!

Bogáti Péter magyar

Peter Bogáti

1924. december 15. (Budapest) – 2012. október 17. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Bogáti_Péter
Életrajz

Könyvei 21

Bogáti Péter: Az utolsó ember
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Bogáti Péter: A linkostowni csapda
Bogáti Péter: Halló, itt Mátyás király!
Bogáti Péter: Őrnagy úr, keressen magának ellenséget!
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Anthony Lupatelli – Bogáti Péter: Találmányok és feltalálók története
Bogáti Péter: A Hóvirág másodkormányosa jelenti…
Bogáti Péter – Cs. Horváth Tibor: Huszárkaland / A fekete marsall
Bogáti Péter: Az oroszlán is macska

Kapcsolódó sorozatok: Az Ötéves Terv Kiskönyvtára

Fordításai 2

Anthony Lupatelli – Bogáti Péter: Találmányok és feltalálók története
Johann Wolfgang Goethe: Kéz kezet mos

Antológiák 4

Kuczka Péter (szerk.): Robur 14.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 62.
Kuczka Péter (szerk.): Robur 13.
S. Sárdi Margit (szerk.): Az idő hídján

Népszerű alkotóértékelések

>!
Bla IP

Bogáti Péter

Bogáti Péter (Budapest, 1924 – 2012) magyar író, sci-fi-szerző, újságíró, műfordító, kritikus, dramaturg.
Középiskoláit Budapesten végezte el, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, 1954-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1951-től 1954-ig a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1957-ig a Népszava hasábjaira írt, itt a kulturális rovat vezetője volt. 1957 és 1960 között az Élet és Irodalom rovatvezetője volt, 1961 és 1972 között a Magyar Hírek főmunkatársa, 1973-ban az MTV főmunkatársaként visszatért dramaturgi szakmájához.
1980-ban a Népszava olvasószerkesztője lett, az újságnál négy éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Nyugdíjasként sem fejezte be újságírói munkáját, a Képírás című ifjúsági lap, valamint a Pajtás olvasószerkesztője volt.
Tán legismertebb műve Az ágasvári csata, amelyet nemrég olvastam újra. Az 1961-ben megjelent történet semmit nem vesztett frissességéből, humorából, ismeretterjesztő voltából, ezért bátran, teljes szívvel ajánlható mindenkinek, aki lelkében megmaradt fiatalnak, vagy tán egykor – úgy 50 éve – lelkesen olvasta Bogáti művét. Másik általam nagyra értékelt műve Az utolsó ember. Ez egy fantasztikus témájú könyv, egy kolosszális gondolatkísérlet. Én Bogáti ifjúsági könyvei, pl. Az ágasvári csata, ill. A Hóvirág másodkormányosa és a Halló itt Mátyás király olvasása után, azok nyomán jutottam el ehhez a SCI-FI-hez. A történések nagyon logikusak benne, a túlélő ember sorsán való elmélkedés, filozofálás tán kissé hosszabb, mint kellene, de még tán belefér. S az út a tengerhez, minden élet ősforrásához, valamint a reményt keltő vég és az utóirat nagyon gondolatgazdag. Fiatalon kifejezetten odavoltam érte, most egy kicsit realistábban látom, de még mindig kiemelkedő… Mindenképp szeretném még elolvasni Édes Pólim! – című művét, amelyet már korábban beszereztem, de még nem volt hozzá érkezésem…


Népszerű idézetek

>!
Turms P

Erős, fáradhatatlan nép az írlandus, csak ingerlékeny, s innia nem szabad, mert olyankor tör-zúz; de ki nem?

Ujházi Klára naplójából, New Buda, október 25. 1850. (Móra, 1979)

4 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai

…mert ugyan a Balatont sohasem lehet eleget nézni és csodálni…

>!
Chöpp 

    Másnap reggel táviratkihordó csengetett az üdülő kapuján.
    – Két sürgönyt hoztam – mondta az elősiető gondnoknak. – Búvár Kund kartársnak az egyiket, meg valami Tünde kisasszonynak a másikat. Fura nevük van, meg kell hagyni… – tette hozzá.
    – Nem rokonok véletlenül?
    – De igen – hagyta rá a gondnok. – Testvérek. Vörösmarty kartárs volt a papájuk…
    – Mindjárt gondoltam… – bólogatott a postás. – Biztosan valami habókos ember lehetett az öreg…
    – Költő volt – felelte röviden a gondnok, és elsietett. A postás nagyot nézett, amikor visszakapta tőle a kézbesítő könyvet, amelybe a távirat átvételét igazoló aláírás fölött ezt olvasta: „Táviratkihordó kartárs! Magyar irodalomból elégtelen.”

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: postás
>!
Chöpp 

Mindenesetre ajánlatos, hogy az ember jó barátságban legyen a regényalakjaival, nem igaz?

141. oldal

2 hozzászólás
>!
Chöpp 

    – Orvosnál már volt? – kérdezte.
    – Hogyne. Szívem, tüdőm, ízületeim stb. egészségesek.
    – De itt… – és megkopogtatta a homlokát –, itt sincs baj?
    – Megengedi, hogy leüljek?
    – Ha úgy hamarabb végez.
    – Nem, csak kényelmesebb.

12. oldal

1 hozzászólás
>!
Chöpp 

    SZÉLHAJTÓKÜSZ: Ennek a kis vacaknak húsz neve is van! Isten ments, hogy felsoroljuk! Csak mutatóba néhányat közülük: Dobóka, Fűzfahal, Peszmetkehal, Piszehal, Rütyőke, Szellőkeszeg, Schneider, Tejhal. Állítólag nagyon kíváncsi halacska, mégsem öregszik meg, mert hamar kifogják.

193. oldal

>!
Chöpp 

    GARDA: Tévedésből él a Balatonban. Maga sem tudja, hogyan került ide, hiszen utolsó bejelentett lakása a Kaszpi-, és a Fekete-tengeren volt, ahová ősszel a nagyobb folyókból levándorolt. Úgy látszik, egyszer becsípett és eltévedt.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: garda
>!
pwz ISP

Visszatérek sátrunkhoz… Középső rúdja tele van aggatva a legkülönbözőbb holmikkal, amelyek teljes egyetértésben lógnak egymás mellett. Például a volt magyar hadsereg századosainak szablyái poros hüvelyükben, aranyos bojtjaikkal; mellettük az amerikai farmerné veteményes magvainak zsákocskái, továbbá a kávé, rizskása s azután megint a lőszerek! Két alacsonyabb rúdon így következnek: kézi-, utazó-, vadásztáskák, kulacs, tükör, Kossuth, Washington és a mostani elnök arcképei, olló, zsákok, lámpás, kalapok… – folytassam?

75-76. oldal

3 hozzászólás
>!
Gólyanéni

Bizony, figyelmeztethetnéd, hogy szabadidejét legalább arra fordítsa hasznosan, miszerint a magyar helyesírásban gyakorolja magát. Semmi sem bélyegzi meg annyira az embert, mint a hibás írás, mert mindenki előtt kitárja világosan tudatlanságunkat! A szó – mondják – elrepül, de az írás megmarad.

149. oldal

>!
Chöpp 

Yves Montand (1921-1991) francia sanzonénekes és filmszínész volt. Bolondultak érte a nők, mint anyukádék George Clooney-ért vagy Brad Pittért, vagy a mai lányok a One Directionért.

308. oldal, A kedves és kíváncsi olvasóknak jelentjük