!

Colette francia

1873. január 28. (Yonne, Franciaország) – 1954. augusztus 3. (Párizs)

Tudástár · 13 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 3 film

Teljes névSidonie-Gabrielle Colette
KatalógusnévColette

Képek 4

Könyvei 26

Colette: Chéri
Colette: Zsendülő vetés
Colette: Gigi
Colette: Kóborélet és más kisregények
Colette: Zsendülő vetés / A macska
Colette: Édenek és börtönök
Colette: Gigi (francia)
Colette: Chéri (francia)
Colette: The Pure and the Impure
Colette: La chatte

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Csíkos könyvek Móra · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Kozmosz Irodalmi Könyvek II. Kozmosz Könyvek · Vintage Classics Vintage

Antológiák 10

Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Réz Pál (szerk.): Huszadik századi francia novellák
Réz Pál (szerk.): És várlak téged, tudhatod
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség
Balázs György – Justus Pál (szerk.): Mai francia elbeszélők
Ilona Schneider-Kruse (szerk.): Schmunzelkatzen
Diana Secker Tesdell (szerk.): Garden Stories
Jane Holloway (szerk.): Stories of Books and Libraries
Diana Secker Tesdell (szerk.): Love Stories
Shaun Whiteside (szerk.): Paris Stories

Népszerű idézetek

Bla IP>!

De a déli órák kisiklottak az ősz hálójából, az érett bogyós, tüskés szederindák fölé boruló árvalányhaj elől, s az idő júliusba hátrált.

Kahoko>!

Kevés óra adatik életünkben, mikor a test elégedett, a szem gyönyörködik, a szív könnyű és szinte kongóan üres, és egy pillanat alatt csordultig telik.

21. oldal

ildiko_adam06>!

Minden ott töltött órám íze olyan frissen megmaradt bennem, hogy évek folytán sem fakult el semmi a sok-sok képből, tanulmányból, mélabúból. Egyszóval, ott tanultam meg élni. Tehát megtanulhat az ember élni? Igen, ha boldogtalan. A boldogság semmire sem tanít. Boldogság nélkül élni, és mégsem pusztulni bele, ez a foglalkozás csaknem hivatás már.

II., 1893-1910, Willy úr (126. oldal, Gondolat, 1971)

pável>!

– Gondolkoztam, Gaston bácsi, sőt nagyon is sokat gondolkoztam…
A férfi közbevágott, hogy ne mondja ki, amit félt meghallani:
– Esküszöm neked, drága Gigim…
– Nem, ne esküdjön nekem. Meggondoltam, én inkább magával leszek boldogtalan, mint maga nélkül.

Colette: Gigi Kisregények és elbeszélések

Terka6>!

Keserű elégedettség töltötte el mindkettőjüket, hogy már az első szavaknál elkerülhették a vita és a hazudozás közhelyeit. Hősök , komédiások és gyermekek tulajdonsága, hogy csak magasabb szinten érzik jól magukat.

82. oldal

Szédültnapraforgó>!

– Ismered a jelszavamat: hagyd békén a barátokat, ha bánatod van, és csak az örömeidet oszd meg velük.

158. oldal

Colette: Chéri Egy kurtizán szerelme

olvasóbarát >!

Millot, az öreg plébános, bár szinte lenyűgözte anyám hangja, parancsoló jósága és botrányos őszintesége, mégis értésére adta, hogy a misét nem kutyáknak mondja.
Anyám úgy berzenkedett, mint egy harcias tyúk.
– Az én kutyámat! Ki akarná dobni a templomból? Hát mitől fél, mi rosszat tanul ott?
– Nem arról van szó …
– Egy ilyen mintaszerűen viselkedő kutya! Amelyik akkor áll fel és ül le, amikor a maga hívei!
– Kedves asszonyom, mindez igaz. Bár múlt vasárnap morgott Úrfelmutatás alatt.
– Persze, hogy morgott Úrfelmutatás alatt! Hogyne morgott volna! Egy házőrző kutya, amelyet én magam tanítottam be, hogy minden csöngetésre ugasson!
A nagy csata, a templomba bevitt kutya ügye fegyverszünetekkel, éles válságokkal sokáig tartott, de végül is anyám lett a győztes.

93. oldal, Anyám és a plébános

Colette: Gigi Kisregények és elbeszélések

olvasóbarát >!

Amikor 1953 körül elvitte őt Belgiumban élő családjától – amely mindössze két nős francia újságíró fivérből állt, akik belga lányokat vettek feleségül –, s barátai: festők, zenészek és költők köréből – fiatal belga és francia művészek bohémvilágából – , a lány tizennyolc éves volt: szőke, nem túlságosan csinos és bájos, szája nagy, álla keskeny, szürke szemű, derűs tekintetű; nyakába tűzött kontyot viselt, selymes haja minduntalan kicsúszott a hajtűk közül. Szabad fiatal lány volt„ aki megszokta, hogy becsületesen éljen a fiúk, fivérek és barátok között. Fiatal lány, akinek se kelengyéje, se hozománya, se ékszere; karcsú dereka kecsesen hajlott a bő szoknya fölött; lapos mellű és gömbölyű vállú, kicsi és erős fiatal lány.

12. oldal, A Vadember

Colette: Gigi Kisregények és elbeszélések

pável>!

– Mi nem vagyunk közönséges emberek?
– Nem.
– Mivel rosszabbak nálunk a közönségesek?
– Ostobák s szemérmetlenek. Meg aztán házasok. De nem hiszem, hogy ezt megérted.
– De igen, néni, értem, hogy mi nem megyünk férjhez.
– Nekünk sem tilos a házasság. Csakhogy mi, ahelyett, hogy „már” férjhez mennénk, esetleg „végül” férjhez megyünk.

Colette: Gigi Kisregények és elbeszélések

JamiC>!

Futó remény villant fel köztük, majd elenyészett – ilyen reménység töltheti el a toronyból zuhanót.

212. oldal

Colette: Chéri Egy kurtizán szerelme