!

Chiara magyar

Honlaphttps://papirsziv.wordpress.com/
Facebookhttps://www.facebook.com/kia.iro

Könyvei 1

Chiara: Pillangólány

Antológiák 1

Róbert Katalin (szerk.): Meghitt pillanatok

Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

Csodálatos, hogy a világban minden mindennel összefügg, hogy egyetlen apró döntésünk, ami számunkra igazából lényegtelen, megváltoztathatja valakinek az életét. Csodálatos, hogy igazából soha, senki nincs egyedül.

>!
Könyvmolyképző KU

– Mit jelent boldognak lenni? – szólalok meg halkan.
Gábor rám néz.
Szeretem, hogy sosem ütközik meg a kérdéseimen vagy azon, amit mondok, hogy mindig komolyan válaszol.
– Azt hiszem, valami olyasmit, hogy nem akarsz máshol lenni, mint ahol éppen vagy.
A megfogható, egyszerű válaszait is szeretem. Hogy nem akarja túlbonyolítani az életet.
– Akkor, azt hiszem, én most nagyon boldog vagyok – mosolyodom el, de ahogy elhagyják a szavak a számat, mintha beborulna bennem.
Boldognak lenni veszélyes.

>!
Könyvmolyképző KU

Mintha az éjszaka gyűlne a szemébe. Rémálmoktól terhes, csillagfénytől megfosztott éjszaka, ami kegyetlenül megölte a közeledő hajnalt, sötétségre kárhoztatva saját magát.
– Mit tett velem, tanár úr? – suttogja simogatóan lágy és perzselően édes hangon. – Akarom magát. Akarom az ágyamba, az életembe, mindenhogy akarom. – A szavakból kicsorduló kétségbeesés marja a bőröm. – Hogyan tartsam magam távol tőled?
– Ne tartsd távol – mormogom gyengéden, csak kérve, és közelebb lépve hozzá, az arcára simítom a tenyerem.

>!
Könyvmolyképző KU

Az eső zuhog, összemaszatolja a lámpafényt. Visszhangosra ázott a világ, a surrogás, a csepegés, a riadt kopogás mind olyan, mintha csak valami zavaros álomból kúszna elő. Még az éjszaka illata is olyan, kicsit álmos, kicsit elmosódott; tavasztól részeges illatok.
– Meg fog fázni, Virág.
Gúnyos mosoly fészkelődik a szám szegletébe. Vicces, hogy megint magázódunk.
– Csak nem aggódik értem?
– Törődöm magával, jobban, mint illenék.
– Törődni és vágyni nem ugyanaz.
– Higgye el, tisztában vagyok a különbséggel – pillant rám azzal a tanáros, szelíd-szigorú nézésével.

>!
Könyvmolyképző KU

Eredendő vágy perzsel.
Ismerni akarom őt. Ismerni minden sötét titkát, minden mocskos vágyát, minden gondolatát.
A pokol sokadik körének peremén egyensúlyozom, és csak egy hajszál – az értelem és az erkölcs utolsó foszlánya – választ el attól, hogy könyörögjek a zuhanásért.
Jobban akarom őt, mint eddig bármikor.

>!
Könyvmolyképző KU

Csak néz rám hosszan, aztán mosolyra görbíti az ajkát. Szembefordul velem, a lábát a derekam köré fonja, a karját a vállamra ejti, és máris csókol. Mohón, éhesen. Mintha belém akarna veszni.
Csókol, mert már nincsenek szavai.
Csókol, mert ami benne van, amit érez, az kimondhatatlan.
Csókol, mert felejteni akar.
A levegőt körülöttünk még fáradt keserűséggel töltik meg az emlékei. Halállal árnyalt, szomorú emlékek.
Visszacsókolom. Mohón, éhesen.
Csókolom, mert nekem sincsenek szavaim.
Csókolom, mert ami bennem van, amit érzek, az kimondhatatlan.
Csókolom, mert azt akarom, hogy mindent elfelejthessen.

>!
Könyvmolyképző KU

A szenvedély, ahogyan a költészetről beszél, beeszi magát a vénáimba, és miatta verseket akarok olvasni. Olyan ez a férfi, mintha költészet dobogna a szívében, és ez mérhetetlenül vonz engem.

>!
Könyvmolyképző KU

Mi van bennünk, amitől úgy érzem, akkor is egymás felé közeledünk, ha igazából épp távolodunk?

>!
Könyvmolyképző KU

Hogy sikerül megtartanom értelmesen és összeszedetten az órát, az csak a sokéves gyakorlatnak köszönhető. Mivel perverz örömmel sanyargatom magam Virág korával, pontosan tudom, hogy ez a sokéves gyakorlat néhány év híján annyi, mint ahány éves Virág.
Épp csak megszületett, amikor én már egyetemre mentem.
Még óvodás volt, amikor tanítani kezdtem.
Mikor majdnem megnősültem, ő még az általános iskolát se fejezte be.
Tizenkilenc év – valóságos szakadék.

>!
Könyvmolyképző KU

Mindenhol égek, és arra vágyom, hogy addig simogassa a testem, míg el nem csitulnak a lángok.
Lassan és álmosan, mint ahogyan a köd érkezik fakó hajnalokon, gyűlölet gomolyog fel bennem. Gyűlölöm ezt a férfit, amiért ennyire akarom.
Gyűlölöm, mert szeretni nem szerethetem, akkor sem, ha belepusztulok.