!

Colin J. Fayard magyar

Hüse Lajos

Könyvei 9

Colin J. Fayard: Yvorl halott
Colin J. Fayard: Nyugatvég krónikái
Colin J. Fayard: A Magnólia Nővérei
Colin J. Fayard: Az ayvari mágus
Colin J. Fayard: Bajnokok kardja
Colin J. Fayard: A végzet útja
Colin J. Fayard: A tűz napjai
Colin J. Fayard: Fakó hullámok
Colin J. Fayard – Tim Morgan: A Káosz Arénája

Kapcsolódó sorozatok: Bajnokok kardja-trilógia · Nyugatvég · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Cherubion Fantasy Exkluzív Cherubion · Osiris Könyvek Cherubion

Antológiák 22

Nemes István (szerk.): Káosz és rend
Nemes István (szerk.): Trollvadászok
Nemes István (szerk.): Elf mágia
Nemes István (szerk.): A Káosz hősei
Hüse Lajos (szerk.): Nordes – A Cetkoponyás Ház
Nemes István (szerk.): Démonhercegnő
Nemes István (szerk.): Jégmágia
Nemes István (szerk.): A sárkány könnyei
Nemes István (szerk.): Az Alkony Királyai
Hüse Lajos – Nemes István (szerk.): Kondor 1. – Az Aranyváros legendája

Népszerű idézetek

Tom_mester>!

– Volt már arra példa, hogy méhész nyert? – kérdezte Dionos.
…. – vagy mondjuk legalább egy gyertyaöntő? Egy kalaposmester…
– Hát, ha vérfarkas, akkor biztosan nyer!

232

Ildó>!

A lehunyt szemű Shymaru mosolya meghízott, kivillantak a fogai is. Jó is lenne, ha megint ló lehetne… és ha már eszelős ábrándozás, akkor legyen még inkább az… jó lenne, ha Elai kanca lenne. Nagy farú, leomló sörényű kanca, kecses bokával a paták fölött. Íves nyak, harapdálni való. Odaadó kanca lenne, azzal az okos fejével.
Huh…
Shyamaru szeme kipattant. Képtelenség így ellazulni, és várni, csak várni, hogy valami előbukkanjon a múlt sötétjéből.
A könyvállványok erdején túl három árva gyertya fénye pislákolt. Elaisse…
Én kicsi kancám…
Shymaru maga is meghökkent a gondolattól, holott az imént még élvezettel szórakoztatta magát hasonlókkal. Csakhogy akkor lehunyt szemmel barangolt a gondolatok birodalmában, most pedig tágra nyílt szemekkel, teljes tudatával a való világban van jelen.

95. oldal

Azazel>!

Amikor gyenge vagy, akkor vagy a legerősebb. Amikor semmid sincs, tiéd az egész világ. Amikor végképp elbuktál, és úgy érzed, már nem bukhatsz alább, akkor már csupán egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt, ereszd el a kétségbeesést, ereszd el dühödet, ereszd el a görcsös akaratot!

vilmos>!

Ami neked önérzet, az neki becsület. Mindkettőt könnyű megsérteni, bocsánatot nyerni szavainkra annál nehezebb!

vilmos>!

Megérthetjük-e egyáltalán a másikat, vagy csak ráérezhetünk valódi lényére?

vilmos>!

Ne vessz el a részletekben, ha kíváncsi vagy az egészre; ne keresd léted határait, ha a magad erőit kutatod… belül van az, nem szélen; szívtájékon, nem a határokra szorulva.

Ildó>!

A vén holló higgadtan tollászkodott a juharfa csúcsán. A tenyérforma, haragoszöld levelek félig-meddig elrejtették a kíváncsi tekintetek elől – de az alant elrohanó embereknek egyébként is kisebb gondja nagyobb volt annál, semhogy ághegyen tollászkodó madarakat figyeljenek. A hamuszürkére fakult holló tudta ezt, hisz' megtapasztalta már a kétlábúak dolgait az ég alatt.

9. oldal

Ildó>!

– No jó… – morogta Shymaru – paraszt az nem vagyok… Legalábbis nem az a fajta, akinek kapálnia kellett.
Megnyugodva tette félre a szerszámot. Valami oknál fogva nem örült volna, ha jól tud kapálni.

24. oldal