Bódai-Soós Judit magyar

Dörmi nagyanyó, mielőtt meghalt, meleg szeretetét, és örökké mosolygós lelkének egy darabkáját Tenyérkébe varázsolta, hogy életre keltse vele a kesztyűt. A megelevenedett bohókás kis holmi azóta már a bocsok legkedvesebb pajtása lett, és a folyton dolgozó mackó-szülők komoly segítője.

5. oldal, 1. mese - Január (DRIZE, 2016.)

A Végtelen Idő hamarosan jobb kezével már a felhőket csiklandozta és az egyikbe egy kicsit bele is kotort. Két ujja közé csippentett valamit, majd lassan zsugorodó karjával maga felé húzta. Egy finom ezüstfonal volt az, amit ujjai közt tartott, és amikor karja visszanyerte eredeti méretét, elkezdte feltekerni a fonalat az öreg orsóra. Ahogy az orsón szaporodott a fonal, úgy zsugorodott egyre kisebbre a felhő. Éppen olyan volt ez, mintha a Végtelen Idő egy égben úszó kötött pulóvert fejtene ki.

45. oldal, 7. mese - Július (DRIZE, 2016.)

Ebéd után segített nagyanyjának elmosogatni, közben, legalább századszor figyelte meg, hogy nagyapja, mielőtt a szájához emelné borospoharát, egy kortyintásnyit mindig kiloccsant az italból a földre, köszönetképpen, és tisztelete jeléül, mert minden falat étel, minden korty ital a jó anyaföld termése. Ez amolyan hálaadás olt a részéről.

13. oldal, 2. fejezet - Rokoni szálak (Cégér, 2009.)

Saját lelkiismereted ítélkezett fölötted, és büntetett, gyötört egész nap. Ennél szigorúbb bíró pedig nem létezik a világon…

83. oldal, 7. mese - Niora (Silver Tek, 2015.)

– Ez a Malac makrancos – mondta.
– Igen – helyeselt Rukkoszi –, azt mi is észrevettük. De nem beteg?
– De igen, beteg. Makrancos. Vagyis makranc-kórban szenved.
– Makranc-kór? – álmélkodott Happiri. – Ilyet se hallottam még!
– Tipikus malac-nyavalya, de a szamaraknál is gyakori.

90. oldal, 10. mese - A makrancos Malac (Publio, 2016.)

Jobb-e elmajszolni egy csokoládét, mint megtanulni a történelem leckét? Jobb-e a tévét nézni, mint a kishúgodnak mesét olvasni? Ha lecsupaszítva vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, csakis önmagunkra, és csakis a jelenre gondolva, akkor mindig a számunkra pillanatnyilag kellemesebb elfoglaltságot tartjuk jobbnak. Ha viszont közösségben gondolkodunk, ha mások sorsa is fontos számunkra, tehát felelősséggel gondolunk rájuk, és saját életünkre is hosszútávon tekintünk, vagyis önmagunkért is felelősséget vállalunk, akkor rádöbbenünk, hogy nem mindig az édes, könnyű út a jobb.

35. oldal, 6. fejezet - A felelősség útja (Rupa Publisher, 2015.)

Az erő, amit közösen felszabadítottak, egy pillanatra mindenkit átlendített a világok közti falon, a felnőttek is látták a duliánokat és a mindannyiukat körüllengő színfelhőt, mely most eggyé olvadva, arany és fehér színben ragyogott. Láthatták a kör közepén fekete burkában vonagló, tébolyultan üvöltöző Réti Margitot, és láthatták azt is, amint ez a burok egyre kisebbre zsugorodik, majd végül feloldódik az arany-fehér ragyogásban.

108. oldal, 17. fejezet - Réti Margit (Rupa Publisher, 2015.)