!

Boros Gábor magyar

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 2 film

KatalógusnévBoros Gábor
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 8

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája
Boros Gábor: Spinoza és a filozófiai etika problémája
Boros Gábor: René Descartes
Boros Gábor: Descartes és a korai felvilágosodás
Boros Gábor: Módszer, metafizika, emóciók
Boros Gábor: A mozgástörvényektől Isten értelmi szeretetéig
Boros Gábor: Leibniz gyakorlati filozófiája
Boros Gábor: Georg Misch és az önéletírás

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mesteriskola Atlantisz · Filozófusok élete és filozófiája Attraktor · Nagy gondolkodók · Károli Könyvek - Monográfia L'Harmattan

Szerkesztései 10

Boros Gábor (szerk.): Filozófia
Boros Gábor – Ullmann Tamás (szerk.): A szubjektum problémája
Boros Gábor – Schmal Dániel (szerk.): Kortársunk, Descartes
Boros Gábor – Szalai Judit (szerk.): Az érzelmek filozófiája
Boros Gábor (szerk.): Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában
Boros Gábor (szerk.): Ész és szenvedély
Boros Gábor (szerk.): Szeretet és gyűlölet, undor és gőg
Boros Gábor (szerk.): A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága
Boros Gábor (szerk.): A XVII. századi filozófia antológiája
Boros Gábor (szerk.): Spinoza-tanulmányok

Fordításai 12

René Descartes: Értekezés a módszerről
René Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról
Benedictus de Spinoza: Etika
Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet
Reinhart Koselleck: Kritika és válság
G. W. Leibniz: Újabb értekezések az emberi értelemről
René Descartes: A lélek szenvedélyei és más írások
Martin Heidegger: Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről
Wolfgang Röd: Hagyomány és újítás a filozófiában
W. Schmidt-Biggemann: Teodícea és tények

Antológiák 1

Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig

Népszerű idézetek

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Minden korban minden elfogulatlanul gondolkodó ember éppennyire tisztában
volt s van azonban azzal, hogy a fajfenntartást célzó tevékenység átfogó, mesterségestudományos
szabályozásának gondolata minimálisan is rémálom. A szeretet/szerelem
körébe tartozó, kultúránként igen eltérő szimbolikus ténykedések, az ezek
hátterét alkotó filozófiai, teológiai, vallási, mitológiai elgondolások a – testi és
szellemi-lelki világként felfogott, megformált – univerzumról, elengedhetetlenül
szükségesek ahhoz, hogy az ember valóban emberként értelmezhesse önmagát.

10. - 11. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

folyamatosan változó, dinamikus artikulálódását szeretném
nyomon követni és megjeleníteni, mint amit Ady „az élet él és élni akar”
sorával fejezett ki: az öldöklő élet is élet, sem az egyes emberi individuumok,
sem a kisebb-nagyobb együtt-létben élő közösségek nem alkotják az élet legelemibb,
kitüntetett, szeretetben-öröklétben élő szubjektumát, a szimbolikus artikulációk
egész univerzumainak megsemmisülései sem semmisítik meg az élő
s élni akaró életet, amely újra s újra megszüli magából a szimbolikus artikulá-
ciók új s még újabb univerzumait. A szeretet/szerelem, az élet, a kontinuitás
elsőbbsége a gyűlölet, a halál, a diszkontinuitás szédületével szemben vigasztaló-
nak csak akkor s annyiban tekinthető, ha s amennyiben valaki képes az élő s élni
akaró életre, az erótikus elánra való reflexióban valamifajta örömet találni, Luc –
retiusnak a keserű orvosságot mézzel édesítő filozófiai költészete vagy talán a Spinozához
hasonló intellektuális istenszeretet módján.

13. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Pauszaniasz gondolatmenetét
idézem most fel, mert nehezen lehetne túlbecsülni jelentőségét:

A barbárok ugyanis a zsarnokuralom miatt tartják rútnak [ti. a »helyesen«
művelt, azaz a morális nevelésre irányuló, fiúszerelmet], mint ahogy
a filozófiát és a testedzést is, gondolom, azért, mert az uralkodóknak
nem szolgálja az érdekét, ha alárendeltjeikben nagyszerű gondolatok
támadnak, erős barátságok és szövetségek keletkeznek, mindezt pedig
elsősorban Erósz alakítja ki az emberekben (182c; 40).

19. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Igy testen s űrön kívül lényt, harmadikat még,
Nem tűr a dolgok közt meg a természetnek a rendje.
Bármi olyat, mi talán érzékünk tárgya lehetne,
Vagy mit az ember az ész erejével tudna felérni.
Most látod, hogy mind, aminek nevet adhat az ember,
Ehhez a kettőhöz van kötve vagy innen ered ki.
Mert hiszen egybevaló mindaz, mi saját veszedelme

Nélkül nem válhat szét, és el nem különülhet;
Mint kővel súly, tűzzel hő és nedv folyadékkal,
Testtel az érintés és ennek híja az űrrel.
Ezzel szemben a rabság, gazdagság, a szegénység,
Háboru, béke, szabadság és más minden, amelynek
Jöttével, mentével a minden megmarad épen,
Mind esetek csak, amint jó névvel hívjuk is őket.
Nincsen idő se magában, a dolgokból veszi csak ki
Érzékünk, aszerint, hogy régebben mi esett meg,
Vagy mi folyik most s mik történnek még ezután meg.
Valljuk meg, hogy időt nem is érzékelhet az ember
Másképp, csak mozgás révén, sohasem nyugalomban” (I, 438–457).

29.- 30. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Megtartó Venusunk, ki a bolygó égi jelet s a
Gályás tengert, dús földünket megsokasítod
Sok-sok néppel, mert ami él, az mind a te műved,
S tőled van, hogy látja a nap keltét és ragyogását:
Elfut előled a szél, jöttödre eloszlik az égnek
Minden fellege, és leleményes jó anyaföldünk
Ontja eléd a virágot; rád mosolyognak a tenger
Habjai és tündöklik nyájas fénnyel az égbolt.
Mert mihelyest az idő a derűs kikeletre kinyílik,
És a tavasz serkentő langy szellői vigadnak,
Jöttödet, istennő, legelőször a röpke madárkák
Népe jelenti: szivük mélyét átjárja varázsod,

Majd a szilaj barmok tombolnak a friss legelőkön,
S ússzák át a folyókat, Majd mi csak él a világon,
((Bájadtól rabul ejtve, erődtől megbabonázva,))
Mind megy utánad, bárhova is vezeted, csalod őket.
Végül a tengereken, hegyeken, zúgó folyamokban,
Kis madarak lombos fészkén meg a tarka mezőkön
Mindenik élőnek szívébe beoltva az édes
Vágyat eléred, hogy fajukat fenntartani törnek19

(I, 2–20, kiemelések – B. G.).

19 Jól látható e sorokból, hogy Vénusz Lucretiusnál annak az Előbeszédben említett „erótikus
elánnak” a megnevezése, amely a létezők mozgását-vágyát irányítja, ám minden tekintet nél –
kül valamifajta e világon kívülről, „fölülről” adódó jóra, szépre. A lucretiusi univerzumban nemcsak
a platóni „pénzemberek”, de minden létező a létezés egyetlen síkján mozog.

33. - 34. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Még mi zavarja eszed s nem hagyja nyugodni az elméd,
Hogy mindig más-más kifogást támassz, s nehogy elhidd
Érző lények eredtét [gigni] érzéketlen anyagból?
Nyilván az, ha követ, földet, fát összekeversz is,
Érző s élő lény sohasem jön létre belőlük [vitalem reddere sensum].
Vedd figyelembe azonban e résznél egy kikötésem:
Nem mondom, hogy azonnal mindenből, ami érző
Lényt szül [creant], percek alatt s könnyen jön létre [gigni] az érzés,
Ellenben sok függ attól, hogy mily nagy az érző
Lényt szülő [faciunt] anyagoknak a teste, s alakja milyen, meg
Mily mozgás, helyzet vagy rend alakult ki közöttük.
Mindebből nem látunk semmit a földben, a fákban,
Mégis, hogyha az esőktől rohadásnak erednek,

Férgecskéket szülnek [pariunt], mert anyaguknak a teste
Régi alakjából új rendbe kerülve, azáltal
Úgy áll össze, hogy élő lényt tud nemzeni [animalia gigni] most már,”
(II, 883–896).

„Látnivaló: érző lényt szülhet [gigni posse] az is, mi nem érző.
Vagy ha akadna, ki azt állítná, hogy lehet érző
Lény ugyan érzéketlenből, ha előbb az utóbbi
Átalakul, s mintegy születéssel jő a világra [aliquo tanquam
partu proditur extra],

Annak elég lessz tisztán s meggyőzően kimutatni,
Hogy nincs ott születés [fieri partum], hol nem volt összeverődés [concilio
ante coactu],
S más rend nélkül nem változhat semmi ugyancsak.
Érző képes testre se tesz szert semmi se addig,
Míg élő természettel nem jött a világra [ante ipsam genitam
naturam animantis]
(II, 927–935).

36.- 37. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Mert hisz az orvosok is, ha a gyermeknek keserű szert
Szándékoznak nyújtani, hát a pohár karimáját
Megkenik édes méznek szőke levével előre,
Hogy megcsalva az óvatlan koru gyermeket ajkán,
Igy megitassák véle a szer keserű folyadékát.
S így becsapatva ne essen a kórság áldozatául,
Sőt e fogástól mindinkább gyarapodjon erőben.
Így hát én is, minthogy ez elmélet komorabbnak
Tűnik azok számára, akik nem jártasak abban,
S visszariadnak tőle, a nyájas szózatu Múzsák
Módján, versben tárom eléd a magunk tanítását,
Ezzel a költészet mézét árasztva ki rája,
Hogy jobban meg tudjam nyerni figyelmed ezáltal
Versemnek, míg fel nem tárul előtted a teljes
Rendje a természetnek, s fel nem fogtad a hasznát” (I, 930–944).

40. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Mert hisz gyakran vakká tesz bennünket a kéjvágy,
S ott is szépséget látunk, hol még nyoma sincsen.
Éppen ezért látjuk, hogy a rútat, semmirekellőt
Gyakran nagy kegyben tartják és nagyra becsűlik.
Igy nevet egyik a másikon és javasolja amannak,
Mert oly rút szeretőt nyert, engesztelje Venust meg,

És, hogy az ő baja még nehezebb, nem látja szegényke.
Igy a cigány barnás lesz, és hanyagocska a piszkos,
Pallas a macskaszemű, és őzike lesz, aki girhes,
És aki törpe, csökött: tündér, s csupa báj, csupa szellem,
Míg aki roppant nagy: fenséges, nagyszerű asszony;
Az ki dadogva beszél: selypít, aki néma: szemérmes,
És ki tüzet köpköd, sistergő lámpavilág lesz,
Karcsu babácskának mondják, akiből kiaszott már
Végleg az élet; s lenge alak lesz az, kit a keh bánt,
És a faros, melles: Ceres asszony, Bacchus arája.
Sziléné és női szatír a kis orrú, s csókos a pittyedt.
Hosszú lenne azonban mindezeket bemutatnom” (IV, 1129–1146).

42-43. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Igy szerelemben is ily képekkel játssza Venus ki
Azt, ki szerelmes, mert sohasem telnek be a testnek
Nézésével, s kézzel sem tudnak leszakítni
Abból, bár az egészet nyugtalanul bebolyongják.
Majd mikor összefonódva virágzó korszakuk élik,
S testük az élvezetet, már szinte előre igéri,
És Venus éppen a női mezők bevetése körül jár,
Összetapadnak, szájuk nedvét egybevegyítik,
És lihegőn egymás ajkát marják fogaikkal,
Hasztalanul, mert semmit sem tudnak leharapni,
S testükkel nem tudnak a másik testbe hatolni.
Mint ezt némelykor mintegy vetekedve akarnák,
Annyira kívánják a Venus nyűgét a szivükben,
Míg csak a test el nem lankad kimerülve a kéjtől.
Majd ha a feltartott vágy elszállott idegükből,
Megtörténik, hogy szünet áll be a nagy hevülésben,
Ámde a bőszültség megtér, s dühe visszajön ismét,
S újra azon vannak, hogy elérjék azt, mire vágynak.
S mert nem lelnek olyan módot, mely e bajt megelőzze,
Egyre emésztődnek titkos sebjükbe merülve” (IV, 1077–1096).

43. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

csak olyan dolog lehet jó vagy rossz ránk nézve,
amelyben valami közös van mivélünk. […]
Semmiféle dolog nem lehet rossz annál fogva, ami közös benne
természetünkkel, hanem amennyiben rossz reánk nézve,
annyiban ellentétes velünk. […]
Amennyiben valamely dolog egyezik természetünkkel,
annyiban szükségképpen jó.”
„Az ember számára tehát semmi sem hasznosabb az embernél. Az emberek,
mondom, nem kívánhatnak becsesebbet létük fenntartására, mint
azt, hogy mindnyájan úgy megegyezzenek minden dologra nézve, hogy
valamennyiük elméje és teste szinte egy elmét és testet alkosson,
s mindnyájan tőlük telhetőleg együttesen törekedjenek létük fenntartá-
sára, s mindnyájan együttesen keressék mindnyájuk közös hasznát.

255. oldal

Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája Szisztematikus-történeti tanulmányok