!

Bornai Tibor magyar

Könyvei 7

Bornai Tibor: Lőj az ördögre
Bornai Tibor – id. Bornai Tibor: Az Ecseri úti oroszlán
Bornai Tibor: Ültünk a mólón
Bornai Tibor: Morfondírozások
Bornai Tibor: A sors kvantumfizikája avagy a Bornai-sejtés
Bornai Tibor: Korlátolt felelősséggel
Bornai Tibor: A morfondírozás határai

Fordításai 34

Dan Brown – Emily Grayson – Robert Crais – Geraldine Brooks: A Da Vinci-kód / A csillagvizsgáló / Az utolsó detektív / Csodák éve
Stephen Leather – Nicholas Sparks – Elizabeth McGregor – Mary Higgins Clark: Egyes számú célpont / Veszélyes kanyar / Jégmezők gyermeke / Az utca, ahol élünk
Tom Clancy – Nicholas Sparks – James Vance Marshall – Elaine Kagan: Szivárvány kommandó / Karácsonyi angyal / Hóvakság / Kinek a gyermeke?
Jim Harrison: Szenvedélyek viharában
Mary Higgins Clark – Kristin Hannah – Stella Rimington – Ben Sherwood: Éjjeli bagoly / Bármit a szerelemért / Végveszélyben / Charlie St Cloud halála és élete
Mary Higgins Clark – Sue Monk Kidd – Joseph Finder – Simon Tolkien: Második esély / A méhek titkos élete / Paranoia / A koronatanú
Jack Higgins – William Kowalski – Lee Child – William Kent Krueger: Kapcsolat a Fehér Házban / Eddie fattyúja / Vágóhíd / Hajsza a tavak vidékén
Lee Child – Nora Roberts – Peter Mayle – Douglas Preston: A nehezebb út / Bukott angyal / Bor, mámor, Provence / Tyrannosaurus-kanyon
Michael Crichton – Nicholas Sparks – Barry Eisler – Lorenzo Carcaterra: Préda / Viharos szerelem / Hajsza Tokióban / Utcagyerekek
Glenn Meade – Jeanne Ray – Lee Child – Michael Connelly: Sakkara titka / Júlia és Rómeó virágai / A látogató / Rossz Hold

Népszerű idézetek

>!
RandomSky

A gondolatunk tőlünk függ. Gondoljunk tehát olyat, ami segít nekünk élni. Ha ez nem sérti mások alapvető emberi jogait, ezt kell tennünk. Célszerű ezt tennünk. Nagyon sokan tűrnek meg a fejükben másoktól kapott gondolatokat, amelyek azonban megnehezítik számukra a létezést. Ezeket fel kell ismernünk, és át kell írnunk, vagy el kell távolítanunk a fejünkből. Olyan ez, akár egy vírusirtó program a számítógépünkben. Nem könnyű, nagy odafigyelést igényel, de ha egyszer megízleltük, milyen elköszönni egy ránk tukmált gondolattól, utána mindig ezt az érzést fogjuk keresni.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gondolat
1 hozzászólás
>!
RandomSky

…mi az, ami senkinek sincs? Hiszen az lesz valószínűleg a világon a legnagyobb érték. Ez nem más, mint a tudás. A biztos tudás afelől, ami ezen a világon nem tudható meg soha. Tudás arról, hogyan működik az atom, mi az elektron. Mi a fény? Mi a szeretet és az anyag kapcsolata? Mi az élet és van-e halál? Aki ezeket a kérdéseket meg tudja válaszolni, a világ leggazdagabb emberének érezheti magát. Ez hajtja a tudósokat. A megismerés vágya. Vajon kitől hallották, hogy a világ megismerhető? Fontos személy lehet az illető, mert a tudomány művelői készpénznek vették minden szavát. Úgy sejtem, az a kijelentés, hogy „a világ megismerhető”, a tudományokkal foglalkozó emberek bensejéből érkezik hozzájuk. Ezért olyan megcáfolhatatlan.
A művész ezzel szemben azt mondja magának: a világ visszatükrözhető. Nekem ez az alapvetés igazolhatóbbnak tűnik. Ha a tudós nem megismerni, hanem a maga csodálatosan gazdag eszköztárával visszatükrözni akarná a valóságot, kevesebb lenne a kudarc, nagyobb lenne az öröm. Mint ahogy senkinek sem fáj egy Miró-festmény, az sem fájna senkinek, ha egy tudós kijelentené, a fény nem más, mint a túlvilág energiájának megnyilvánulási formája ezen a világon.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudás
3 hozzászólás
>!
RandomSky

Egy presszó teraszán kavargattam a kávémat. Üvegezett terasz volt. Bámultam kifelé, szórakozottan nézegettem a járókelőket. Egyszer csak feltűnt nekem valaki.
Én.
A terasz üvegében látszottam egy-egy pillanatra, mert az tükörré változott, amikor elment mögött egy ember. Ilyenkor elkülönültem a semmitől, aztán mindjárt újra beleolvadtam.
Szóval ez az a valaki ott, a tükörben, aki én volnék…
Érdekes. Ha nem lenne a többi ember, talán fel sem tűnnék magamnak.

65. oldal

>!
Gólyanéni

Olyasmi dolog ez, amire az ember tizenhét éves korában – ennyi voltam, amikor apám meghalt – még nem kíváncsi, mert azt hiszi, a világ róla szól, a többiek, az apja, az anyja csak statiszták a színdarabban, amelynek ő a főszereplője. Aztán, mire veszi a fáradságot, hogy végre elolvassa a színlapot, és megkeresse a saját nevét valahol a lap alján, addigra az igazi főszereplők szövege elfogy, és már az öltözőben sem lehet utolérni őket. Addigra már hazamentek, hogy kipihenjék az előaást.

197. oldal

>!
Piedra

A hegyről a tó fölé szállni volna kedvem, a nap csillog a kék tavon.

178. oldal

>!
Piedra

A legtöbb helyen ömlik az ember fülébe a tuc-tuc zene. Az emberek kényesek rá, hogy mi kerül a szájukba, de arra nem, hogy mi jut a fülükbe. Pedig onnan rövid úton az agyukba árad, és mindjárt rombol.

106. oldal

>!
Piedra

Elgondolkodtat, hogy ezen az utazáson már nem először, és nem is másodszor találkozom valami nagyon érdekessel, értékessel, ami nem reklámozza magát. Ma, amikor minden, ami él, a reklámra bízza magát! Elindult volna egy ellenirányú folyamat? Kezd kialakulni bennem az érzés, hogy ha különlegesre, valóban szépre, emberire vágyom, akkor bizony fel kell emelnem a fenekemet a fotelból, és utána kell járnom. Amit a reklám az orrom elé tol, csak amolyan „jobb híján" dolog. Az elkényelmesedésnek ára van, csak a menzakosztot kapom meg. Ha étlapról akarok választani, az én energiáimra is szükség van. Ki kell nyomozni, fel kell fedezni az értékeket. Nem pottyannak az ölembe.

231. oldal

>!
Piedra

Az utca végében ott a padunk, és alatta a Balaton.
Olyan magasan ülünk, mintha kisrepülővel repülnénk. Szerencsére ez a pad nem berreg. Suhog a szél, és ezüstösen bizsereg a tó. Az ember elnémul, mert érzi, a szépség, ami itt a szemén beáramlani készül, nem fog elférni a lelkében.

7. oldal

>!
Piedra

Esik. Még autó se jön szembe.
Megállunk a móló bejáratának közelében. Úgy döntünk, kisétálunk a végéig, és akkor legalább ennyit beleírhatunk a könyvbe. Ültünk a mólón…nem, ez nem lesz hihető. Esőben senki nem tesz ilyet. Áztunk a mólón.

55. oldal

>!
Piedra

Kimegyünk a móló végére, és üldögélünk egy kicsit, hogy a könyv címe teljesülésbe menjen. Meg azért, mert jó.
Egy életet át tudnék üldögélni valamelyik balatoni mólón.

77. oldal