Berze Nagy János magyar
1879. augusztus 23. (Besenyőtelek) – 1946. április 6. (Pécs)
Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Berze Nagy János |
---|
Könyvei 12
Szerkesztései 2
Antológiák 2
Népszerű idézetek
Köcsög Jankó is fölkerekedett, hogy szerencsét próbáljon. Azért hívták köcsögnek, mert nagyon kicsi volt.
23. oldal, Köcsögkirály
Berze Nagy János: A bűbájos lakat Magyar népmesék
Volt egyszer egy szegény ember, de az olyan szegény volt, mint a templom egere, talán még annál is szegényebb.
(első mondat)
Berze Nagy János: A bűbájos lakat Magyar népmesék
Ahány lány volt a faluban, mind hozzá akart menni feleségül. De ő csak válogatott köztük, mint Miska a meggyben.
29. oldal, Hamis Jankó
Berze Nagy János: A bűbájos lakat Magyar népmesék
A magyar nép a világ és a föld szavakat állandóan fölcseréli, felfogásában a föld a mindenség közepén áll, a lakóhely pedig az egyszerű szemlélet szerint is a föld közepén, végeredményben tehát a világ közepén van.
[…]
Katona Lajos értesülése szerint a világ közepe „Szarvason, a szarvasi molnár nadrágszíjjának a csatján van, mikor éppen szárazmalmának közepén áll.”
36-37. oldal (TIT Baranya megyei Szervezete, 1961)
Berze Nagy János: Égigérő fa Magyar mitológiai tanulmányok
[…] amikor a hős a forgó várba be akar lépni. Két magyar és egy cseh változat szerint a vár a hős parancsára: „Állj meg vár, urad jön!” – engedelmeskedik és megáll. Orosz mesékben Baba Jaga kunyhója elejével egy szóra a hős elébe fordul. Parádi változat szerint a hős ráparancsol a várra, hogy álljon meg. De nem áll meg, hanem még hétszer sebesebben forog. A hős újra felszólítja s a saját nevét említi, akkor a vár megáll. Nógrád megyei mesében a hős szintén felszólítja a várat a megállásra. Az visszaszól: „Nem uram parancsolja!” A hős: „Ha urad nem volnék, nem is parancsolhatnék!” A vár megáll.
105. oldal
Berze Nagy János: Égigérő fa Magyar mitológiai tanulmányok
A harmadik jakut mítosz arról szól, hogy a jakutok „ősatyjá”-nak lakása egy mező közepén fekszik, amelynek „négy ezüstszín sarka” stb. van. A háztól keletre, a rét közepén áll a fák királya. A fa gyökerei az alvilágba érnek, a teteje kilenc égen átnyúlik.
66. oldal
Berze Nagy János: Égigérő fa Magyar mitológiai tanulmányok
A világ teremtésekor a föld közepén nő fel a világfa, az istenek székhelye, ez a boldogság őshazája […]. A „világ közepe” méltó hely arra, hogy a világfa ott emelkedjék s az istenek ott lakjanak; a világ is azért van jól elrendezve, mert a közepén a világfa, az istenek otthona áll. A magyar világkép kialakulásánál tehát ugyanaz a térrendező elv érvényesült, amely a keleti népeknél a „világ közepe” képzetét megalkotta.
[…]
A világ közepe […] nem a kezdetleges műveltségű ember egyszerű szemléletén alapuló világkép csupán, hanem misztikum, amely a belőle fejlődött gondolatrendszer erejével egykor hatalmas népeket közös világszemlélet és ideál körül egyesített, s amelynek a talajából hajtó hagyományokban álmodja vissza népünk is szellemi életének ifjúkorát.
253-254. oldal (TIT Baranya megyei Szervezete, 1961)
Berze Nagy János: Égigérő fa Magyar mitológiai tanulmányok
Olyan biztos volt ez, mint a Matyi disznója.
360. oldal, Odaért, ahol a part szakad
Berze Nagy János: A bűbájos lakat Magyar népmesék
Egy asszony panaszkodott a szomszédasszonyának, hogy sose találja meg a tojásokat, mert a tyúkja eltojik valahová. Az meg azt tanácsolta neki, hogy tegyen a fészkére valami fehéret, akkor majd ott marad a tyúk, és nem rakja el máshová a tojásait.
285. oldal, A bolondot kereső férj
Berze Nagy János: A bűbájos lakat Magyar népmesék
Még ma is élnek, ha meg nem haltak.
(utolsó mondat)