Catherynne M. Valente amerikai

Tudvalevő, hogy az olvasás semmihez sem fogható módon gyorsítja a szív növekedését.

12. oldal

No persze, egy könyvtár soha nem lehet teljes. Ez adja az örömét. Mindig újabb könyveket keresünk, melyekkel bővíthetjük gyűjteményünket.

160. oldal

Mindenki el tud viselni még több szeretetet.

268. oldal, 21.fejezet

Megszeged az ígéretedet. Megértem. Én pedig befogom a szívem fülét, hogy ne gyűlöljelek meg érte.

298. oldal

Senki nem ugyanaz, mint aki volt a szerelem előtt.

292. oldal

Tudod, a könyvek ajtók. Mindig és mindörökké. A könyv ajtó egy másik helyre, másik szívbe és másik világba.

161. oldal

Egyszer volt, hol nem volt, egy Föld nevű, kis, vizes és ingerlékeny bolygón egy Olaszország nevű kis, vizes, ingerlékeny országban született egy halk szavú, rendkívül szimpatikus úriember, bizonyos Enrico Fermi, akit családja olyannyira túlféltett, hogy úgy érezte, okvetlenül fel kell találnia az atombombát.

(első mondat)

Iván, te nem értesz minket. Egy házasság bizalmas dolog. Saját, vad törvényei, titkos történetei és barbárságai vannak, és ami a házastársak között folyik, az kívülállók számára érthetetlen. Rettenetesnek, komornak tűnünk a szemedben, és azt látod, hogy hullik a vérünk, de ami kettőnk között van, azért megküzdöttünk, épp olyanná tettük, amilyennek szerettük volna, épp olyan színűvé és alakúvá.

239. oldal

A szégyenlős téli délidő csak a bokáját mutatta meg szemérmesen, mielőtt ismét sötétségbe merült volna.

Tudod-e Mása, hogy milyen a megvilágosodás? Mint a halál. Olyan váratlan, bár mindvégig tudtad, hogy be kell következnie. A megvilágosodás mindig valaminek a vége.

328. oldal