

Cecelia Ahern ír
1981. szeptember 30. (Dublin) –
Nem | nő |
---|---|
Honlap | cecelia-ahern.com |
@ceceliaahernofficial.int | |
@Cecelia_Ahern |
Képek 6
Könyvei 83
Kapcsolódó sorozatok: A Vétkes · Ui.: Szeretlek · Flawed angol · P.S. I Love You angol · Flawed német · Defecți román · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Reader's Digest válogatott könyvek · Reader's Digest Sikerkönyvek Reader's Digest
Antológiák 1
Kapcsolódó zóna
Népszerű alkotóértékelések
Népszerű idézetek





Célozd meg a holdat. Nem baj, ha nem találod el. Legrosszabb esetben is a csillagok között leszel.




Az életünk időből áll. A napjainkat órákban mérjük, a fizetésünket ezeknek az óráknak az alapján kapjuk, a tudásunk az évek során nő. Gyorsan bepréselünk egy kis kávészünetet a zsúfolt napunkba. Visszarohanunk az asztalunkhoz, figyeljük az órát, az életünket találkákhoz igazítjuk. Mégis, az idő végül elfogy, és az ember szíve legmélyén azon gondolkodik, hogy vajon a lehető legjobban használta-e ki azokat a másodperceket, perceket, órákat, napokat, heteket, hónapokat, éveket és évtizedeket?
142. oldal





Miért ne lehetnének az emberek egyszerűen csak nagyon jók valamiben?
Miért kell a legjobbnak lenniük?
213. oldal





Néha jót tesz, ha beszélünk a dolgokról, ha hangosan is kimondjuk őket.
296. oldal




Te sokkal jobbat érdemelsz! Olyasvalakit, aki a szíve minden dobbanásával szeret téged, aki állandóan rád gondol; olyasvalakit, aki mindennap, minden percben csak arra tud gondolni, hogy vajon mit csinálsz most, hol lehetsz, kivel, és vajon jól vagy-e. Olyan emberre van szükséged, aki segít elérni az álmaidat, és megvéd a félelmeidtől. Aki tisztelettel bánik veled, szereti minden porcikádat, különösen a hibáidat. Olyan valakivel kéne együtt lenned, aki boldoggá tud tenni, igazán boldoggá, felhőtlenül boldoggá! Azzal az emberrel, akinek már évekkel ezelőtt meg kellett volna ragadnia a lehetőséget, hogy veled lehessen, ahelyett, hogy megijed, és nem meri megpróbálni. De már nem félek. (…) Végre itt van egy esély számunkra! Ne féljünk többé, vágjunk bele! Megígérem, hogy boldoggá teszlek.




Amikor gyerekek vagyunk, a szüleinket használjuk mérceként, hogy eldöntsük, mennyire rossz a helyzet. Ha nagyot esünk, és megütjük magunk, de még nem tudjuk eldönteni, hogy fáj-e vagy sem, egyből a szüleinkre nézünk. Ha rémülten rohannak felénk, sírni kezdünk. Ha csak nevetnek, és megcsapkodják a gonosz földet, akkor feltápászkodunk, és tovább játszunk.
360-361. oldal