!

Carlos Fuentes mexikói

1928. november 11. (Panamaváros, Panama) – 2012. május 15. (Mexikóváros, Mexikó)

Teljes névCarlos Fuentes Macías
NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Carlos_Fuentes

Könyvei 20

Carlos Fuentes: Laura Díaz évről évre
Carlos Fuentes: Artemio Cruz halála
Carlos Fuentes: Diana, a magányos vadász
Carlos Fuentes: A hadjárat
Carlos Fuentes: Áttetsző tartomány
Carlos Fuentes: Aura (angol)
Carlos Fuentes: Terra Nostra (angol)
Carlos Fuentes: Inez
Carlos Fuentes: El espejo enterrado
Carlos Fuentes: El naranjo

Antológiák 8

Székács Vera (szerk.): Huszadik századi latin-amerikai novellák
Csuday Csaba (szerk.): A folyó harmadik partja
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1974
Benyhe János (szerk.): Latin-amerikai elbeszélők
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1969
Réz Ádám (szerk.): Huszonöt év – huszonöt novella
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1986

Népszerű idézetek

>!
ervinke73

Ki ne tudná életének egyetlen pillanatában – akárcsak te – egyesíteni önmagában a jót és a rosszat, hogy egyszerre vezettesse magát két különböző színű, titokzatos fonaltól, mely ugyanarról a gombolyagról csavarodik le, hogy azután a fehér fonal felfelé, a fekete meg lefelé haladjon, s mégis, mindkettő újra találkozzék az ujjaid között?

29. oldal

>!
metahari

Csak egyszer szabad elsiratni a halottakat, utána azon kell lennünk, hogy megtegyük, amit ők már nem tehettek meg. Nem lehet szeretni, írni, harcolni, gondolkodni, dolgozni, ha könnyek borítják el az ember szemét és elméjét; a hosszan tartó gyásszal eláruljuk a halott életét.

>!
metahari

Vajon akad-e egyetlen igazán befejezett élet, egyetlen olyan élet is, amely ne beteljesületlen ígéret, mi több, lappangó lehetőség volna…? Nem a múlt az, ami meghal valamennyiünkkel. A jövő hal meg.

>!
Chöpp 

…önmagunk megismerésétől megszépülünk, mert akkor arcot öltenek a vágyaink; ha vágyakozik, mindig szép a nő…

Kapcsolódó szócikkek: önismeret
>!
ervinke73

-Nem tudtam mihez kezdeni aznap délután. Harcoltunk, s hirtelen vége volt, a senkiháziak megadták magukat, pedig az ember másfajta élethez szokott. Akkor eszembe jutott minden más, s ott találtalak a sziklán üldögélve. A lábad vizes volt.

56. oldal

>!
kmaria

Túlságosan ellaposodik a világ, ha nincsenek benne ceremóniák, amelyek jelzik az idő múlását.

158. oldal

>!
marschlako P

Sólo vi tus ojos reflejados en el agua y entonces ya no pude ver mi reflejo sin el tuyo a mi lado.

69. oldal

>!
lauranne

Úgy bukkant elő az erdő, mint a tulajdon tüdejének hangos légzése, mint a tulajdon szívének mély dobbanása.
Az erdő útjai szétválnak.
Egyik irányban a kőasszony felé, az indián szobor felé lehet menni, melynek csigákból és kígyókból kirakott öv díszíti a derekát, fejére az álcázó erdő szőtt zöld színű koronát, nyakláncok, karkötők, gyűrűk ékeskednek a karján, az orrában, a fülében…
A másik irányban a ceiba felé, az érintetlen erdő királynéja felé, és tüskéi alkotják a koronáját, amelyek széltében-hosszában kiállnak hatalmas barna törzsén, akár az éles kardok, és nincsen kora, mozdulatlan, de karok módjára vágyakozón tárja szét az ágait, és várja a halálos ölelést, melyet felkínálni képes és akar is sebző tőreivel a hatalmas test.
Laura Díaz a maradék teljes erejével átölelte a ceibaanyát, az oltalmazót, a királynét ott a semmiben, ahonnan már semmilyen üzenet sem juthat vissza.

>!
kanga021

Könnyebb a gyűlölet, én mondom neked. A szerelem sokkal nehezebb, többet kíván…