Boldizsár Ildikó magyar

„Hamupipőke elmenekül a bálból”. Amikor megkérdeztem, vajon miért, némi tanácstalanság után a következő válaszok születtek: „Nem tudja, be merje-e vállalni a királyfit”. […]

121. oldal

És amikor világra jöttél, magaddal hoztad
a bátorság titkát,
az összetartozás titkát,
az éleslátás titkát,
az erő titkát,
a jókedv titkát,
a kitartás titkát,
a nagylelkűség titkát
és a hűség titkát.

Ahhoz, hogy vizet találj, neked is mélyebbre kell ereszkedned.

8. oldal

Ajándék az is, amikor a Nap megsimogatja az arcodat.
Ajándék az is, ha egy esőcsepp a tenyeredbe hull.
Ajándék az is, ha felragyog az égen a szivárvány.
És amikor a szél belekapaszkodik a hajadba, az is ajándék.

Te magad is ajándék vagy. És a legnagyobb ajándékot akkor adod, amikor mosolyogsz.

De arra gondoltam, hogy ha kicsit abbahagyom a fölfelé nyújtózkodást, és ehelyett a gyökereimmel fogok elindulni, talán bejárhatom a föld alatti birodalmakat, és megtalálhatom az elveszett vizeket.

14. oldal

Bennünket, nőket évszázadok óta úgy nevelnek, hogy „parttalanul jóknak” kellene lennünk. Mi, nők pedig évszázadok óta érezzük, hogy erre tulajdonképpen eredendő természetünknél fogva képtelenek vagyunk, és bűntudatunk lesz attól, hogy vannak indulataink, és van egy sötét arcunk is. Viszont sokkal boldogabbak lehetnénk, ha tudnánk, hogy ez teljesen természetes, ettől nem kell megrémülni. Sőt a párkapcsolatok is jobban működnének, ha a férfiak is ismernék a nők kevésbé „parttalanul jó” lélekrészét, és tudnának róla, hogy egy nőben még az egymással ellentétes érzelmi struktúrák is jól meg tudnak férni egymás mellett.

241. oldal, Családok a mesékben - Mesék a családokban

Meg kell találnod a vizeket. Ha azok nem jönnek el hozzád, neked kell értük menned.

8. oldal

Ha valaki az égig érő fa tetején látja magát, még nem biztos, hogy ott van, de legalább tudja, hogy oda tart.

106. oldal, Meseterápia (Magvető, 2010)

Mit lehet tanulni a mese hőseitől? Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek, nem elképzelik, hogy hogyan szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében. Teszik a dolgukat, és ezáltal bennünket is elmozdulásra késztetnek. A hősök nem hagyják, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek. Ez azt jelenti, hogy a mesék felelősségre szólítanak fel saját magunkért és a körülöttünk élőkért egyaránt.

26. oldal

Nagyon szeretek börtönben mesét mondani, mert kitágul a tér.

190. oldal