!

Carlo Rovelli olasz

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

KatalógusnévRovelli, Carlo

Könyvei 12

Carlo Rovelli: Hét rövid fizikalecke
Carlo Rovelli: Az idő rendje
Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk
Carlo Rovelli: A tudomány születése
Carlo Rovelli: Helgoland
Carlo Rovelli: Seven Brief Lessons on Physics
Carlo Rovelli: The Order of Time
Carlo Rovelli: Reality Is Not What It Seems
Carlo Rovelli: White Holes
Carlo Rovelli: There Are Places in the World Where Rules Are Less Important Than Kindness

Felolvasásai 1

Carlo Rovelli: Seven Brief Lessons on Physics

Népszerű idézetek

Dávidmoly>!

Ha egy egyetemi hallgató délelőtt az általános relativitáselmélet előadásokat hallgatja, délután meg a kvantummechanika előadásokat, akkor kénytelen-kelletlen arra a következtetésre juthat csak, hogy a tanárai meghibbantak, vagy legalábbis már vagy száz éve nem állnak szóba egymással, hiszen a világnak két, egymásnak szögesen ellentmondó képét oktatják. Délelőtt a világ görbült tér, s minden folytonos benne, délután meg lapos – görbületlen –. és energiakvantumok ugrándoznak benne.
A paradoxon az, hogy mindkét elmélet eszméletlenül jól működik. A természet úgy viselkedik velünk, mint az a hajlott korú rabbi, akit két férfi keresett fel, s kért arra, hogy tegyen igazságot a vitájukban. A rabbi először meghallgatta az egyiket, s azt mondta neki: „Igazad van.” Aztán meg kellett hallgatnia a másikat is, és neki is azt felelt: „Igazad van.” Ekkor a rabbi felesége kiszólt a másik szobából: „De hiszen mindkettőnek nem lehet igaza!” A rabbi elgondolkodott, bólintott, s így válaszolt: „Neked is igazad van!”

52-53. oldal

1 hozzászólás
Dávidmoly>!

Vakáció idején mindig jobban megy a tanulás, hiszen az iskola nem vonja el az ember figyelmét.

11-12. oldal

csartak P>!

Sőt nem is két idő van, hanem tömérdek. Az idő a tér minden pontján más. Nincs egyetlen idő. Számtalan van belőle.

Kapcsolódó szócikkek: idő · tér
csartak P>!

Az az édes nedű, amely ambróziát éppúgy tartalmaz, mint epét: az maga az élet.

Kapcsolódó szócikkek: ambrózia · élet
1 hozzászólás
aled>!

Más a múlt és más a jövő. Az ok megelőzi az okozatot. A fájdalom követi a sebesülést, nem megelőzi. A pohár ezer darabra törik, és az üvegcserepek már nem adják vissza a poharat magát. A múltat nem változtathatjuk meg;
fájlalhatjuk, érezhetünk miatta lelkiismeretfurdalást, felidézhetjük a múltban átélt boldogságot. A jövő viszont maga a bizonytalanság, a vágy, a nyugtalanság, a nyitott tér, talán a sorsszerűség is. Átélhetjük, választhatjuk, hiszen még nincs;
még minden lehetséges…

Flora_The_Sweaterist>!

Ugyanazokból az atomokból állunk és ugyanazokból a fényjelekből, amilyeneket a fenyők váltanak egymással a hegyekben vagy a csillagok a galaxisokban.

80. oldal (Mi magunk - Befejezésül)

balagesh I>!

A makroszkopikus világ látszólagos determináltsága abból adódik, hogy a mikroszkopikus véletlenszerűségek kiegyenlítik egymást, és a lehetséges ingadozások túlságosan kicsik, semhogy a mindennapokban észlelhetnénk őket.

104. oldal, 4. A kvantumok

csartak P>!

Nem szeretnék úgy élni, mintha halhatatlan lennék. Nem félek a haláltól. A szenvedéstől félek. Az öregkortól, még ha most kevésbé is, látva apám derűs és szép öregkorát. Félek a gyöngeségtől, a szeretethiánytól. A halál azonban nem riaszt. Gyerekként sem féltem tőle, akkor talán csak azért nem, mert még távolinak tűnt. De most, hatvanévesen sem jött meg a félelem. Szeretem az életet, de az élet egyszersmind erőfeszítés, szenvedés, fájdalom. A halálra megérdemelt pihenésként gondolok. Csodás Ich will den Kreuzstab gerne tragen kantátájában Bach álomfivérnek nevezi, készséges testvérnek, aki hamarosan eljő, hogy lecsukja a szemem és megsimogassa a fejem.

Kapcsolódó szócikkek: halál
Wiggin77 P>!

Ám ha komolyan vesszük a kvantummechanikát, és elgondolkodunk mindarról, ami belőle következik, az pszichedelikus élmény: azt várja el tőlünk, hogy így vagy úgy, de mondjunk le olyasvalamiről, ami világértelmezésünkben szilárdnak és kikezdhetetlennek látszott. Arra ösztönöz bennünket, hogy fogadjuk el: a valóság gyökeresen más, mint ahogyan elgondoltuk. Arra késztet,hogy hagyjuk tekintetünket a feneketlen mélységekbe merülni, s ne féljünk attól, hogy belesüppedünk a kifürkészhetetlenbe.

12. oldal

Carlo Rovelli: Helgoland Hogyan változtatta meg világképünket a kvantumelmélet

1 hozzászólás