!

Böjte Csaba erdélyi magyar magyar

1959. január 24. (Kolozsvár) –

NemFérfi
Honlaphttp://szentferencalapitvany.org/
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Böjte_Csaba
Életrajz

Könyvei 29

Bagdy Emőke – Bishop Beáta – Böjte Csaba – Rambala Éva: Hidak egymáshoz
Almási Kitti – Bagdy Emőke – Böjte Csaba – Szendi Gábor: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem
Böjte Csaba – Karikó Éva: Ablak a végtelenre
Almási Kitti – Bagdy Emőke – Beata Bishop – Böjte Csaba – F. Várkonyi Zsuzsa – Orosz Katalin – Pál Ferenc – Popper Péter – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor – Vekerdy Tamás: A lélek dolgai
Böjte Csaba: A szeretet bölcsője
Böjte Csaba – Karikó Éva: Út a végtelenbe
Böjte Csaba: A fehér szív útja
Böjte Csaba – Karikó Éva: Párbeszéd a végtelennel
Böjte Csaba – Karikó Éva: Iránytű a végtelenhez
Böjte Csaba: Hiszek a szeretet végső győzelmében

Kapcsolódó sorozatok: Böjte atya "végtelen" beszélgetősorozata

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nyitott Akadémia, Böjte atya füveskönyvei

Antológiák 1

Veszelszki Ágnes (szerk.): A világhálóba keveredett ember

Róla szóló könyvek 3

Benkei Ildikó: A fénygyújtogató
Csengey Ágota: Istennel a semmiből a végtelen felé
Böjte Julianna – Karikó Éva: Ki a szívét osztja szét

Népszerű alkotóértékelések

>!
VERDI

Böjte Csaba

Ha már neki sem lehet hinni, illetve benne nem, akkor nincs értelme semminek.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Cicu

Mikor felszenteltek pappá, kihelyeztek egy eldugott kis faluba. Oda voltam s vissza, hogy mehetek. Az ember hat évig toporzékol egy helyben a papneveldében, mint a kifutóban a lovak, amik ha lehet vágtatni, vágtatnak ezerrel… Írtam egy hatalmas székfoglaló beszédet, és alig vártam, hogy megérkezzek.
Vasárnap a szentmisén hat néni volt és egy bácsi. A jó melegben szépen hanyatt vágták magukat. Mikor elkezdtem a prédikációt, a bácsi rá is zendített a prédikálásra. Egy világ omlott össze bennem. Próbáltam mondani a magam hatalmas bölcsességeit, eresztettem is, ahogy csak tudtam, de nem volt vevő rá senki. Mint mikor az ember szájában összemegy a tej, olyan keservesen éreztem magamat, alig vártam, hogy vége legyen a szentmisének.
Visszamentem a sekrestyébe, leültem egy székbe, és összeroskadva sajnáltam magamat: „Látod, Uram, hat évet tanultam, cölibátust és minden egyéb lemondást vállaltam Érted, és ezt kaptam cserébe.” Mintha Jézus odaült volna mellém, és azt felelte volna: „Látod, én meghaltam ezekért a kereszten.” Szégyellem, de akkor valahogy úgy spontán az volt bennem: 'Uram, akkor Te is jól megszívtad!"

65-66. oldal

Böjte Csaba – Karikó Éva: Ablak a végtelenre Csaba testvér gondolatai Istenről, vallásról, életről, emberről…

2 hozzászólás
>!
Chöpp 

Hát micsoda szeretet az, amit csak akkor kapok meg tőled, ha mindig a kedvedben járok?

231. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Cicu

Egy este négy szerzetes, egy bencés, egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita együtt imádkozza a zsolozsmát. Egyszer csak kialszik a villany. Mi történik? A bencés, mert tudja fejből, tovább mondja az imát. A domonkos prédikálni kezd a sötétség és a világosság jelentőségéről. A ferences hálát ad Éjszaka-testvérért, és aludni tér. Ekkor hirtelen felgyullad a lámpa. Körbenéznek, mi történt… A jezsuita kicserélte a biztosítékot.

219. oldal

Böjte Csaba – Karikó Éva: Út a végtelenbe Csaba testvér gondolatai Isten ajándékairól

3 hozzászólás
>!
Ydna

A dolgok úgy történtek, ahogy, mert nyilván úgy kellett történniük, s nem másként. A múlt egyetlen haszna a tapasztalat lehetősége.

116. oldal

>!
Chöpp 

    Az ember először szereti a szüleit, azután meggyűlöli őket, de végül megbocsát nekik.
/Oscar Wilde/

Mottó: Vekerdy Tamás: Visszatalálunk egymáshoz?, 261.o.

6 hozzászólás
>!
Ydna

Amikor az ember átlépi saját árnyékát, és olyat tesz, amiről nem gondolta, hogy képes rá, mindig abba a paradoxonba ütközik, hogy máris olyan, amilyen még csak szeretne lenni. Amikor azon értékek szerint viselkedünk, amilyenné válni szeretnénk, azzal szembesülünk, hogy ott rejlik bennünk a bátorság, a pozitív önértékelés, az erő, csak eddig nem mertünk élni vele. És ha ismételten eljátsszuk azt, amivé válni szeretnénk, egyszer csak úgy maradunk. Annyira beletanulunk a szerepbe, hogy az már nem szerep lesz, hanem mi magunk.

134. oldal

>!
Ydna

(…) William James mondására gondolnunk: „Ha szeretnél egy képességet, tégy úgy, mintha már a birtokodban lenne.”
Aki győzni akar, tudjon győztesként viselkedni.

148. oldal

>!
Cicu

Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből.

A szerelmes olyannak látja magát, amilyennek a társ szemének tükre mutatja.

Ha a tekintetében azt látja, hogy szép, kedves, szeretetreméltó, akkor megszépül, még kedvesebbé, még szeretetreméltóbbá válik. A szerelem, a házasság nagyon fontos feladata, hogy egymásból kiszeressük a jót.
Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik környezetében, érzi, veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad.

149. oldal (A házasság szentsége - Az emberi szeretet bölcsője)

Böjte Csaba – Karikó Éva: Út a végtelenbe Csaba testvér gondolatai Isten ajándékairól

>!
Ydna

Az emberek mindig akkora teljesítményre képesek, amekkorára rákényszerülnek. Persze aki alábecsüli magát, az menekül a kihívásoktól, s ezzel aztán visszaigazolja, hogy ő tényleg kevésre képes.
A vereségek akkor kezdődnek, amikor nem kihívásnak tekintünk egy akadályt vagy nehézséget, hanem korlátnak. Önmagában ugyanis nincs vereség. A vereség szubjektív dolog. Vereség az, amikor önként lemondunk a folytatásról, a válaszról, a megoldásról. Amikor úgy érezzük, a dolgok erősebbek nálunk, és feladjuk. A vereség tehát lelkiállapot, az önbecsülés elvesztése.

131. oldal