!

Borzsák István

Könyvei 10

Borzsák István: A görög irodalom világa
Borzsák István: A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon
Borzsák István: Ábel Jenő
Borzsák István: A római történeti hagyomány kialakulása
Borzsák István: Eine Handvoll
Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei
Borzsák István: Kell-e a latin?
Borzsák István: A latin nyelv szelleme
Borzsák István: Dragma
Borzsák István: Lucretius-szemelvények a gimnáziumok IV. osztálya számára

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A múlt magyar tudósai, Európai Antológia

Szerkesztései 2

Borzsák István (szerk.): Római történeti chrestomathia
Borzsák István (szerk.): Görög történeti chrestomathia

Fordításai 30

Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Ifjabb Plinius: Levelek
Szamosközy István: Erdély története
Szepessy Tibor (szerk.): A régi Róma napjai
Siegfried Oertwig: Elsüllyedt városok
Révay József (szerk.): A császári Róma
Zsolt Angéla (szerk.): Római történetírók
Borzsák István (szerk.): Görög történeti chrestomathia

Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISP

Előadásom tárgyát olyan témakörből vettem, amely évek óta foglalkoztat. A most bemutatandó részletek és gondolatmenetek esetleg alkalmasak lehetnek annak szemléltetésére, hogy a közismerten nemzetközi klasszika-filológia hivatott vagy képes-e nemzeti témák vállalására, illetőleg hogy van-e szerepe, maradt-e tennivalója a huszadik század végének hazai társadalmában. Általánosságokkal és néhány korábbi eredmény összefoglalásával kezdem. Elgondolkoztató tény az, hogy az előadás címében szereplő Nagy Sándor-hagyomány majdnem azonos a világirodalomnak a Biblia után legelterjedtebb, megszámlálhatatlan nyelven és változatban olvasott művével, az ún. Sándor-regénnyel. Hiába óhajtotta a makedón világhódító, hogy mint ifjú példaképének, Achilleusnak, neki is támadna Homérosa: a legrégibb és legjobb eposzköltő helyett csak hízelgő tucatpoéták és bérelt tollforgatók licitálgattak egymásra. Az egykorú olvasók a hihetetlen események láttán még hihetetlenebb szenzációkra éheztek, majd a diadochosok tusakodásának szenvedő tömegei elesettségükben megváltóra vártak.

Borzsák István: A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon Akadémiai székfoglaló, 1983. január 24.

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Homérosz · Nagy Sándor