!

Bryan Cartledge

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévCartledge, Bryan

Könyvei 3

Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével
Bryan Cartledge: Megmaradni
Bryan Cartledge: The Will to Survive

Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Más, szerencsésebb nemzetek történelme diadalokkal és győzelmekkel van megtűzdelve, Magyarországé szerencsétlenségekkel és vereségekkel. A magyarok erőssége a túlélés és a talpra állás.

17. oldal

2 hozzászólás
kicsibak P>!

A Magyar Királyság alapvető gyengeségét a nagy, válságos pillanatokban néhány kivételes képességű személyiség kiemelkedő tulajdonságai és bátorsága rejtette el. Ezek közé tartozott III. és IV. Béla, I. (Nagy) Lajos és a két Hunyadi. A középkori Magyarország felemelkedő, terjeszkedő szakaszai a rossz kormányzás és a belső megosztottság időszakaival váltakoztak. Ha az egyik ilyen rossz periódus egybeesett egy hatalmas és elszánt ellenség támadásával, a királyság sebezhetősége a felszínre bukkant.
Az a tény, hogy Magyarország a XI. század végén dél felé terjesztette ki a határait, már magában rejtette a három évszázaddal későbbi mohácsi tragédia magját. Az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók kora azonban megismertette Magyarországgal a nagyság varázsát, és az iránta érzett nosztalgia ott élt a nép között a későbbi századokban is. Csak nagyon kevés nemzet van, amelynek olyan sokat jelent középkori múltja, mint a magyarnak.

94. oldal, Első rész: A középkori királyság; 4. fejezet: A fényből a sötétségbe (1444-1526) - Mohács felé (Officina, 2010)

Bryan Cartledge: Megmaradni A magyar történelem egy angol szemével

Wiggin77 P>!

A két jelentés bemutatása közötti időszakban megszólalt egy erőteljes hang, és óvott a bizottságok előtt álló bonyolult területi kérdések túl gyors és túl leegyszerűsített megoldásától: ez David Lloyd George brit miniszterelnök hangja volt. Március 25-i memorandumában –amelynek címe „Néhány gondolat a békekonferenciáról, mielőtt véglegesítik a feltételek tervezetét”–Lloyd George hangsúlyozta azokat a hosszú távú veszélyeket, amelyeket ez a Németországra erőltetett túl szigorú béke jelenthet, és így folytatta: „Amit a németekkel kapcsolatban mondtam, érvényes a magyarokra is. Sohasem lesz béke Délkelet-Európában, ha minden most születő kis állam határain belül nagy tömegű magyar irredenta fog élni. Én ezért a béke vezérlő elvének azt tartanám, hogy amennyire emberileg lehetséges, az egyes fajok anyaországukban kerüljenek elhelyezésre, s hogy ez az emberi feltétel előzzön meg minden stratégiai, gazdasági vagy közlekedési meggondolást, mert azokat általában más eszközökkel meg lehet oldani”. Ez figyelemre méltó és előretekintő megállapítás volt, közelebb állt az Egyesült Államok tárgyalási pontjaihoz, mint a miniszterelnök saját kormányáéhoz. Amint látni fogjuk, Magyarország és Európa balszerencséjére szavait gyakorlatilag
semmibe vették.

82. oldal

Kapcsolódó szócikkek: David Lloyd George
Wiggin77 P>!

A harag, a gyász és a megaláztatás együtt szabadjára engedte a nemzeti mítosz szenvedélyes segítségül hívását, amelyben az érzelem felülírta a történelmi valóságot.

122. oldal

Wiggin77 P>!

Bethlennek egyidejűleg egy másik válsággal is foglalkoznia kellett, amely abból fakadt, hogy a trianoni békeszerződés Ausztriának juttatta Magyarország egy nyugati szeletét, Burgenlandot. Ez igen kényes politikai kérdés volt, amellyel kapcsolatban a magyar kormánytól azt várta el a magyar nép, hogy ne legyen engedékeny, hanem szegüljön ellene az átadásnak. Ahogyan később Bánffy Miklós gróf, Bethlen külügyminisztere visszaemlékezett: 'Tetézte ennek fájdalmasságát, hogy nem valamelyik győző országnak kellett átadnunk Sopront és vidékét, hanem Ausztriának. Volt ebben valami szörnyen lealázó és valami pokoli gúny. Századokon át küzdött a magyarság, hogy hazáját megvédje Ausztria ellen. És most, mikor az antant széjjeltöri az osztrák birodalmat, akkor kívánja tőlünk, hogy a megmaradt Ausztriának mi adjunk át olyan földet, ami mindig a miénk volt.'

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Burgenland
Wiggin77 P>!

A Tanácsköztársaság, rövid fennállása ellenére, súlyos nyomokat hagyott a magyar nemzet lelkében, beleoltotta a kommunizmus elleni gyűlöletet, és gondolattársítással, a mély ellenséges érzelmet a Szovjetunió iránt, és ez húsz évvel később hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország eltűrte a szélsőjobbot, látszólag közönyös volt a nácizmus borzalmaival szemben, és passzívan tudomásul vette, hogy Magyarországot megszállja a náci Németország. Mivel a Forradalmi Tanács vezető alakjai zsidók voltak, a Tanácsköztársaság felélesztette Magyarországon az antiszemita érzelmeket, amelyek ott rejtőztek nem is túl mélyen a felszín alatt.

92. oldal

Losonczy_Z IP>!

Horthy Miklós nyilvánvalóan szelektív erkölcsi érzéke ellenére sem érdemli meg a későbbiekben szemére vetett vádakat. A származása, korábbi pályafutása és nem túl mély intellektusa által megszabott keretek között önzetlenül szolgálta hazáját, és mindvégig azt tette, ami hite szerint a legjobb volt az ország érdekei szempontjából. Szerinte ezek az érdekek megkövetelték az ország területi integritásának helyreállítását, és azt, hogy megvédje nemzetét a kommunizmustól. Mindkét célt legjobban a Németországgal kötött szövetség révén lehetett elérni, legalábbis ez a meggyőződés alakult ki Horthyban. Bár undorodott a nácizmus stílusától és cselekedeteitől, lenyűgözte annak nyers ereje. Ennek ellenére szélsőséges esetekben megvolt benne a bátorság, hogy ellenálljon a nyomásnak, és nem volt hajlandó tovább támogatni azt gonosz céljai elérésében. Horthy biztonságot kínáló kiszámíthatósága, személyes becsületessége és erélye tartotta együtt Magyarországot két olyan évtized alatt, amelyet szinte szüntelen válságok sújtottak. A legvégén, bár személyes méltóságát megőrizte, életkora és naivitása miatt az események magukkal sodorták.
Miután végleg el kellett hagynia Magyarországot, családjával együtt Bajorországban házi őrizetben tartották, amíg 1945 áprilisában oda nem értek az amerikaiak. A szövetségesek ezután Nyugat-Európa számos pontján őrizetben tartották mint lehetséges háborús bűnöst, egészen 1948-ig, amikor engedélyezték, hogy Portugáliába vonuljon száműzetésbe. 1957-ben, 90. életévében bekövetkezett haláláig ott élt, igen szerény körülmények között. 1993-ban Magyarországra hozták és újratemették földi maradványait.

441-442. oldal, 16. fejezet – A második fausti egyezség: Az ár (1941-1945) (Az utolsó részlet)

Bryan Cartledge: Megmaradni A magyar történelem egy angol szemével

1 hozzászólás
Wiggin77 P>!

Ha Károlyi abban reménykedett, hogy ez az erényes, jó szándékú nyilatkozat majd meglágyítja a franciák szívét, csalódnia kellett. Franchet tábornok válaszában durván rátámadt a magyarokra. Magyarország 1867 óta Németország cinkosa, és Németországgal együtt fog szenvedni. 'Önök elnyomták a nemzeti kisebbségeket, és ellenségeikké tették őket. Most a tenyeremen tartom őket, a cseheket, a románokat, a jugoszlávokat és a szlovákokat. Csak egy szavamba kerül, és megsemmisítik önöket.'

44. oldal

Wiggin77 P>!

Károlyi ekkor már radikálisabb politikai arculatot öltött: nemcsak a háború és a német szövetség végét, az Ausztriával való teljes szakítást és az általános választójogot követelte, de jelentős engedményeket kívánt tenni a nemzetiségeknek is. Októberben tárgyalásokat folytatott a szlovákok, románok, szerbek és horvátok vezetőivel. Kéréseik viszonylagosan mérsékelt volta felbátorította Károlyit, hogy sürgesse a királyt különbéke megkötésére, amíg még időben vannak. A nemzetiségi kérdést olyan feltételek mellett kívánta rendezni, ami megóvhatta volna a Magyar Királyság egységét. A román közösség József főherceghez, Károly magyarországi helytartójához fordult, és kérte, hogy az uralkodó nevezze ki miniszterelnöknek Károlyit.

38. oldal

Wiggin77 P>!

Ez azt jelenti, hogy az 1919 januárjában összeülő párizsi békekonferencia előtt, mielőtt még elkezdődött volna a békeszerződések felvázolása, már előre el volt döntve — legalábbis Magyarországot illetően – a végeredmény zöme. A szövetségesek, főként Masaryk, Beneš, Trumbić, Pašić és társaik, valamint a velük rokonszenvezők propagandatevékenységének köszönhetően, immár szilárdan elkötelezték magukat a jövendő „utódállamok” függetlensége mellett.

61. oldal