészet kincsestára, Magyar esszék, Nemzeti Könyvtár

Fordításai 18

E. Fehér Pál – Lator László (szerk.): Klasszikus orosz költők I-II.
Lakits Pál (szerk.): Szamártestamentum
Benyhe János (szerk.): Más fény nem kell nekem
Lassi Nummi: Lépj ki tükreidből
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Benyhe János (szerk.): Járom és csillag
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Tadeusz Nowak: Királyság
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Konrad Sutarski: Konrad Sutarski versei

Antológiák 35

T. Aszódi Éva (szerk.): Második meséskönyvem
Becze Gábor – Gryllus Dániel – Huzella Péter – Radványi Balázs (szerk.): Az én szívemben boldogok a tárgyak
Becze Gábor – Gryllus Dániel – Huzella Péter – Radványi Balázs (szerk.): Nálatok laknak-e állatok?
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Lovász Andrea (szerk.): Toppantós
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
Gróh Ilona (szerk.): Jöjj ki, napocska!
Baranyi Ferenc (szerk.): Aranyasszony
Lukács László (szerk.): Innen és túl
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája

Róla szóló könyvek 8

Bedecs László: Mi volt a kérdés?
Gróh Gáspár – Márkus Béla (szerk.): Kapaszkodás a megmaradásért
Görömbei András (szerk.): Tanulmányok Csoóri Sándorról
Alföldy Jenő: Élménybeszámoló
Török Endre: Átragyogás
Olasz Sándor (szerk.): Vonzások és vallomások
Kiss Ferenc: Csoóri Sándor
Görömbei András: Csoóri Sándor

Népszerű alkotóértékelések


Népszerű idézetek

>!
zsofigirl

A Kárpátok keménygallérját gombold ki nyakad körül.

66. oldal - Vendégeim

1 hozzászólás
>!
csillagka P

A mese hősét nem a kardja, nem is a tündérek zsebkendője segíti tehát győzni, hanem a mindenkori hallgató igazságérzete. Vakmerőségét, furfangos eszét, korláttalan szabadságvágyát ugyancsak tőlük kapja.

Az olvasás műfaja

>!
imma AP

Nemrég azt álmodtam, egy galamb bejött a szobába, s rászállt a kezemre. De ahogy felém fordult, bagolyarcot vágott. Aztán megszólalt: „Bocsásson meg, azt hittem, tudok valamit mondani magának.” És elrepült.

99. oldal, Csoóri Sándor · Csoóri Sándor

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Szeptemberi nők

Megint túl sok nő kószál az utcán,
megint túl sok nő kószál szívemben –
Kövek közül néznek rám a rózsák
világvégi nagy ijedelemben.

Aranyszájú szeptember a dombon,
kiáltani kéne most a nőknek:
vessék le a felhőket magukról,
rúgják le a kígyóbőr cipőket:

hűl ki a Nap, vakrozsdás birsalma,
hideglelős reggelek zörögnek –
mezítelen talpuk parazsával
forrósítsák újra át a földet:

melegítse Afrika-csípőjük,
hogy hózuzmó soha ne borítsa
s ne ússzon a világ, ez a bolygó,
vacogtató korszakokba vissza.

Városok, mint fecskék gyülekeznek,
csattognak a tetők: bádog szárnyak –
Nők: páráló, nyári világrészek,
ami csak él, tifelétek árad,

hazán-túli hazák, másvilágok –
arcotokba diólevél csattan,
őszi pofon, de ti tovább mentek
súlyos porban, nehéz sugarakban.

1 hozzászólás
>!
zsofigirl

Bombáidat
üssük föl tükörtojásnak
s Európa új szakácsművészetért rajonghat.

73. oldal - Levél Gregory Corso, amerikai költőnek

>!
Dün SP

    Dünnyögő

Az esők. A versek. A havazások.
A gyönge hóban megmosdó madár.
A kezed. A kezem. A tested jelei.
A halál kulcsa. A zárhatatlan zár.

A csönd. A dűh. A világ-egyedűlség.
Az ember örök esélye maga ellen.
A fölingerelt fegyverek. A tűskék.
A tűskék hamva tebenned és bennem.

89. oldal

3 hozzászólás
>!
sophie P

Ez voltál

Voltál márványon elalvó arc,
voltál a hűtlenség sebe,
álmomban szél, meztelen próbabábu,
s végül nem voltál semmi se.

18. oldal

>!
zsofigirl

De a a víz még itt folyik

Majd meghalok
és meghalsz majd te is:
áthömpölyög fogunk között a sár,
ínyünk helyén a víz –
de az a víz még itt folyik
lábunk előtt,
itt gőzölög.
Madár zökken rá,
mint kifutópályák betonjára a gép,
ló gázol bele szügyig
s döcög, mint halhatatlan postakocsi,
üzenettel a tengerig,
városok lábfejét mossa,
mint Magdolna Krisztusét –
de az a víz még mi vagyunk:
szerelem,
hűtlenség,
harag,
villámokat elnyelő aranylap,
halak játszótere, gyereket
mosdató mosoly,
óceánok harmatos ága –
de az a víz még mi vagyunk:
nyárnak levelesláda,
tükre a repülőknek,
a fönnröpködő háboruknak,
nézheti bennünk magát a világ,
mert nem múlik el:
a halálnak háttal élők
nézhetik földi arcukat.

10-11. oldal

>!
sophie P

Önarckép, egyetlen tollvonással

Magam sem értem: sokszor ott álltam én,
    ahová már csak egy madár
        mert volna leszállni gyanútlanul.

68. oldal

>!
csillagka P

Népmeséink általában csöndes szerződéskötéssel kezdődnek. A mesemondó az első lélegzetvételkor megállapodik hallgatóival, hogy amit elmesél, nem igaz, jobbik esetben is agyafúrt játék a képzelettel. Hol volt, hol nem volt, még az óperenciás tengeren is túl, az üveghegy tetején, a kristálypalotában. A megegyezés létrejön, a feltételeket közösen elfogadják. S ettől kezdve a mese kanyargásaiban, tündérkedésében oly izgatottan vesznek részt, mintha a megtestesült igazság színeváltozásait figyelhetnék. Változzék bár egy ember békává, kéményördöggé, vaskirállyá, legyen belőle világnagy pocsolya, szélsüvítés, senki nem akad fönn a képtelenségeken. A legagyafúrtabb nagyotmondás, a leghajmeresztőbb álom nemcsak hogy hihető és cálfolhatatlan, de a legemberibb igazságok ébresztője is.

Az olvasás műfaja