!

Boldizsár Iván magyar

1912. október 30. (Budapest) – 1988. december 22. (Budapest)

Tudástár · 14 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 2 film

Teljes névBettelheim Iván, később Bethlen Iván, 1934-től Boldizsár Iván
Nemférfi

Könyvei 31

Boldizsár Iván: A félelem iskolája
Boldizsár Iván: Rokonok és idegenek
Boldizsár Iván: New York percről percre
Boldizsár Iván: Zsiráffal Angliában
Boldizsár Iván: Don – Buda – Párizs
Boldizsár Iván: Halálaim
Boldizsár Iván: A filozófus oroszlán
Boldizsár Iván: A szárnyas ló
Boldizsár Iván: Keser-édes
Boldizsár Iván: Az angyal lába

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Világjárók Gondolat · Tények és tanúk Magvető · Harminc Év Magvető

Szerkesztései 2

Boldizsár Iván (szerk.): Az ellentétek párbeszéde
Boldizsár Iván (szerk.): Magyarország

Fordításai 17

Françoise Sagan: Jó reggelt, búbánat!
Françoise Sagan: Jó reggelt, búbánat! / Szereti Brahmsot?
Aldous Huxley: Nyár a kastélyban
Jean Effel: Ádám és Éva regénye
Jean Effel: Az ember teremtése
Joseph Roth: Radetzky-induló / A kapucinus kripta
Franz Kafka: Az ítélet
Joseph Roth: Radetzky-induló
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Tóbiás Áron (szerk.): A kísértethajó utolsó útja

Illusztrálásai 1

Boldizsár Iván: Zsiráffal Angliában

Antológiák 17

Funk Miklós (szerk.): Lányok fényben és árnyékban
Kardos György (szerk.): Körkép 82
Kardos György (szerk.): Körkép 79
Kardos György (szerk.): Körkép 86
Kardos György (szerk.): Körkép 80
Sík Csaba (szerk.): Körkép 74
Sík Csaba (szerk.): Körkép 77
Kardos György (szerk.): Körkép 83
Sík Csaba (szerk.): Körkép 75
Sík Csaba (szerk.): Körkép 78

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Boldizsár Iván

Budapesten született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. A harmincas években a Névtelen Jegyző, az éj Nemzedék és a Nemzeti Újság munkatársa volt. 1938-tól a Pester Lloyd szerkesztője. Bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, szerkesztette a Szolgálat és Örás című sorozatot. 1939-ben jelent meg a Gazdag parasztok országa című könyve Dániáról, amelly nagy népszerűségre tett szert. A háborúban karpaszományos őrmesterként szolgált, s a II magyar hadsereg tagjaként hazajött a Dontól, kitüntetést kapott, s ember tudott maradni.1945-től az NPP tagja. 1946-ban a magyar küldöttség tagjaként részt vett a párizsi béketárgyalásokon. Magyarország első UNESCO-képviselője volt. 1945–1946-ban a Szabad Szó, 1945–1948-ban az Új Magyarország szerkesztője. 1947-től 1951-ig külügyi államtitkár. 1951 és 1955 között a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a Béke és Szabadság és a Hétfői Hírlap szerkesztője. Ez utóbbi első számának vezércikkében Boldizsár a Nagy Imre-kormány 1953–1954-es reformtevékenységét állította példának, sajtószabadságot, valódi népfrontpolitikát sürgetett. A Hétfői Hírlap október 29-i vezércikkét Boldizsár írta: a Véres lap című írás a Nagy Imre-kormány október 28-i politikai intézkedéseit üdvözölte. November 16-án a szovjetek letartóztatták, de a tiltakozások hatására szabadlábra helyezték. 1960-tól a New Hungarian Quarterly szerkesztője, 1968-tól a Színház főszerkesztője. 1970-től a Magyar PEN Klub elnöke, 1972-től az Országos Béketanács elnökhelyettese. 1984-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották.
Munkásságának bírálói szerint „A két világháború közt mert baloldali lenni, a II. világháború utáni évtizedekben mert polgár lenni, ebben foglalható össze az ő különös attitűdje. Kellett ahhoz bátorság, hogy szerkessze Kovács Imre Néma Forradalom és A kivándorlás, vagy Szabó Zoltán Tardi helyzet és Cifra nyomorúság c. köteteit”.
1970-ben a Magyar Pen Club elnöke volt, 1972-től az Orsz. Béketanács elnökh.-e. 1984-ben a Nemzetközi Pen Club választotta elnökévé. Országgyűlési képviselő is volt. Én nagyon becsülöm és kedvelem írásait. Személyesen is volt alkalmam találkozni vele, könyveit személyre szólóan dedikálta számomra. A félelem iskolája, valamint a Halálaim c. novellásköteteivel maradandót alkotott 1956-ról, s a Rokonok és idegenek c. Világjárók sorozatban megjelent kötetével Franciaországról, New York, New York c. könyvével a városról számomra emlékezetesen tudósított. Gyermekként, ifjoncként vártam, lestem a televízióban 10 perces útleírás-felolvasásait. Nagyra becsülöm munkásságát, emberségét.
Egyszerűen zavar, hogy a wikipédia róla írt cikkelye egyoldalú és célzatosan hiányos.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

Ebéd után otthon csakugyan ledőltem egy kicsit. Nem sokat alhattam, amikor bejött Josette. Kezében hosszú zsinóron a telefon. „A szeretőd”.

17. oldal

Londonna>!

– Az egyszerű élvezeteket megöli a technikai civilizáció, uram.

377. oldal

vargajudit P>!

Sokáig szégyelltem, hogy iszom, de azután azt olvastam valahol, hogy az életet nem lehet bódítószer nélkül elviselni.

100. oldal

vargajudit P>!

Az ember nem mutatja ki az érzelmeit. Az örömet még lehet, módjával. De a fájdalmat, a szomorúságot, a félelmet és főképpen a szeretet megmutatását vissza kell tartani. Így tanították a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról elnevezett híres Lubeck utcai zárdaiskolában, amelyet egyébként Marie-Louise néni alapított.

162. oldal

Bla IP>!

– Gyere ülj ide a sarokba, hallgass végig. Nincs arról szó, hogy minfden éjjel itthon járnék álmomban. Aki ezt mondja neked, az nem is tudja, mi az igazi honvágy. De amikor az ember már hetek, hónapok óta úgy érzi, hogymegtalálta a helyét az új városban, akkor egyszerre éjszaka az álom hazaviszi Budapestre. Tizenhat év alatt sűrűn jártam haza, kóboroltam a pesti utcákon, bekukkantottam a volt Horváth-kertbe, labdáztam a Vérmezőn, tudod, hogy tabáni gyerekek voltunk. Átmentem az alagúton, rászaladtam a Lánchídre, bementem a pesti Belvárosba, a régibe és a József nádor korabelibe…

409. oldal

Roadway07 I>!

Azért utazom, hogy élvezzem a hazatérés gyönyörét.

223. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazatérés
vilmos>!

De az is igaz, hogy egy bizonyos időn túl a lélek megkeményedik. Mert nem lehet mindig félni. Ahogy nem lehet mindig szerelmesnek lenni vagy szeretkezni vagy nevetni vagy sírni, úgy nem lehet folyton félni.

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Londonna>!

A háború alatt silent revolution kezdődött Angliában, tudok-e róla? A halállal mindenkinek egyformán szembe kellett néznie. Olyan emberek kerültek közel egymáshoz a londoni blitz idején, a földalatti vasút alagútjaiban vagy a lángoló Szent Pál székesegyház körül, akik addig soha szót nem váltottak egymással. Őszintébben beszéltek. Őszintébbekké váltak önmagukhoz is. Az érintkezés sallangtalanabbá vált.
Megrettenek. Nemegyszer olvastam már a New Statesman jellegzetesen áttételes, idézőjeles stílusában arról, hogy egyenesen visszasóhajtják a „régi jó háborús időket”, nem a háború, hanem a közvetlenebb és eredetibb emberi kapcsolatok kedvéért.

99. oldal

Londonna>!

Talán mert magam is írásra adtam a fejem, kezdettől fogva érdekelt minden író és költő élete, szerelmei, viselt dolgai, próbálkozásai, műhelye, gondjai, pénze és pénztelensége, sikerei, búcsúzása az élettől, utolsó szavai. A művet is csak akkor élvezem igazán, ha ebből minél többet tudok.

220. oldal

Londonna>!

Firenze természetesen gazdagabb, de York szépsége egységesebb, és történelmi hangulata töretlenebb. Firenzében nem tudnék élni, állandóan úgy érezném, hogy múzeumban vagyok. Yorkban szívesen élnék, és beosztanám szépen a következő, mondjuk, húsz évet úgy, hogy minden páros napon fölfedezek valamit, amit még nem láttam a városban, s minden pártalanon a székesegyházban.

323. oldal