!

Bolgár György magyar

1946. július 15. (Budapest) –

KatalógusnévBolgár György
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 25

Bolgár György: Vágy
Bolgár György: Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten
Bolgár György: Lökhajtásos Katica
Bolgár György: Orbán-mesék
Bolgár György: Valami bűzlik
Bolgár György: Made in Hungary or Made by Hungarians
Bolgár György: A New York Times-sztori
Bolgár György: Beszéljük meg!
Bolgár György: New York, időszámítás előtt
Bolgár György: Férfi és női dolgok könyve

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Színház folyóirat drámamellékletei Színház Alapítvány · Új termés Magvető

Antológiák 3

Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1975
Csukás István (szerk.): Koncert

Népszerű idézetek

Chöpp>!

Ki lehet ez az őrült éjnek idején, gondolta Hamlet, és kinyitotta a szemét.

(első mondat)

Chöpp>!

És a nyolcadik napon megteremtem a ruháimat, gondolta Hamlet, azzal felöltözött. Bár az is lehet, hogy holtakat cipelek magamon. Egészen súlytalanok. Akár szaladni is lehet velük.

14. oldal Előszó a Hamlethez

Szabóné_Erdős_Gyöngyi >!

Szépnek lenni annyi, mint százméteres síkfutásban 90 méteres előnnyel indulni.

93. oldal

GergelyBerni P>!

… csak azt szeretném tudni, hogy az ember
néha miért olyan, mint az állat?

71. oldal - Az emberség

Ninácska P>!

Meglátni és megszeretni egymást egy pillanat műve volt, szokták mondani és írni (én is valami ilyesmit sütöttem ki magunkról, bár a pillanat nem művelt semmit), de megismerni, az már sok-sok pillanat műve kell hogy legyen, ráadásul a mi esetünkben a meglátni-tól a megszeretni-ig is csak sokára jutottunk el, ehelyett a meglátni és megkívánni forgatókönyvet játszottuk el.

25. oldal

Szabóné_Erdős_Gyöngyi >!

Hogy tartózkodó, mert tud hallgatni és figyelni, amikor mások beszélnek, bár az emberek általában azért beszélnek, hogy ne hallják meg a többiek hangját.

92. oldal

kiA_S>!

férfit akart csókolni, mégpedig ezt a férfit, és maga sem hitte, hogy ez mennyire különlegesen izgató és sokkal férfiasabb érzés, mint egy nővel tenni ugyanezt; abban ugyanis van valami finomkodás és megjátszás, kötelezően és magamutogatóan fölényes, míg a férfi a férfival úgy csókolózik, ahogy párbajozna: nyíltan és őszíntén.

101. oldal

Ninácska P>!

Klára megfogta Andrét, és elcipelte a minisztérium épülete felé. Ide figyelj, te barom, mondta neki lágyan és szenvedéllyel, mert Klára akkor is puha tudott maradni, ha szavai keményen csattantak. Abban a pillanatban, amikor te belépsz oda, látszólag elindulsz a karrier útján, holott véged van. Nincs visszaút. Itt az utcán járnak a normális emberek, a normális buszok, a normális autók, te már csak hivatalos látogatást fogsz tenni a mi utcáinkon. Ez egy másik pálya, egy másik világ. Nem azért, mert létezik az „ők és mi”, hanem azért, mert oda csak úgy lehet bejutni, ha beemelik az embert. Ne áltasd magad azzal, hogy te jót akarsz, sőt, hogy jó irányba fogod terelni a dolgokat. Nincs jó irány. Az egész irány, úgy, ahogy van, rossz. Akármerre próbálod terelni a terelhetőket, semmi nem fog változni. Csak a mi viszonyunk. Annak vége lesz, még ha nem akarjuk, akkor is, sóhajtott Klára, és André hitt is neki, meg nem is.

35. oldal

Gáborr_Nagy>!

Ha szeretkezünk, az jár a fejemben, hogy meg fogok halni. A karjaiban. Magához szorít ez a gyönyörű lány, és én meghalok. Amilyen pechem van. Vagy amilyen szerencsém. Ezt még nem döntöttem el.

Réka_Halmai_Nagy>!

Ahhoz, hogy biztosak legyünk magunkban, vagy hülyeség kell, vagy az ösztönök teljes szabadsága. Az oroszlán biztos magában. Mert nem tudja, mi az, hogy bizonytalan. Zsákmány kell neki, elejti, megeszi, kétségek nem kínozzák. A gazella is biztos önmagában, gyors, kecses, még akkor is, ha az oroszlán nála biztosabb, gyorsabb, és mindenképpen erősebb. Az ember azonban képes felmérni, hogy a zsákmány nem mindig ejthető el, estére az ember éhen is maradhat, sőt zsákmányul is eshet. Csak az ember képes felmérni, hogy hiába menekül eszeveszett gyorsasággal, mindig akadhat valaki, aki utoléri. A határtalan emberi önbizalomnak is van határa.

33. oldal, III/1 - A beszéd (Ulpiusz-ház, 2003)