Christopher Paul Curtis

Hát, eljön az az idő, amikor az ember megszállottan csinál valamit, aztán egyszer csak hirtelen megérti, hogy semmi értelme folytatni. Nem azért, mert könnyen feladja, hanem egyszerűen mert a jóisten elég észt adott ahhoz, hogy belássa, mikor elég.

136. oldal

-Ha fej, én nyertem, ha írás, te vesztettél.

59. oldal

Minél öregebb vagy,
Annál rosszabb hír kell ahhoz,
hogy sírva fakadj.

203. oldal

– És Bud, azt sose felejtsd el, hogy akármilyen rosszul állnak is a dolgok, akármilyen sötét is az éjszaka, amikor rád csukódik egy ajtó, ne aggódj, egy másik ki fog nyílni.

40. oldal, 5. fejezet (Animus, 2002)

El sem tudják képzelni, milyen megrázó és félelmetes, ha az ember addig teljesen jó testrészei csak úgy kilazulnak és elvesznek. És ha legközelebb a karja vagy a lába esik le?