!

Bodrogi Tibor

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

Könyvei 5

Bodrogi Tibor – Dobossy László – Dömötör Tekla: Mitológiai ábécé
Bodrogi Tibor: Mesterségek, társadalmak születése
Bodrogi Tibor: Törzsi művészet I-II.
Bodrogi Tibor: Indonézia művészete
Bodrogi Tibor: Óceánia művészete

Szerkesztései 9

Bodrogi Tibor – Karig Sára (szerk.): A bőbeszédű teknősbéka
Bodrogi Tibor (szerk.): A tigrisember
Bodrogi Tibor (szerk.): Maya-mayi, a hét nővér
Bodrogi Tibor – Karig Sára (szerk.): A csillagok szíve
Bodrogi Tibor (szerk.): Navaring, az óriás
Bodrogi Tibor (szerk.): Az oroszlán-menyasszonyok
Rákos Sándor – Bodrogi Tibor (szerk.): Táncol a hullámsapkás tenger
Bodrogi Tibor (szerk.): Messzi népek magyar kutatói I-II.
Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány

Fordításai 5

James G. Frazer: Az aranyág
Sigrid Koch (szerk.): A szép delfinlány
Kaj Birket-Smith: A kultúra ösvényei
Lewis H. Morgan: Az ősi társadalom
Hans Damm: Kanaka – A Déli-tenger népei

Antológiák 1

Juhász Antal (szerk.): Településformák, népi építészet, földművelés

Népszerű idézetek

Andrée P>!

Kezdetben nem volt semmi. A világmindenség sötétjében éldegélt SA, a halál, asszonyával és egyetlen lányával. SA hatalmas sártengert teremtett, hogy legyen hol élnie. Egy napon ALATANGANA, az isten, meglátogatta SÁ-t, és mivel nem tetszett neki a sár, megteremtette a földet, továbbá az állatokat, növényeket. Ezután megszöktette a halál lányát, aki tizennégy fekete és fehér gyermeket szült neki. A gyermekek azonban mind különböző nyelven beszéltek, s szüleik nem értették őket, így büntette őket SA azért, hogy ALATANGANA nem teljesítette a hozományfizetés, a menyasszonyváltság szokását. A gyermekek benépesítették a földet, de még mindig sötétség volt. ALATANGANA a hajnali madarat és a kakast küldte SÁ-hoz, hogy világosságot kérjenek.
SA engedett a kérésnek, s azóta is a hajnali madár és a kakas hívja elő a napot reggelente; SA feltétele azonban az volt, hogy ALATANGANA cserébe mindig adja oda egyik gyermekét, amikor csak SA, a halál üzen érte. És ezért kell a föld gyermekeinek meghalniuk.

32. oldal

Andrée P>!

Az észak-amerikai indiánok éppúgy, mint sok szibériai nép, hittek a kettős, illetőleg többes lélek létezésében, amelynek egyike-másika a halál után is fennmaradhat. (Az eszkimóknál is igen erős volt a lélekvándorlásba vetett hit, az újszülöttekben az elhunyt ősök reinkarnációját látták; ezért a kisgyermekeket soha nem is fenyítették meg, mert elképzelésük szerint így az elhunyt ősöket sértenék meg.)

55. oldal

Andrée P>!

Az egyik leghíresebb áldozóhely a Guatavita mellett, 2899 m magasan fekvő tó volt, ahol a guatavitai uralkodó BACHÚE (bacsue) istennőnek áldozatot mutatott be. Az uralkodó testét gyantával kenték be, és aranyport szórtak rá. Azután tutajra szállt, a tó közepére evezett, és ott megmártózott a vízben, az istennőnek ajánlva az aranyport.
Ennek az áldozatnak híre jutott el a spanyol konkisztádorok fülébe, akik a hír nyomán álmokat szőttek egy csodás országról, El Doradóról, az arany országáról, ahol az embereket arannyal szórják be.

76. oldal

Andrée P>!

Az Alvilág fordított világ; amit szabad a földön, azt nem lehet megtenni az Alvilágban. Általában nem térhetnek vissza a halottak; a határ az Alvilág folyója, amelynek neve is ezt a képzetet tükrözi: I-lu-ru-gu: Az Emberrel Szembe Áramló Folyó; akkádul többnyire Hubur.

121. oldal

Andrée P>!

Ugyancsak mezopotámiai vonatkozású a nyelvek eredetének mítosza, amely Bábel tornyához kapcsolódik: Sineár földjén az ég felé törő torony építőit azzal bünteti JAHVE, aki a tornyot kihívásnak veszi, hogy összezavarja nyelvüket.

171. oldal

Andrée P>!

Az istenek emberiek, de emberfölöttiek is. Úgy élnek, éreznek, mint az emberek, képességeik, erényeik, hibáik, érzéseik, szenvedélyeik azonban nagyobbak az emberekénél.
Halhatatlanok és Örökké fiatalok maradnak, állandóan léteznek, akár a természeti erők.
Emberi alakban megjelenítésük a fejlődés során oda vezet, hogy az istenek „társadalma" tükörképévé válik a földinek.
ZEUSZ, „az istenek atyja és királya" éppen olyan, mint a bomló nemzetségi társadalom valamelyik nagycsaládjának a feje, illetve később a patriarchális király.
Rokona valamennyi istennek, de parancsoló ja is. Gyűlésbe hívja az isteneket, mint a patriarchális királyok.

220-221. oldal

Andrée P>!

Római és görög írók többször beszélnek a kelták emberáldozatairól. Caesar ezt írja: „Aki például súlyosan beteg, vagy csatában és más veszélyes helyen életét kockáztatja, az emberáldozatot mutat be; azt hiszik, hogy a halhatatlan isteneket csak úgy lehet kiengesztelni, ha emberéletért emberéletet adnak cserébe."

325. oldal

Andrée P>!

Kiemelkedő ünnep a Samain is, november 1-én. A szó jelentésére nézve kétféle felfogás alakult ki. Az egyik szerint a nyár végét jelenti, mások szerint az értelme: egyesülés, gyülekezés.
Az ünnep körül egész mondakör keletkezett: október 31-én éjjel megnyílnak a sídek, az istenek föld alatti lakhelyei, és a két ellenséges világ: az emberek és a földről kiszorított istenek találkoznak.
Ez a közeledés nem mindig ellenséges, mert mint a NERA-monda mutatja, földi ember is hajlandó egy gyönyörű tündér kedvéért itthagyni a földet és leköltözni az Alvilágba.

327. oldal

Kasztór_Polüdeukész >!

A keltáknál a fák, néhány virág és az állatok különleges tiszteletben részesültek,
szervezetük tökéletesebb volta, nagyobb testi erejük, magasságuk, megújulási képességük vagy
egyéb bennük meglátott mágikus vonás miatt. A fák közül különösen a tölgyfát tisztelték. Az ég
istenének is ez a jelképe. Szent helyeik főképpen tölgyerdőkben voltak. Érdekesen illusztrálja a
népi hiedelem maradandóságát a kildare – i tölgyes története. A pogány időkben ez volt
BRIGIT
istennő fő tiszteleti helye. A kereszténység felvétele után a nép annyira ragaszkodott ehhez a
kultikus helyhez, hogy a szerzetesek a Szent Brigittává vált BRIGIT tiszteletét ebben a
tölgyfatemplomban ápolták tovább.

A kelták