

Boldizsár Iván magyar
1912. október 30. (Budapest) – 1988. december 22. (Budapest)
Teljes név | Bettelheim Iván, később Bethlen Iván, 1934-től Boldizsár Iván |
---|---|
Nem | férfi |
Könyvei 31
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Világjárók Gondolat · Tények és tanúk Magvető · Harminc Év Magvető
Szerkesztései 2
Fordításai 17
Illusztrálásai 1
Antológiák 17

Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek




Sokáig szégyelltem, hogy iszom, de azután azt olvastam valahol, hogy az életet nem lehet bódítószer nélkül elviselni.
100. oldal




Az ember nem mutatja ki az érzelmeit. Az örömet még lehet, módjával. De a fájdalmat, a szomorúságot, a félelmet és főképpen a szeretet megmutatását vissza kell tartani. Így tanították a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról elnevezett híres Lubeck utcai zárdaiskolában, amelyet egyébként Marie-Louise néni alapított.
162. oldal




– Gyere ülj ide a sarokba, hallgass végig. Nincs arról szó, hogy minfden éjjel itthon járnék álmomban. Aki ezt mondja neked, az nem is tudja, mi az igazi honvágy. De amikor az ember már hetek, hónapok óta úgy érzi, hogymegtalálta a helyét az új városban, akkor egyszerre éjszaka az álom hazaviszi Budapestre. Tizenhat év alatt sűrűn jártam haza, kóboroltam a pesti utcákon, bekukkantottam a volt Horváth-kertbe, labdáztam a Vérmezőn, tudod, hogy tabáni gyerekek voltunk. Átmentem az alagúton, rászaladtam a Lánchídre, bementem a pesti Belvárosba, a régibe és a József nádor korabelibe…
409. oldal




A háború alatt silent revolution kezdődött Angliában, tudok-e róla? A halállal mindenkinek egyformán szembe kellett néznie. Olyan emberek kerültek közel egymáshoz a londoni blitz idején, a földalatti vasút alagútjaiban vagy a lángoló Szent Pál székesegyház körül, akik addig soha szót nem váltottak egymással. Őszintébben beszéltek. Őszintébbekké váltak önmagukhoz is. Az érintkezés sallangtalanabbá vált.
Megrettenek. Nemegyszer olvastam már a New Statesman jellegzetesen áttételes, idézőjeles stílusában arról, hogy egyenesen visszasóhajtják a „régi jó háborús időket”, nem a háború, hanem a közvetlenebb és eredetibb emberi kapcsolatok kedvéért.
99. oldal




Talán mert magam is írásra adtam a fejem, kezdettől fogva érdekelt minden író és költő élete, szerelmei, viselt dolgai, próbálkozásai, műhelye, gondjai, pénze és pénztelensége, sikerei, búcsúzása az élettől, utolsó szavai. A művet is csak akkor élvezem igazán, ha ebből minél többet tudok.
220. oldal




Firenze természetesen gazdagabb, de York szépsége egységesebb, és történelmi hangulata töretlenebb. Firenzében nem tudnék élni, állandóan úgy érezném, hogy múzeumban vagyok. Yorkban szívesen élnék, és beosztanám szépen a következő, mondjuk, húsz évet úgy, hogy minden páros napon fölfedezek valamit, amit még nem láttam a városban, s minden pártalanon a székesegyházban.
323. oldal