!

Csingiz Ajtmatov kirgiz

Чингиз Айтматов

1928. december 12. (Seker, Kirgiz SZSZK, Szovjetunió) – 2008. június 10. (Nürnberg, Németország)

Teljes névЧыңгыз Айтматов
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Csingiz_Ajtmatov
Életrajz

Képek 5

Könyvei 16

Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
Csingiz Ajtmatov: Fehér hajó
Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó tarka kutya
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála / Fehér hajó
Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme / Az első tanító
Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme
Csingiz Ajtmatov: Az első tanító
Csingiz Ajtmatov: Amikor leomlanak a hegyek
Csingiz Ajtmatov: Vesztőhely

Kapcsolódó sorozatok: Abutalip

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei, Európa Zsebkönyvek, Horizont könyvek

Antológiák 5

Várakozás
Nemes G. Zsuzsanna (szerk.): Mai szovjet drámák I-II.
Kardos László (szerk.): A Kakukk-kút
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1971
Korszerűség és hagyomány

Róla szóló könyvek 1

Bakcsi György: Mai szovjet kisregények

Népszerű alkotóértékelések

>!
Bla IP

Csingiz Ajtmatov

Kirgizisztánban, az üzbég határ melletti Talasz völgyben található apró faluban, Sekerben született. Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt fejezett be az általános iskolából, majd 14 éves korában (a második világháború idején) a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg.
1946-ban a frunzei Kirgiz Mezőgazdasági Intézet állattenyésztési szakán kezdte meg tanulmányait, amelyet a kazahsztáni Dzsambulban (ma Taraz) folytatott, ahol 1953-ban szerzett állatorvosi diplomát, és egy kísérleti farmon kezdett dolgozni.
Első publikációja 1952-ben jelent meg a Szovjet Kirgízia című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája” címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.
Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg, amelyről Louis Aragon azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története”. Ezt követte Az első tanító, amelynek lelkes, fiatal hőse – jóllehet maga sem tud rendesen írni-olvasni – mégis tanítani kezd, felkavarva a kis kirgiz falu életét. 1967-ben A versenyló halála című regényében hű képet adott a lovas, nomád népek gyors modernizációra ítélt életformájáról, bensőségesen írt ember és állat ősi kapcsolatáról.
1970-ben adták ki legköltőibbnek tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben egy hétéves kisfiú keresi az emberséget a kirgiz hétköznapok embertelen világában. 1981-ben jelent meg Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regénye, amelyben az ősi hagyományok megőrzésének szándékát állítja szembe az űrfegyverkezés sci-fi világával. Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől. Ajtmatov mélységesen emberbarát, népének híve, műveibe mélyen beágyazódott a kritika a rendszer ellen, amelyben élni kényszerült.
Nem mellékesen Ajtmatovból 90 millió példányt adtak el világszerte, műveit több mint száz nyelvre fordították le, a Kirgiz Legfelső Tanács tagja, ott parádézott az SZKP utolsó négy Kongresszusán kirgiz kommunistaként. A Lenin-rend, az Állami-díj és a Szocialista Munka Hőse kitüntetések büszke tulajdonosa.
Nyolcvankilencben a „Mozgalom a Demokráciáért” nevű szervezet élére áll.

Ilyen bonyolult dolog volt élni a kommunizmusban. Aki nem tudja, ne tudja meg.
2008-ban bekövetkezett haláláig a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete, ő képviseli Kirgizisztánt az Európai Unióban, a NATOban, az UNESCOban, valamint Hollandiában és Luxemburgban is.

Forrás: net

8 hozzászólás
>!
Lali P

Csingiz Ajtmatov

Már több könyvét olvastam Ajtmatovnak, mondhatni ismerős íróm.
Szeretem olvasni.
Ami leginkább megérint tőle, az a rendkívüli emberszeretete.
Hogy mindenütt, minden körülmények között az embert nézi, mégpedig azt, ahogyan az ember a fény felé törekszik.

Regényei, történetei a kommunista Szovjetunióban játszódnak, mégis teljesen politikamentesek.
Azt is mondhatnám, hogy a történelmi díszlet sokszor csak jelképes nála. Hogy más korokban is el lehetne mondani más színfalak között ugyanezeket a meséket.
És gyanítom ettől maradandóak.

És épp e jelképes díszletkezelés miatt figyelhet ő is és mi is jobban az emberre.
Nem annyira boncolja szereplői lelkét, mint inkább simogatja, öntözgeti őket, és megmutatja, hogy igen, az ember, az emberi lét szép.
Minden ellenére, mindennel együtt, és épp azért.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
zsofigirl

Az élet kemény dió, barátocskám, mind a négy lábadra ráveri a patkóvasat. De legalább eztán nem botolsz meg minden utadba kerülő kődarabban.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
1 hozzászólás
>!
Ákos_Tóth IP

Ha a javaidat elveszik – azt még kibírod, megmaradsz. De a lelked úgy marad, összetaposva, azt nem simíthatod ki semmivel…

69. oldal (Európa, 1986)

>!
Ákos_Tóth IP

Lám, milyen az élet rendje. Milyen rettenetes, milyen bölcs, és minden összefügg egymással. Vég, kezdet, folytatás…

191. oldal (Európa, 1986)

>!
Oswald

Az embert nem a kor véníti meg, nem az évek múlása, hanem az, ha úgy érzi, eljárt felette az idő, és nincs más hátra, mint kivárni a véget.

233. oldal (Európa, 1968)

>!
StJust

Nemhiába mondogatják a kirgizek régi időktől fogva: ha szegénynek tartod magad, próbálj csak költözködni.

87. oldal

1 hozzászólás
>!
Oswald

Sokan nem is annyira betegségbe halnak bele, mint olthatatlan, gyötrő, örökös szenvedélyükbe, hogy többnek lássák őket, mint akik.

20. oldal (Európa Könyvkiadó, 2009)

>!
ede

A szállongó nedvességgel és hideggel átitatott, vaksötét tengerparti éjszakában, az Ohotszki-partvidék egész hosszában, a szárazföld és a tenger minden pontján tombolt a két elem ősi, féktelen harca: a szárazföld gátat vetett a tenger mozgásának, a tenger szüntelenül rohamozta a szárazföldet.

(első mondat)

>!
sophie P

A hatalom nagy dolog, nagy felelősség, nem minden embernek való.

179. oldal (Európa, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: felelősség · hatalom
>!
ede

A földön nem gondol az ember a földre. De a tengeren szüntelenül a tengerre gondol, még akkor is, ha a gondolatai másutt járnak.

20. oldal

>!
robinson P

Vezetni kezdte a lovat, lassan elindultak. Az öreg ló meg az öreg ember.

40. oldal