!

Boris Martinović

Képek 2

Könyvei 1

Boris Martinović: Tokiói lilaság

Népszerű idézetek

>!
ReniK

…Elegem van abból, hogy itt rohadok a gondolataim és a kérdéseim közt. Odakint mindenki megy, csinálja a dolgát, éli az életét, sír, örül, elesik, feláll, miközben én a saját időm kárára keresem a lehetetlen válaszokat és a tökéletes megoldásokat. A francba az egésszel!"

154. oldal, Tizenegyedik fejezet (Urbis, 2017)

>!
Hence 

– Tényleg, még nem is gondolokodtam ezen.
– Mármint min? – tette fel a kérdést komor, mély hangon Szatoru.
– Hogy milyen módon vetnék véget az életemnek, ha öngyilkos akarnék lenni.

141. oldal

>!
mboris1983

Akiko a folyóra nézett. Lassan, magabiztosan csordogált. Mintha nem is Hidrogén és Oxigén alkotta volna, hanem a sors molekulái.

218. oldal, 15. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Csak egy papírhajó voltam, akit Isten unalmában a folyóra helyezett, majd megfeledkezett róla, vagy egyszerűen csak nem érdekelte többé.

222. oldal, 16. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Az élet illata egyetlen rövid pillanatra körbeölelte minden sejtjét, de ahogy kilélegzett, az illat óvatosan kiengedte őket puha öleléséből, a magasba szállt, és eltűnt a sötét felhők mögött.

5. oldal, 1. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

Mintha az éjszakai égbolt világító lényei törődésük énekét sugdosták volna a fülébe, és egyben távol tartották tőle a magány karmait.

43. oldal, 3. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

…mint minden dallam, Mai is csak rövid ideig érintette meg az embereket. Az élmény intenzíven hatott, amíg tartott, de utána belesimult a mindenség ködös emlékezetébe.

37. oldal, 3. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
mboris1983

A trombitából lassan ébredő hangok a tengeri szélben kifeszített szárnnyal pihenő sirályokként lepték el a bár sötét egét.

50. oldal, 4. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)

>!
Shion_Blanc

Akiko szeretett időtlen dallamként gondolni a barátnőjére.

36. Old

>!
mboris1983

‒ Amikor azt látod, hogy felhőtlenül élvezem az életet, nagyon messze jársz az igazságtól. Én a súlyos, sötét felhők ellenére élvezem az életet,…

151. oldal, 10. fejezet - Tokiói lilaság (Urbis, 2017)