Besenyő János magyar

Egész megdöbbentő, hogy valaki – egy kongói bácsi hetvenegynéhány évesen –, Balassit fordít éppen lingalára, és úgy tudjuk, februárban meg is fogja kapni a Balassi-díjat, ha sikerül neki vízumot szerezni. Ő 1963 és 1968 között járt magyar egyetemre, és bár visszatért hazájába, a nyelvünket nem felejtette el.

386. oldal, Török László Ervin okl. mk. alezredes, Kongói Demokratikus Köztársaság (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

– Milyen betegség a malária?
– Szúnyog terjeszti és felső légúti megbetegedéssel kezdődik. Ha nem szedsz rá szintetikus kinint vagy Meflokint, akkor belehalhatsz. Az ott élőknek ez olyan, mint nekünk az influenza. Amikor hazajöttem, az itteni orvosok azt mondták, hogy nem is voltam maláriás, mert nem hoztam róla orvosi igazolást. Kérdeztem őket, hogy kiadnának-e egy afrikainak arról igazolást, hogy itt influenzán esett át, ami nálunk egyfajta népbetegség? Azt válaszolták, hogy természetesen nem. Erre azt mondtam nekik, hogy a malária náluk ugyanilyen népbetegség, azzal a különbséggel, hogy a maláriát sokkal hamarabb megállapítják, mint önök az influenzát, és attól kezdve gyógyítható. Bár a malária biztosan csak vérből mutatható ki, de bizonyos jelekből gyorsan beazonosítható. A maláriának –tudomásom szerint – van vagy hat változata. Ebből az egyiket ne kapd el, mert halálos. A másikat meg azért ne kapd el, mert ez az, amit rezisztens maláriának hívnak, és egész életedben benned marad. Ha kinint vagy más gyógyszert érez, akkor betokozódik a májba, és évekig „csöndben” marad. Aztán egyszer, amikor a szervezet legyengül, újra támad. Volt olyan magyar katona, aki ilyen maláriával érkezett haza, és tudomásom szerint többször is visszaesett a betegségbe.

295. oldal, Varsányi Lajos alezredes, Angola (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

– Amikor hazajöttél, megkérdezték, hogy milyen tapasztalatokat szereztél?
– A hazajövetelem nem volt túl sikeres. Szinte rögtön megkaptam, hogy én csak nyaraltam ott kint. Csak hát nem tudom, miért került több mint fél évembe, mire vissza tudtam szokni. Képzeld el, hogy állsz a pesti utcán és nézed a járókelőket. Milyen problémáik vannak itt nálunk az embereknek? Nyugat-Szaharában az a napi probléma, hogy mit esznek, meg mit isznak. Nálunk meg… Félelmetes különbség!

134. oldal, Bencze Dániel százados, Nyugat-Szahara (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

Angola fő közútjainak nagy része nem volt alkalmas a közlekedésre, mivel a taposóaknák nagy száma miatt használatuk túl kockázatos volt. Az ország belseje felé irányuló ENSZ katonai, rendőri, valamint a polgári teher- és személyszállítás zöme légi úton történt. Angolában 9-15 millióra tehető a taposóaknák száma. Az amputált végtaggal élő személyek száma kb. hetvenezerre tehető, amiből nyolcezer 15 év alatti gyermek. A sérültek száma hetente 150-200 fővel növekszik, és az összes sérült kb. 7%-a elhalálozik. A több évtizeden át tartó függetlenségi és polgárháború során a harcoló felek nem készítettek térképet az elaknásított területekről, vagy a térképek a harcok során megsemmisültek. A helyzet e tekintetből is kritikusnak volt mondható.

73. oldal (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

– Abból, hogy fehér vagy, nem volt problémád?
– Akikkel együtt dolgoztam, tiszteltek a tudásomért, és én is megadtam nekik a kellő tiszteletet. Akik nem ismertek, azok amerikainak vagy belgának néztek, és azt hitték, hogy milliomos vagyok. A helyiek szemében ugyanis minden fehér ember csakis gazdag lehet. Egyébként van ebben valami, mert ha ő napi két dollárt keres, én meg 80–100 dollárt, akkor tényleg milliomos vagyok hozzá képest. Szóval a szemükben egy „megfejhető” gazdag voltam, de akikkel munkakapcsolatba kerültünk, azok tudták, hogy nem ez a helyzet. Ők már tudták, hogy nem belga nagybácsi vagyok, hanem magyar, és segíteni jöttünk, nem üzletet csinálni vagy kifosztani őket. Ettől kezdve jobban elfogadtak, mint a korábbi gyarmatosító nemzetek tagjait, akikkel szemben a mai napig is igen gyanakvóan viselkednek.

363. oldal, Gerle Zoltán alezredes, Kongói Demokratikus Köztársaság (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

– Milyen útvonalon mentetek ki Mozambikba?
– Budapestről először Párizsba repültünk, majd onnan a Mozambiki Nemzeti Légiközlekedési Vállalat gépével – leszállás nélkül – Maputóba. Amikor kiszálltam a gépből, az első gondolatom az volt, hogy itt tényleg polgárháború volt. Másutt általában autók parkolnak, meg a járataikra várók sétálgatnak, itt meg egy két–három méteres bűzlő szemétdomb terpeszkedett közvetlenül a parkoló kellős közepén. Emellett iszonyatos meleg volt, nagy páratartalommal, és bennünket is rögtön kivert a víz. Láttuk a repülőtér túlsó sarkában a hadsereg rozsdásodó MiG–21 és MiG–17 típusú vadászrepülőgépeit, amelyek alkatrész és javítókapacitás hiányában nem repülhettek. Szóval vigasztalhatatlan egy látvány volt…
Ekkor tréfából annyit mondtam a többieknek, „fiúk, ez a mi jövőnk is.” Nem sokat tévedtem, mert gyakorlatilag 10–15 évvel később szinte ugyanez az állapot következett be nálunk is… Innen bevittek minket Maputóba a parancsnokságra, ahol bejelentkeztünk, majd elfoglaltuk a szállásainkat a Rovuma Hotelben és kipakoltunk. A hotelt ne magyar mércével gondold. Képzelj el egy egyszerű épületet, ahol sem ivóvíz, sem pedig áramszolgáltatás nincs, illetve magadról gondoskodsz minden másban is. Voltaképpen az alvóhelyet fizettük meg.

167. oldal, Spaics József, mk. ezredes, Mozambik (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, 2013)

1972. január 12-étől megváltoztatta európai hangzású nevét és felvette a Mobutu Sese Seko Koko Ngbendu Wa Za Banga nevet, amelynek jelentése: a mindenható harcos, aki hajthatatlan győzni akarásának és kitartásának köszönhetően hódítást hódításra halmoz, és tüzet hagy nyomában.

79. oldal (MH Összhaderőnemi Parancsnokság Tudományos Tanács, 2010)

Az állatvilág meglepően gazdag – az erdőkben Kelet-Afrika legritkább állatfajai is megtalálhatók. Körülbelül 1134 gerinces fajt jegyeztek fel eddig (175 emlősfaj, 655 madárfaj, 72 édesvízi halfaj, 232 kétéltű és hüllőfaj). Az állatok előfordulása nagyban függ a csapadéktól és a növényzettől, vagyis hogy mely területen találnak élelmet és ivóvizet. Szomáliában található oroszlán, vadmacska, zsiráf, elefánt, víziló, waterbuck (víziantilop), zebra, hiéna, gazella, dik-dik, krokodil, pávián, gyíkfélék, vaddisznó. Sok kígyófaj is él ezen a területen (pl. krait, kobra, pufogó vipera). A leggyakoribb madarak a strucc, vadkacsa, gyöngytyúk, túzok, homoki fajd, fogoly, kócsag. A sárga-foltos szikla hyrax (szirtiborz) is megtalálható a szavannán és a sziklás területeken, úgy néz ki, mint egy nagy rágcsáló, de valójában az elefántokkal van rokonságban.

20. oldal (Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat / Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2014)

… a radikális iszlám képviselőit Kaddáfi a konkurenseinek, de inkább ellenségeinek tekintette, akiket igyekezett elüldözni az országból. Az 1990-es évek elején ő volt az első államfő, aki elfogató parancsot adott ki az Al-Kaida későbbi vezetője, Oszama Bin Láden ellen.

49. oldal (MH Összhaderőnemi Parancsnokság Tudományos Tanács, 2012)

A nemzetközi közhiedelem szerint Szomália etnikai, nyelvi, vallási szempontból Afrika leghomogénebb országa: több mint 85%-ban szomáli etnikum, a szomáli nyelvet beszélik, a további közel 15% bantu, arab, perzsa, pakisztáni, és gyakorlatilag minden szomáli a szunnita iszlám valamelyik irányzatát követi. Hasonló homogenitás Európában nagymértékben hozzájárult a nemzetállamok, a társadalmi egység, az összetartozás érzése, a harmónia kialakulásához. Szomáliában a függetlenséget követő években a sok évszázados hagyományok, a közös vallás, a közös kulturális értékek és közös nyelv nemcsak nem garantálták az összetartozást, a békét és a stabilitást, de – elsősorban a mindent felülíró törzsi kötődések következtében – akadályozták a modern államszervezet kialakítását és hosszú, évtizedekig elhúzódó polgárháborúhoz és anarchiához vezettek.

26-27. oldal (Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat / Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2014)