!

Bródy Lili magyar

1906. május 6. (Királyhelmec, Zemplén vármegye) – 1962. október 23. (Budapest)

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

KatalógusnévBródy Lili
Nem

Képek 1

Könyvei 6

Bródy Lili: A Manci
Bródy Lili: Első ütem
Bródy Lili: A felesége tartja el
Bródy Lili: A játék
Bródy Lili: Fehér zászló
Bródy Lili: Évek a mérsékelt égöv alatt

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Athenaeum 2 pengős regényei Athenaeum

Fordításai 3

Arnold Bennett: Kisvárosi nagyasszonyok
Honoré de Balzac: A Tours-i plébános / Pierrette
Vicki Baum: Helene doktorkisasszony

Róla szóló könyvek 1

Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Bródy Lili

Bródy Lili. író, költő, műfordító. (1906. május 6. Királyhelmec, Zemplén vármegye. -1962. október 23.)
Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők élet mutatta be.

A Bozzay Margit szerkesztette Magyar Asszonyok Lexikona 1931-ben így ír róla:

„A modern Budapest fiatal nőgenerációjának legalaposabb ismerője. Friss és kitűnő humorú írásai új hangot vittek a modern magyar zsurnalisztikába és ezekből a cikkekből egy kegyetlenül élesszemű megfigyelő hangján az analitikus mélységek tiszta lírikusa bontakozik ki. Sorra veszi a mai nő minden típusát : az elszegényedett úricsaládok dolgozni nem akaró, otthon zsebpénzt kunyeráló, minden tragédiát jasszlányos humorba átmentő leányait, a pénztelen művészlányt, aki minden szenvedést vállal a mesterségéért, a férfimunkát végző új dolgozó nőt, az Intellektuelt, az ötórai teák táncoló, semmittevő leányait, a fővárosba vágyódó új vidéki leányokat, a B-listás férjét eltartó, éjjel-nappal dolgozó fiatalasszonyokat s a kor női típusainak e mindannyiunk előtt ismerős galériáját a megfigyelés minuciózus vonalain túl egy megértő és megbocsátó testvéri szeretettel öleli körül. Az utóbbi időben főleg verseivel aratott nagy sikert; mély lírától és a kifejezés biztonságától vezetett versei új műfajt nyitottak meg a magyar irodalomban. A Manci című regénye, amely azt beszéli el, hogyan lesz egy «jópofa» pesti kisleányból «rendes ember», először a Pesti Naplóban jelent meg folytatásokban.”

Néhány műve:

A Manci – https://moly.hu/konyvek/brody-lili-a-manci/en-es-a-konyv/bla
Felesége tartja el,
Évek a mérsékelt égöv alatt (versek),
Első ütem – https://moly.hu/ertekelesek/5563245
Fehér zászló,
A játék.


Népszerű idézetek

stippistop>!

Anyu nem volt jó levélíró, és különösen nem volt jó levélíró akkor, amikor ilyen embereknek kellett írni, mint Flóra néni. A sógorné ugyanis művelt és okos asszonynak számított, akit csendben mindig azzal gyanúsítottak, hogy egy kicsit lenézi a férje családját. Ezért kellett levelezésnél a Manci segítsége, aki hévvel diktált anyunak gyönyörű körmondatokat, de anyu végül mégis mindig azt írta, amit ő akart, és csak ott vette igénybe Mancit, hogy megkérdezze, hány z-vel írják: „őrizz”, és egy szó vagy két szó az „elhidegülést”.
– Te anyu – mondja most Manci –, ez bevezetésnek elég. Most csinálj új bekezdést, és írd ezt: eszembe jut egy Shaw-aforizma, édes Flórám, amely…
Anyu finom asszony hírében áll a Hernád utcában, de anyu most kénytelen meghazudtolni jó hírét. Szelíden mondja anyu:
– Te kis marha, te. Hát mi vagyok én? Madame Sevigné vagyok én, hogy irodalmi leveleket firkáljak a sógornőmnek Tokajba? Eszembe jut egy Shaw-aforizma!… Hát most mondd meg nekem, édes gyermekem, úgy nézek én ki itten, mint akinek egy Shaw-aforizma az eszébe jut? Mi?

105. oldal

2 hozzászólás
mdmselle I>!

– Mindenre van sablon a világon, Manci. El lehet mondani két szóban nagy tragédiákat, és lehet regényt írni arról, hogy két ember három évig ül egymás mellett egy sötét sarokban. Olvassa az oroszokat.

169. oldal

2 hozzászólás
Zsuzsi_Marta>!

Nem a tények fontosak, Manci, hanem hogy hogyan viselkedünk, amikor a tények fejbevágnak. Nem az a fontos, hogy hideg van, hanem hogy fázunk-e. Nem az a fontos, hogy otthagynak bennünket, hanem hogy fáj-e ez? És ez tőlünk függ, Manci…Csak tőlünk függ…Nem szabad, hogy az ember hagyja magát.

70. oldal

mdmselle I>!

Ez a kis szőke még szemtelenebb, mint a Klár Gyuri, mert Klár Gyuri csak féléves ismeretség után merte mondani, hogy lennék érted borzeb, Macula.

89. oldal

2 hozzászólás
mdmselle I>!

Ha megve-ersz ii simád lakén
Tedrá-garossz apaccsle-gény

13. oldal

9 hozzászólás
szadrienn P>!

– Anyu, adj egy pengőt!
Radó néni letette a szemüvegét, a krémszínű horgolást ráejtette az Úriasszony című, kölcsönkért időszaki lap 3/a számú horgolási térképére, hátranyomta fején a rádió övét, nyögve lehajolt, hogy a szőnyeg rojtjai közül kihalássza szőke színű kisfésűjét, majd végignézett egyetlen leánygyermekén, és így szólt szelíden:
– Meg vagy veszve, édes fiam.

1. oldal

3 hozzászólás
mdmselle I>!

Manci a szoknyáját simítja le beszéd közben… csuda fess a lába a kis hülyöncnek, azt meg kell adni.

146. oldal

2 hozzászólás
stippistop>!

– Sosem írtam én verseket, Olgi. Most kezdjek el csak úgy verseket írni?
A tizenhét éves Olgi komolyan néz maga elé. Aztán azt mondja:
– Ezt csak úgy mondtam, Mancika, de erről eszembe jutott valami. Magának szublimálni kellene, Mancika, mert ha maga ezt tovább is így csinálja, ebbe tönkremegy. Magának föltétlenül szublimálni kell.
Manci révedezve néz rá:
– Gondolja?
– Föltétlenül.

55. oldal

Esmeralda P>!

– Pardon, – mondja Manci izgatottan – a húsz évemért nem vállalok felelősséget. Húszéves koromig egy hernáduccai kis állat voltam és semmi közöm ahhoz a hernáduccai kis állathoz. Én most egy félesztendős ember vagyok, tessék tudomásul venni.

146. oldal

11 hozzászólás
>!

Ne hagyja Manci, hogy az emberek imponáljanak magának. Mindenkinek az imponáló élete mögött van egy kis csalás, kis becsapás, kis hazugság, és a keretek, amelyekben élünk, oly alakíthatók, oly primitívek. Ami imponáló, az csak az, hogy valaki érti a mesterségét.

178. oldal