Christopher Sethfield magyar
Katalógusnév | Sethfield, Christopher |
---|
Könyvei 14
Kapcsolódó sorozatok: Halálosztó 2029 · Halálzóna-tetralógia · Terminator · Folyékony fém-tetralógia · Összes sorozat »
Antológiák 4
Népszerű idézetek
[…] Műveletlen emberekkel nehéz érdemben vitatkozni.
Főleg olyanokkal, akik kifejezetten rühellik, ha kiderül, nem nekik van igazuk.
176. oldal, 21. Figyelő szemek
[…]
A vallás mindig is egyike volt azon emberi motivációknak, melyek emberek százezreinek halálát okozta. Nem volt ez másként akkor sem.
Az Ítélet Napja után eljöttek a próféták.
S velük érkezett a halál is.
A gépek pusztítása csak ráadás volt…
5. oldal
Nem szabad állandó sebességgel menekülnöd, kiszámíthatatlan időközökben meg kell állnod, kitérned, irányt változtatnod, felgyorsítanod… – Elhúzta a száját, tekintete egy pillanatra a távolba révedt, és halványan elmosolyodott. – Azt is mondhatnám, hagyd, hogy az Erő vezessen… de ebből aligha értenél bármit is.
18. Alfortville
[…] Nehéz lesz levetkőzni a régi beidegződéseket, hogy a háború férfimunka, és a nőknek semmi helye nincs az összecsapásokban. Pedig a jövő határozottan ebbe az irányba mutat: a gépek ellen küzdő harcosok soraiban egyaránt lesznek férfiak és nők, sőt gyerekek is…
[…] egy hideg számításon alapuló rendszerben egy gyermek ugyanúgy embernek számít, mint egy felnőtt. A gép nem fog mérlegelni, nem töpreng morális kérdéseken. Csak meghúzza a ravaszt és kész.
124. oldal, 14. Előkészületek
Mordeaux büszke volt magára, hogy a háború borzalmai ellenére sikerült megőriznie emberi méltóságát. Chaverier nagyapó esténként sokat mesélt a háború előtti időszakról, igyekezett elfeledtetni unokájával a borzalmakat, és megtanítani a helyes életfelfogásra. Mindig úgy tartotta, hogy felesleges másoktól elvenni bármit is, hiszen a rommá lett Párizsban mindent megtalálhatnak, amire szükségük lehet, felesleges és bűnös cselekedet ölni érte.
71. oldal, 9. Kereszttűzben
Az Ítélet Napja előtt tizenhét éves korában Mordeaux alighanem a nyár utolsó napjait élvezte volna egy csinos leány társaságában, és élete javarészét a szórakozás töltötte volna ki. A háború azonban kitört, és ő még csak nem is álmodhatott ilyesmiről. Minden megváltozott. Most tizenhét évesen a túlélés volt a napi programja.
7. oldal, 1. Patkányok a jágcsapok között
[…] Abban mindannyian egyetértettek, hogy csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a helyi kezdeményezésből sikerülne egy világméretű mozgalmat kialakítani, mert – mint ahogy azt Árnyékjáró találóan megjegyezte – könnyen azon vehetik észre magukat, hogy egy bomba telibe találja Párizst, egyszer s mindenkorra megoldva az ellenállók problémáját.
– Feláldozná a gépeit is? – lepődött meg Jacques Mordeaux, amikor a problémát elemezgették. – Elég irracionális cselekedet. […]
Árnyékjáró megcsóválta a fejét.
– Már miért lenne illogikus, ha áldozatokat hoz a győzelem érdekében? – kérdezett vissza. – Gondolj csak a sakkra! Ott is fel kell áldoznod néhány bábudat, hogy végül nyerhess. Olyan játszma nem létezik, ahol a győzelmet egyetlen bábu elvesztése nélkül meg lehetne szerezni.
74-75. oldal, 8. Evolúcióelmélet
A munkatáborok, a szögesdróttal körülvett helyek számítottak az emberek számára a legszörnyűbb rémálomnak. Kevesen voltak, akik túlélték a tábort, és még kevesebben, akik ezt elmondhatták másoknak. A szögesdrót a német haláltáborokat idézte, s voltaképp a valóság nem is állt olyan messze tőle. Az ember utánpótlás folyamatosan érkezett – napi rendszerességgel –, hiszen minden nap akadt néhány halott. Kivel a kiborgok végeztek, volt aki önkezével vetett véget az életének, ám egy biztos volt: reggelre mindig, minden táborban akadt néhány halott.
113. oldal, 13. Egy meglepő ötlet