!

Clive Cussler amerikai

1931. július 15. (Aurora, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) –

Teljes névClive Eric Cussler
NemFérfi
Honlaphttp://clive-cussler-books.com/
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Clive_Cussler
Facebookhttps://www.facebook.com/clivecussler

Könyvei 64

Clive Cussler – Craig Dirgo: Az Arany Buddha
Clive Cussler: Emeld ki a Titanicot!
Clive Cussler: Inka arany
Brad Meltzer – Don J. Snyder – Mary Higgins Clark – Clive Cussler: Milliomosok / Bukott angyal / Apa szeme fénye / Walhalla visszatér
Clive Cussler: Szahara
Clive Cussler – Craig Dirgo: A szent kő
Clive Cussler: Cyclops I-II.
Clive Cussler: A jéghegy
Clive Cussler: A Kán kincse
Clive Cussler: Éjszakai portya

Kapcsolódó sorozatok: Dirk Pitt, Oregon-akták, Dirk Pitt, Oregon Files, NUMA Files, Numa-akták, Isaac Bell nyomozó esetei, Fargo Adventure

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Reader's Digest válogatott könyvek


Népszerű idézetek

>!
robinson P

– Negyvennégy év – mondta Kaufman elgondolkodva.
– Hosszú idő egy vonat eltűnéséhez.

14. oldal

>!
robinson P

Marion Bell szemébe nézett, és elhomályosult a látása.
– Nem is tudja, hogy mennyire boldoggá tesz, hogy nem ölték meg!

262. oldal

>!
robinson P

– A rengeteg mocsok ellenére is szemet gyönyörködtető – jegyezte meg végül.. – Csak idő kérdése, hogy egy vasútmúzeum pénzt áldozzon a rendbehozatalára, és kiállítsa.

11. oldal

>!
robinson P

Nem sokkal a 20. század születése utána Mississippin hanyatlásnak indult a gőzhajózás. Csak néhány személyszállító maradt divatban.

25. oldal

>!
jehuka P

– (…) Apropó: ha sellőkbe botlanátok, feltétlenül szóljatok!
– Na és mihez kezdenél velük ebben a jéghideg vízben?

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Al Giordino · Rudi Gunn
>!
bogcica

Miután Pitt kifizette a benzint és az ételt, kiment, hogy ellenőrizze az olajszintet. Közben Loren is elköszönt a vendéglőstől.
– Nagyon jó volt hallgatni a történeteit, Mr.
– Cussler. Clive Cussler. Örülök, hogy megismerhettem, hölgyem.

373. oldal

>!
bogcica

– Túlzok! – fortyant fel Sandecker. – Az a kretén is ugyanezt mondta, amikor felszólaltam a Kongresszus előtt, és könyörögve kértem őket, hogy segítsenek izolálni és felszámolni a szennyezés forrását. Őket azonban sokkal jobban érdekli az, hogy megnyerjék a következő választást. Hányingerem van a véget nem érő bizottsági meghallgatásoktól, és hányingerem van attól, hogy senkinek nincs bátorsága népszerűtlen kijelentéseket tenni és környezetvédelemre „pazarolni” a nemzet pénzét.

123-124. oldal

>!
bogcica

– Kicsit hülyének érzem magam. Itt ülök a sivatag közepén, és halat zabálok.
Pitt elvigyorodott.

306. oldal

>!
bogcica

– Még a papok is vizet prédikálnak és közben bort isznak, Mr. Pitt. De nemcsak ők a bűnösök… Azok vagyunk mindannyian. Mindenki, aki használja a különféle vegyületekből gyártott dolgokat: üzemanyagot, tisztítószereket, tartósítószereket, bármit, amit csak eszébe jut. A kényszerű megalkuvás korát éljük, és nincs, aki ez ellen tenni tudna. Az ellenőrzés már régen kicsúszott a kezünkből, a szörny önálló életre kelt, és túl hatalmassá vált ahhoz, hogy elpusztíthassuk.

372. oldal

>!
bogcica

Miután a nap, akár egy ágyúból kilőtt tűzgolyó, berobbant az égre, Giordino vette át a kormányt. Egy órával napkelte után Pitt megkérte a barátját, hogy állítsa meg az autót. Hátrament, és addig keresgélt a Renault platóján, míg egy megfelelően hosszú, durván egyméteres lécet nem talált. Merőlegesen a homokba szúrta, aztán fogott két követ, melyek közül az egyiket az árnyék végére helyezte.
– Hát ilyen az egyszerű obsitos iránytűje? – kérdezte Giordino a teherautó árnyékából.
– Nyisd ki jól a szemed, hátha rád ragad valami. – Giordino mellé állt, várt tizenkét percet, majd ismét megjelölte az árnyék végét, ezúttal a második kővel. Ezután egy egyenessel összekötötte a két követ, az egyenest meghosszabbította, jó fél méterre a második kövön túl, végül a bal lábával az első kő elé lépett, a jobb lábát pedig a vonal másik vége elé tolta. Előrenyújtotta a bal karját. – Arra van észak, arra pedig – nyújtotta ki oldalra a jobb karját – kelet és a Transz-Szahara autóút.
– Nem is tudom, mi lenne velem nélküled – nézett a kinyújtott kar által mutatott irányba Giordino. – Néha azon tűnődöm, nem kellene-e mamának szólítanom téged.

426-427. oldal