!

Bíró László

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévBíró László

Könyvei 8

Bíró László: Szezon
Bíró László: Osztatlan szívvel
Bíró László – Bokodi József: Turisták zsebkönyve
Bíró László: Rendelkezésre állok
Bíró László: Világjáró mesék
Bíró László: A jugoszláv állam 1918–1939
Piero Coda – Bíró László – Tomka Ferenc: Teológiai napok előadásai
Bíró László: Hívom a családokat

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pásztorok – Magyar apostolutódok a harmadik évezred elején Szent István Társulat

Szerkesztései 1

Hornyák Árpád – Bíró László (szerk.): Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán, 1941–1948

Fordításai 2

Gene Wilder: A nő, aki nem
Gene Wilder: Kis francia szajhám

Illusztrálásai 4

Száray Miklós: Történelem I.
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok
Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona
Kalotay István – Czabalay László: Épületlakatos munka

Antológiák 1

Gyergyák Ferenc (szerk.): XIV. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia

Róla szóló könyvek 1

Fodor Marcsi: 20 rendkívüli magyar, akit az egész világ ismer

Népszerű idézetek

pwz I>!

Ne szégyelld, ha eltévedtél! Csak az nem tévedhet el, aki otthon maradt.

87. oldal (Sport, 1965)

2 hozzászólás
pwz I>!

Eltévedtek vigasztalására: idővel minden erdő véget ér!

12. oldal (Sport, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: erdő
pwz I>!

A jó térképolvasó is eltéved: de csak rövid időre.

12. oldal (Sport, 1965)

pwz I>!

A túravezetés nem megtiszteltetés és nem cím, hanem önként vállalt kötelesség.

10. oldal (Sport, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: kötelesség
pwz I>!

A tájoló csak mutat, vezetni annak kell, akinek a kezében van.

10. oldal (Sport, 1965)

Kek P>!

Apám egyik mérnök barátja széles körű humán műveltséggel rendelkezett – igaz, nagyszerű irodalmár volt az apja. Gyakran mondogatta: neki öröklött olvasottsága van…
[a kérdező szavai]

65. oldal

Bíró László: Rendelkezésre állok Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel

Kek P>!

Korábban említette: a bátyja inkább a labdát rúgta, ön szívesebben olvasott.
– Viszonylag korán rákaptam az ízére, de nem túl sok idő jutott rá. Jellemző epizód: kispapként odahaza tartózkodtam nyári szünetben, napközben dolgoztunk a szőlőben, estefelé behúzódtam a hűvös szobába olvasni. Jöttek apámhoz a barátai, kérdezték, hol a gyerek, ő meg azt válaszolta, „bent tanul”. Nem értettem, miért mondja ezt, hiszen nem tanultam, s ezt ő is tudta. később jöttem rá, hogy szegény apám röstellte volna azt mondani, hogy a fia olvas. A parasztember szemében az olvasás amolyan úri passzió, a lustálkodás szinonimája, nem tartozik hozzá az élethez.
     A korábbi időkre tekintve: odahaza nemigen tartottunk könyveket, az olvasnivalót könyvtárból kölcsönöztem. Szüleim nem bánták, de nem is becsülték sokra érdeklődésemet; anyám néha megnézte, milyen könyvet vittem haza. Engem nem kellett odaverni a könyvhöz, éppen ellenkezőleg. Kis túlzással azt mondhatnám, meg kellett dolgoznom az olvasás lehetőségéért: ez valószínűleg még inkább növelte szememben a könyv becsületét.

49-50. oldal

Bíró László: Rendelkezésre állok Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel

Kek P>!

Akik egyfelé laktunk, együtt mentünk haza, együtt rugdaltuk a kavicsokat útközben. Nemcsak az osztályban tartoztunk össze, hanem az utcán is.

48. oldal

Bíró László: Rendelkezésre állok Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel