!

Boris Martinović

Könyvei 1

Boris Martinović: Tokiói lilaság

Népszerű idézetek

>!
mboris1983

Akikón kívül azonban csupán a csend tartózkodott a szentély területén. A csend pedig nem volt hajlandó megszólalni, sem a lányra mosolyogni, sem segítő kezet nyújtani, sem puhán a lelket nyugtatgatni. A csend csak ült, és figyelt.

170. oldal, 11. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Az élet illata egyetlen rövid pillanatra körbeölelte minden sejtjét, de ahogy kilélegzett, az illat óvatosan kiengedte őket puha öleléséből, a magasba szállt, és eltűnt a sötét felhők mögött.

5. oldal, 1. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
petrozy

Ahogy összekapcsolódott a tekintetük, Akiko és Kakasi lelkének kapuja tágra nyílt. Mindketten beleugrottak a másik mélységébe, és merülni kezdtek. Visszafojtott lélegzettel haladtak egyre mélyebbre és mélyebbre, akár két szabadtüdős merülő. A végtelen szabadság nyugalma telepedett a lelkükre.
-Rendben, elmesélem – felelte Kakasi.

55. oldal Negyedik fejezet

>!
mboris1983

Amikor épp nem a teljes üresség végtelen tengere hullámzott benne, képeket, filmeket pörgetett a fejében; kitalált valóságokat, ahol elképzelte, mi lett volna, ha másképp alakulnak a dolgok.

8. oldal, 1. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Mintha az éjszakai égbolt világító lényei törődésük énekét sugdosták volna a fülébe, és egyben távol tartották tőle a magány karmait.

43. oldal, 3. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

…mint minden dallam, Mai is csak rövid ideig érintette meg az embereket. Az élmény intenzíven hatott, amíg tartott, de utána belesimult a mindenség ködös emlékezetébe.

37. oldal, 3. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

A trombitából lassan ébredő hangok a tengeri szélben kifeszített szárnnyal pihenő sirályokként lepték el a bár sötét egét.

50. oldal, 4. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

…a tökéletesség csak egy illúzió, akár a távoli emlékek körvonalai, amelyeket az esti ködök sűrű magánya fest képzeletünk sóvárgó egére.

62. oldal, 5. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Abban bízott, ha aprólékosan az emlékezetébe vési az összes vonalat, színt, érzést és illatot, olyan emlékeket sikerül alkotnia, amelyek az idők végezetéig fennmaradhatnak, jóval saját halálán is túl.

66. oldal, 5. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

‒ Amikor azt látod, hogy felhőtlenül élvezem az életet, nagyon messze jársz az igazságtól. Én a súlyos, sötét felhők ellenére élvezem az életet,…

151. oldal, 10. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)