!

Birtalan Ferenc magyar

1945. július 25. (Budapest) – 2018. április 10.

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

Nemférfi
Honlapbirtalan.hu/ferenc

Könyvei 18

Birtalan Ferenc: Tarisznyában a tenger
Birtalan Ferenc: Összevesztem a tulipánnal
Birtalan Ferenc: Halottak napja, élők napja
Birtalan Ferenc: … aztán lett az úttest
Birtalan Ferenc: Rigótörténet, feleségének
Birtalan Ferenc: Bodza éjszínű kavics
Birtalan Ferenc: Trubadúrének
Birtalan Ferenc: Csak kékre lépj
Birtalan Ferenc: Versek regénye
Birtalan Ferenc: Bérszalagkokárda

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Kozmosz Könyvek elsőkötetes költői Kozmosz Könyvek

Fordításai 1

Degan Alihastro – Birtalan Ferenc: Szökőár után is hazatér a tenger

Antológiák 5

Lovász Andrea (szerk.): Toppantós
Csörgő Anikó (szerk.): Hópihe karácsony
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Szegő János (szerk.): Szép versek 2018
Graf Rezső (szerk.): Koszorú

Népszerű idézetek

B_Tünde P>!

Őrjárat

Hallgat az éjszaka,
nincs szava már.
Lombokon szél pihen,
nem muzsikál.

Titkokat lesni el-
indul a Hold.
Tengernyi zsákjából
álmokat old.

Észrevesz, éberen
ringat az ágy.
Szemedre csókot ad,
úgy megy tovább.

17. oldal (Írók Tanácsadó Irodája, 1989)

B_Tünde P>!

Titok

Mama soha nem nevet ki engem.
Neki elmondom az álmom.
Ő is elmeséli a titkait,
és nem csodálkozik,
hogy csigabiga-háton
az Óperenciáson
túlra jött velem.

Van, amire emlékszik is…

B_Tünde P>!

Télköszöntő

Elbánt a fákkal
csúful a szél.
Hintázik árván
pár vén falevél.

Szürke ég sző nagy
hószínű inget.
Szerelmes-gyöngén
befödi mindet.

Alusznak, díszes
ünnep az álom.
Gyertyák gyulladnak,
itt a karácsony.

B_Tünde P>!

Karácsony

Csillagakolban alszik a város.
Holdpásztor virraszt nyája felett.
Subáját fázva mellére húzza.
Hideg szél hajtja a fellegeket.

Ölmeleg ágyban szunnyad a jóság.
Gyertya világa magába mereng.
Messzi hegyekre gondol a fácska.
Dundi kalácsok illata leng.

Kapcsolódó szócikkek: karácsony
B_Tünde P>!

Fölemeltelek, összegyúrtalak véremmel a porból.
Tökéletesre.
Lelket leheltem beléd.
Azóta fényben-sötétben téged csodállak.
Nézem, amint sarkaid alól fölszikráznak a hajnalok.
Teremtőd voltam. Fogod-e tudni a nyolcadik napon?

6. oldal

Morn>!

– Biztosan az enyém? – kérdeztem, kicsit magamhoz térve, s szemem úgy meredt arra az ökölbeszorított-kezű, szájával-orrával furcsa grimaszokat mutogató emberkére, hogy a nővérke elnevette magát.
– Egészen biztos. Ő a legszebb az osztályon!
Istenem, gondoltam magamban, milyen lehet a többi?!
– Ugye hogy hasonlít az apukára?
Addigi életemben sem a szépségemre voltam a legbüszkébb, de abban a pillanatban határozottan úgy éreztem, csúnya vagyok, ha a gyerekemről rám ismertek.

10. oldal, Kiköpött apja (Móra, 1989)

SteelCurtain>!

Ítéletidő

Hideg legyen
ha nem hiszel már senkiben
neked se higgyen senki sem
ha nincs hazád se istened
sehol és senki nincs veled
hol holt a szó ott hang se kell
nincs aki hallja nem felel
üres világ szív se dobban
hiány lüktet rossz sorokban
vers se kell se szálló lepke
se mese a gyermekekbe
kéz se kell hogy simogasson
becéző szó nem kell asszony
és ágy se kell se szép halál
és ősz se kell tavasz se nyár
hideg legyen vak kőkemény
ne süssön nap hol nincs remény
nézzél egy messzi csillagot
s felejtsd el régen nincsen ott

narziss>!

Birtalan Ferenc: Aludni kéne

mindjárt éjfél aludni kéne
ringat a jó bor
aránylag horizontális a béke
mondhatni mára jutott a jóból
volt paprikás krumpli-ebédem
lecsókolbásszal de nem baj
van ki mással szereti megértem
fölvágtam két kovászos uborkát
s tudtam pihenni
és nem nyugtatóval
ma reggeltől szerelmes voltam estig
és mostam is és teregettem
eljutottam majdnemszeretszig
de nem tudtunk lenni ketten
nap is sütött úgy későőszösen
a tescóban is príma volt
szinte mindent kaptam ami kellett
és alig deprimált a bolt
láttam az arcod úton itthon
az illatodat nem éreztem
füled mögé pusziltam titkon
aztán sikerült lefékeznem
most már aludnom kellene
nyakamba dől a szombat
magamra húzom a paplanom
elrendezlek: az otthonom vagy

24. oldal · Birtalan Ferenc

1 hozzászólás
Morn>!

– Balázs itthon van? – robbant be Eszter a lakásba, mind a kilenc évével, a „majdnem-fekete” hajával, mandulavágású szemével.

(első mondat)

nodael>!

Ma nyarat kapsz, úri a kedvem.
Kutyatejből szálat hajadra.
Megyünk porban, szerelemben,
sosemvolt nyarakba.
Csak fény van, tiszta, kék.
Minden könnyű, jó, banális.
Le van szarva az ősz, a rohadék,
s az ajtóm előtt toporgó halál is.

Nyarat kapsz

Kapcsolódó szócikkek: fény · halál · kutyatej · nyár · ősz · szerelem