!

Bertrand Russell brit

1872. május 18. (Trellech, Monmouthshire, Egyesült Királyság) – 1970. február 2. (Penrhyndeudraeth, Wales, Egyesült Királyság)

Teljes névBertrand Arthur William Russell
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Bertrand_Russell

Könyvei 19

Bertrand Russell: A nyugati filozófia története
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?
Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái
Bertrand Russell: A hatalom
Bertrand Russell: A hatalom és az egyén
Bertrand Russell: Miszticizmus és logika
Bertrand Russell: Önéletrajz
Bertrand Russell: Filozófiai fejlődésem
Bertrand Russell: History of Western Philosophy
Bertrand Russell: Házasság és erkölcs

Antológiák 1

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 8.

Róla szóló könyvek 1

Apostolos Doxiadis – Christos Papadimitriou: Logicomix

Népszerű idézetek

>!
ddani P

Mint egyetemi hallgató, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a tanárok az egyetemen teljesen feleslegesek. Az előadásoknak semmi hasznát nem láttam, és ekkor megfogadtam, ha majd egyszer belőlem is előadó lesz, nem fogom magamat abba a tévhitbe ringatni, hogy előadásaimnak bármi haszna van. Ehhez a fogadalmamhoz hű is maradtam.

99. oldal

>!
bagett

… nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást. Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket.
Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre. Önök bizonyára ismerik ennek az érvnek a paródiáját Samuel Butler könyvében, az Erewhon Revisited-ben (Újabb látogatás Erewhonban). Ebben egy bizonyos Higgs megérkezik egy távoli országba, majd miután eltöltött ott egy bizonyos időt, léghajóval elhagyja az országot. Húsz évvel később visszatér az országba, és azt látja, hogy egy új vallás jött létre, amely őt imádja, mint a „Nap Gyermekét”, és azt tartják róla, hogy a mennybe ment. Épp akkor tartják a Mennybemenetel Ünnepét, és Higgs hallja, ahogyan Hanky és Panky professzor, a Nap Gyermeke-kultusz főpapjai beszélgetnek, és azt mondják, hogy még sohasem látták a Higgs nevű embert, és remélik, nem is fogják. Higgs felháborodva odamegy a főpapokhoz, és közli velük: „Leleplezem ezt az egész csalást, és megmondom Erewhon népének, hogy csak én voltam, Higgs, egy ember, és egy léghajóval szálltam föl”. A főpapok válasza: „Nem szabad megtenned, mert ennek az országnak minden erkölcse ehhez a mítoszhoz kötődik, s ha megtudják, hogy nem mentél mennybe, mind gonoszakká lesznek”; majd miután meggyőzik erről Higgset, Higgs titokban távozik.

Ez tehát az alapgondolat – hogy mindannyian gonoszak lennénk, ha nem tartanánk magunkat a keresztény valláshoz. Nekem úgy tűnik, hogy éppen akik tartották hozzá magukat, azok közül került ki a leggonoszabb emberek nagy része. Azt a furcsa összefüggést figyelhetjük meg, hogy minél erősebb volt egy adott időszakban a vallás, minél mélyebb volt a dogmákba vetett hit, annál nagyobb volt a kegyetlenség és annál rosszabbul alakultak a dolgok.

Kapcsolódó szócikkek: dogma
>!
Ivan_Olsen

Egyáltalán nem intellektuális érvek késztetik az embereket arra, hogy higgyenek Istenben. A legtöbb ember azért hisz Istenben, mert kisgyermek korától ezt tanították neki, s ez a fő ok.

A következő leginkább hathatós ok pedig, azt hiszem, a biztonságra törekvés, annak az érzése, hogy van egy „nagy testvér”, aki gondoskodik rólunk. Ez igen lényeges szerepet játszik az emberek azon vágyában,hogy higgyenek Istenben.

>!
chhaya

Ezt a világot tulajdonképpen az ördög teremtette egy olyan pillanatban, amikor Isten éppen nem figyelt oda.

Kapcsolódó szócikkek: Isten · ördög
>!
SadPanda

Jó néhány dolog van, amiben sokkal inkább egyetértek Jézussal, mint a gyakorló keresztények. Nem tudom, végig tudnék-e menni Jézussal az ő teljes útján, de sokkal tovább mennék vele, mint a gyakorló keresztények többsége.

Jézus személyisége

>!
Véda MP

Van-e a világon olyan biztos tudás, amelyben nem lehet ésszerűen kételkedni?

>!
Saille P

A boldog életnek bizonyos fokig föltétele a csendes élet, mivel az igazi életöröm csak a csend és nyugalom atmoszférájában tud megfoganni.
/Bertrand Russel/

134. oldal · Bertrand Russell

Louisa Thomsen Brits: Hygge Harmónia dán módra

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · csend · nyugalom
>!
peonia

… tizennyolc éves koromban a kezembe került John Stuart Mill önéletrajta és benne ez a mondat: Apám arra tanított, hogy a kérdésre: Ki teremtett engem? – nem lehet válaszolni, mert nyomban felvetődik a következő kérdés: Ki teremtette Istent?

10. oldal

>!
Cicu

Mindenekelőtt néhány szó mentegetőzés és magyarázat szükségeltetik, hogy a jelen könyv ne kapjon szigorúbb kritikát, mint amilyet kétségkívül megérdemel. A mentegetőzés az egyes iskolák, ill. filozófusok szakértőit illeti. Talán Leibniz kivételével, az általam tárgyalt filozófusok mindegyikét mások jobban ismerik nálamnál. De ha egyáltalán szükség van átfogó tanulmányok írására, akkor – mivel nem vagyunk halhatatlanok – az ilyen jellegű könyvek írói óhatatlanul kevesebbet időzhetnek egy-egy részkérdésnél, mint azok a kutatók, akik csak egyetlen gondolkodóra vagy rövidebb korszakra összpontosítanak. A megalkuvást nem ismerő tudományos szigor ebből nyilván arra következtet, hogy egyáltalán nem szabad átfogó tanulmányt írni, vagy ha igen, akkor annak több szerző által írt monográfiákból kell állnia. Ez utóbbi esetben azonban valami mindig elsikkad. Ha létezik egység a történelem menetében, ha van belső kapcsolat az előzmények és a későbbi történések között, akkor ezek kifejtéséhez az egyes korszakoknak szükségképpen egy ember gondolkodásában kell összpontosulniuk. A Rousseau-kutató esetleg nehezen boldogul kutatása tárgya és a Platón- vagy Plutarkhosz-korabeli Spárta összefüggéseivel, a Spárta történetével foglalkozóban aligha tudatosul a hobbesi, fichtei vagy lenini filozófiával való kapcsolat. A jelen mű egyikfő célkitűzése éppen az, hogy rámutasson az ilyen összefüggésekre, s ezt valóban csak átfogó tanulmány képes megtenni. Számos filozófiatörténet létezik, de tudomásom szerint egyetlen másik sem íródott ilyen céllal.

Bertrand Russell: A nyugati filozófia története A politikai és társadalmi körülményekkel összefüggésben, a legkorábbi időktől napjainkig

>!
ddani P

Az még csak érthető, hogy a férfiak, akiknek felsőbbsége forgott kockán, megvadultak. De az már igazán furcsa volt, hány és hány asszony, s hozzá milyen eltökéltséggel, igyekezett meghosszabbítani a női nem alárendeltségét. Nem emlékszem rá, hogy a négerek vagy az orosz jobbágyok valaha is heves agitációt folytattak volna felszabadításuk ellen. A nők politikai jogainak legkiemelkedőbb ellenzője maga Viktória királynő volt.

263. oldal