!

Charlotte Perkins Gilman amerikai

1860. július 3. (Hartford, Connecticut, USA) – 1935. augusztus 17. (Pasadena, Kalifornia, USA)

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Könyvei 7

Charlotte Perkins Gilman: The Yellow Wallpaper
Charlotte Perkins Gilman: Herland
Charlotte Perkins Gilman: A nő gazdasági helyzete
Charlotte Perkins Gilman: The Yellow Wall-Paper and Other Stories
Charlotte Perkins Gilman: Unpunished
Charlotte Perkins Gilman: Suffrage Songs and Verses
Charlotte Perkins Gilman: Herland and The Yellow Wall-Paper

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Vintage Classics Vintage

Antológiák 5

Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Martin H. Greenberg – Charles G. Waugh (szerk.): Lopakodó árnyak
Louise Welsh (szerk.): Ghost
Peter Straub (szerk.): American Fantastic Tales
Leslie S. Klinger (szerk.): In the Shadow of Edgar Allan Poe

Népszerű idézetek

apple_pie >!

Mikor az élet főutait „férfias” jelzéssel láttuk el és a nőnek nem hagytunk egyebet, mint a női nemét, az egész emberi életet nemi uralomnak vetettük alá.

48. oldal

apple_pie >!

A mit magunk csinálunk, sokkal jobban megváltoztatja lényünket, mint az, a mit velünk tesznek.

59. oldal

apple_pie >!

Tekintet nélkül a magasabb szellemi életnek sokoldalú befolyására, bonyolult társadalmi berendezéseink visszaható erejére, az ember lényét első sorban életfentartásának módja határozza meg.

9. oldal

Belle_Maundrell >!

I never saw so much expression in an inanimate thing before, and we all know how much expression they have! I used to lie awake as a child and get more entertainment and terror out of blank walls and plain furniture than most children could find in a toy-store.

Belle_Maundrell >!

It was moonlight. The moon shines in all around, just as the sun does.
I hate to see it sometimes, it creeps so slowly, and always comes in by one window or another.
John was asleep and I hated to waken him, so I kept still and watched the moonlight on that undulating wallpaper till I felt creepy.
The faint figure behind seemed to shake the pattern, just as if she wanted to get out.

Ninácska P>!

Az ujkor magyar irodalma mostohán bánt a társadalomtudománynyal. Legjobban sinylette ezt a társadalmi kérdések egyik legnagyobb és legfontosabb része: a nőkérdés, a nőmozgalom. Ennek alig van eredeti, magyar irodalma. S a meglevő is csak egy-egy részletkérdés többé-kevésbbé futólagos tárgyalása. A nőmozgalom azonban az utolsó évtizedben hazánkban is rohamosan terjedt, gyakorlati harca mind nagyobb és nagyobb közönséget vont a maga körébe. Mi sem természetesebb hát, minthogy a nőkérdés elmélete iránt is mind többen érdeklődnek. A világirodalomban számtalan művel találkozunk, a mely a nőkérdés eredetét, történetét, a nőmozgalom szellemi és gazdasági rugóit ismerteti. Se szeri, se száma a kiváló, mélyreható és alapos munkának, a mit eddig angol, német, francia és több más nyelven irtak. A mai irók számára már alig maradt uj szempont, a melyből a nőmozgalom kérdését tárgyalhatnák…

Belle_Maundrell >!

She beats upon her bolted door,
With faint weak hands;
Drearily walks the narrow floor;
Sullenly sits, blank walls before;
Despairing stands.

Life calls her, Duty, Pleasure, Gain –
Her dreams respond;
But the blank daylights wax and wane,
Dull peace, sharp agony, slow pain –
No hope beyond.

Till she comes a thought! She lifts her head,
The world grows wide!
A voice – as if clear words were said –
“Your door, O long imprisoned,
Is locked inside!”

Locked Inside

Encsi_Horák>!

You think you have mastered it, but just as you get well underway in following, it turns a back somersault and there you are. It slaps you in the face, knocks you down, and tramples upon you.

9. oldal

apple_pie >!

Az a tény, hogy valamit szeretünk, nem bizonyít annak helyessége mellett.

191. oldal