Brigitte Hamann német osztrák

1912. március 22-én Adolf Hitler kölcsöncipőben elindult, hogy meghallgassa kedvenc írója, – a pacifista – Karl May előadását. A May-kultusz mély nyomot hagyott Hitlerben, mert még birodalmi kancellár korában is szánt arra időt, hogy elolvassa Karl May összes műveit – ez a német kiadásban 60 kötetet tett ki. Sőt 1943-ban a papírhiány ellenére is utasítást adott ki, hogy 300 ezer példányban nyomtassák ki a Winnetou-t, s juttassák el a katonáknak tábori olvasmány gyanánt. Hitler annyira átélte – az egyébként nem „árja származású” – Winnetou sorsát, hogy Albert Speer egyenesen azt javasolta a történészeknek, hogy amikor Hitler hadvezéri vonatkozású tevékenységét vizsgálják, akkor ne feledkezzenek meg K. May hatásáról sem.

Ó Magyarország, szép világ!
Tudom én, hogy élsz gyötrő láncon.
Úgy levenném én rabigád,
Kezem, lásd, nyújtani vágyom.

Haza, s szabadság: sok dalia
Ezekért ért oly bús véget
Kötelékünkön bár fonódna ma,
Királyt adhatnék néktek!

Magyar hadd lenne, hadd e honbeli hős,
Vas karja, tiszta híre,
Derék értelmű férfi, erős,
S csak a földért verne a szíve.

Alkotna szabad magyar hazát,
Örökre – legyőzve átkot!
Itt osztaná örömét-bánatát,
Így lenne hű királyotok!

289. oldal

LIBERTY

Hajót építek – de szépet!
Szebbet nem láttok, míg éltek,
Sehol a nagy tengeren;
„Szabadság” leng árbocáról,
S ily szót hord az orr, a bátor;
Szabadság száguld velem.

Aranybetűs szó : „Szabadság”!
Büszkén verdes, vad vihart áld,
Száll a karcsú árbocon;
Orrcimpáim megremegnek,
Hullámok ily szót, rebegnek:
Szabadság! Nem álmodom.

Gond leszek sok távírásznak :
Ünnepre hiába várhat
Az udvar-börtön, az unt!
Tiszta vízben, zavarosban,
Sirály jó zsákmányra bukkan;
Hurrá! Szívből vágtatunk !

S csak úgy az ujjam hegyéről
Küldök néktek, kedvtelésből,
Drágák, kik gyötörtetek,
Könnyű csókot-áldva lengjen,
S legjobb, ha feledtek engem;
Várnak szabad tengerek!

„… olyanok ők ketten, mint a plusz és a mínusz, mint a nappal és az éjjel: ellentétesek és egymást mégis felfedezők: egyik a másikra szerencsétlenséget hoz.”

A nagyvilágban annyit üldöztek, annyi rosszat mondtak rólam, úgy megaláztak és megsértettek …s Isten látja lelkemet, én soha semmi rosszat nem tettem.
Azt gondoltam tehát, olyan társaságot keresek magamnak, amely nem zavarja a békémet, s örömet nyújt. Visszatértem önmagamba, és a természethez fordultam.
Az erdő nem bánt…A természet sokkal hálásabb, mint az emberek.

289. oldal

Titánia e világot ne járja;
Emberek közt nem érti senki sem,
Százezer bámészkodó körülállja,
Suttogják; „A bolond nő itt megyen.”
Irigy rosszindulat leskel utána,
És kiforgatják, bármit is tegyen;
Térjen hát vissza ama régiókba,
Hol széplélek megannyi társ lakója.

656. oldal

Magamon legyek úrrá?
S ez akkor nyeremény?
Ugyan ki a legyőzött,
Ha a győztes is én vagyok, én?
Bolondos rabló, tényleg,
Ki azt hiszi, gazdagodott,
Ha magára les az erdőn,
S magát rabolja ki ott!

326. oldal (Sissi költeménye)

„Sirály vagyok, sehová se való,
Hazámul semmi part se jó,
Hely soha meg nem kötött,
Hullámok közt repülök.”

Majláth igen lojális volt a bécsi központi kormányzattal szemben, mégis volt olyan büszke magyar, hogy Magyarország leendő királynéját magyar szellemben tanította osztrák történelemre. Megértést ébresztett benne Magyarország külön jogai iránt, elmagyarázta a kis Sisinek a régi magyar alkotmányt, amelyet Ferenc József 1849-ben semmisnek nyilvánított. Ő, akinek a negyvennyolcasok között az volt a híre, hogy ókonzervatív, a kis Sisinek még azt is elmagyarázta, hogy melyek a köztársasági államforma előnyei.

44. oldal (Európa, 2008)

„Ha nincsenek királyok,
Nincs tán háború sem!
Nincs sok áhítva vágyott
Csata és győzelem.”

360. oldal