!

Bertha Bulcsu magyar

1935. május 9. (Nagykanizsa) – 1997. január 19. (Budapest)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 5 film

KatalógusnévBertha Bulcsu
Nemférfi
DIApim.hu/hu/dia/dia-tagjai/bertha-bulcsu
Életrajz

Könyvei 31

Bertha Bulcsu: A kenguru
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Bertha Bulcsu: Te jössz, Lupusz…
Bertha Bulcsu: Egy író állatkertje
Bertha Bulcsu: Füstkutyák / A bajnok élete
Bertha Bulcsu: Árnyak és lovasok
Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
Bertha Bulcsu: A Teimel villa
Bertha Bulcsu: Utazás fehér lavórban
Bertha Bulcsu: Füstkutyák

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország felfedezése · Híres könyvek Népszava · Kozmosz Irodalmi Könyvek I. Kozmosz Könyvek · Korjellemző magyar próza/irodalom 1945-1990

Szerkesztései 1

Bertha Bulcsu – Szakonyi Károly (szerk.): Magyarok a Kárpátalján

Antológiák 39

Ugron Zsolna (szerk.): Kisded tenger
Funk Miklós (szerk.): Lányok fényben és árnyékban
Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 30.
Pomogáts Béla (szerk.): A kandúr csodatettei
Ratzky Rita (szerk.): Szerelmes novellák
Kardos György (szerk.): Körkép 82
Kardos György (szerk.): Körkép 79
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 87
Kardos György (szerk.): Körkép 85

Róla szóló könyvek 1

Kocsis L. Mihály: Olvasó példány

Kiemelt alkotóértékelések

regulat>!

Bertha Bulcsu

Méltatlanul elfeledett írónk, akinek talán a legnagyobb hibája, hogy írásaiban kerülte a konfliktust a rendszerrel, így mindig ott van, sőt kilóg az a bizonyos vörös farok, ami megtöri az írás ritmusát… sajnos.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Gregöria_Hill>!

– Addig is, amíg csoda történik velünk, mit szólnál egy pohár sörhöz?

174. oldal

montika P>!

A lugas mellett leülök egy vörös kőre, s már nem a vizet, csak a közeli szőlőfürtöket nézem. A késő délutáni napfény mindent aranysárgára fest. A szőlő bogyói üvegesen áttetszőek. Meg lehet számolni bennük a magokat. Ahogy a tájból, ezekből a szőlőszemekből is csend és nyugalom árad. Jó lenne megőrizni ezt a szeptemberi pillanatot. Az egész délután, csak egy pillanat. Továbbnyújtani nem lehet, de a színeiből, csendjeiből, a szajkó szárnyának rebbenéséből, a víz kékjéből s a hátán horgonyzó csónakok kontúrjaiból jó volna eltenni nehezebb időkre is.

Szeptemberi pillanatok

6 hozzászólás
montika P>!

Rég tudom, hogy a kertészkedés, földhöz, fákhoz, önmagukban is szép lugassorokhoz kötődés az emberi rabszolgaság egyik formája. Hajdan, amikor szőlő, saját termésű bor, árnyat adó diófák, rigókat csalogató gyümölcsöskert után vágyakoztam, még nem tudtam, hogy a kert olyan, mint egy szép nő. Csak látszólag vigasztalód, szépségével mámorba ringató szerelmesed, megújulásra, új tettekre serkentő társad. Valójában egy nyűgös élőlény, aki színházba, utazni, társaságba vágyik, de legalább öltözködni akar, úszni, teniszezni, bridzselni és enni, inni, jó helyeken, drágán. Közben állandóan birizgálni kell a hajlatait, mert ha ebbe belefáradsz, azonnal odébbáll. A kert nem ugrik el, ha nagy testén felhagysz a matatással, de lompos lesz, kócos, lezüllött, s minden érzelem nélkül kiszolgáltat a szorgalmasabb szomszédság megjegyzéseinek.

Hangulatok a tavaszi kertben

1 hozzászólás
montika P>!

A szabadsághoz, úgy látszik, nem lehet hozzászoktatni az élőlényeket, a szabadságot az ember is kivívja, meghal érte, esetleg elnyeri. A szabadság öröm és fájdalom, szakadás, detonáció, emelkedés az ismeretlenbe.

A hős nyúl

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
2 hozzászólás
montika P>!

Beteg embernek beteg a kertje, ez az első gondolatom, ahogy körülpillantok.

Őszi kertben

montika P>!

Az emberek, úgy tűnik, többségükben nem tűnődnek el a lét mikéntjén, végességén, s azon sem, hogy gyermekeikben, unokáikban élhetnének tovább, s a nép is így lenne munkabíró, erős, történelmi életkorra képes. De az életek egymásba kapcsolódó folyamata helyett, többnyire külön kis életekre rendezkednek be, egy, esetleg két gyermekkel. Az emberek „boldogulni” akarnak. Úgy értik, hogy gazdagodni, vagy ha nem, legalább módosan, kényelmesen élni. Új házban, új autót mosogatva a garázs előtt.
A kiszabott egyszemélyes lét alig-alig jut eszükbe.

Légi harc

montika P>!

Most éppen én gondozom ezt a kertet. Átmeneti állapot, mint ahogy átmeneti tünemény földi életünk is. Valamikor egy orvosé volt ez a kert, korábban a hegyoldal nagyobb darabjával együtt egy kisbirtokosé, hogy előtte kié volt, arra már az öreg parasztok sem emlékeznek teljes bizonyossággal. Jártak és éltek itt kelták, rómaiak, germánok, avarok, szlávok, magyar urak és magyar vincellérek, ki tudja, ki mennyit javított vagy rontott ezen a kerten. A földből cserépedények maradványai kerülnek elő, néha rozsdás fémdarab. Sok-sok jel, hogy itt a bronzkor óta vagy talán már korábban is, emberek éltek és cselekedtek valamit. Talán a földet is művelték. A nagy folyamatnak én csak egy kis láncszeme vagyok, nem tudhatom, hogy kétszáz év múlva kié lesz jog szerint vagy teljesen jogtalanul ez a kert. És nem is érdekel. De most éppen én gondozom a kertet. Így hát terveket készítek, megjavítom a kerítést, felkötöm a leszakadt szőlőkarokat, metszek, kapálok, remélve a javulást, az ocsúdó tavasz hangulatát, az aranyló nyarakat s az őszi-téli bizakodások, meditálások komolyságát is, amikor eldől a jövő.

Őszi kertben

1 hozzászólás
montika P>!

Az ember azt hiszi, hogy ő több, mint a szajkó. Pedig magasabbról nézve, mondjuk a világűrből, valószínűleg alig látszanak a különbségek. A szajkó talán boldogabb.

A szajkó világképe

Kapcsolódó szócikkek: szajkó
montika P>!

Fél óra múlva, amikor újra a présház előtt állok és a vízen horgonyzó csónakokat nézem, megérint valami. Furcsa. Mintha látnám magamat kívülről. Abszurd, ahogy itt állok a távcsővel. Mit csinál az ember a hegyen? Miért nézi órákig, napokig a vizet, a madarakat, az ismerős diófákat, a vörösgyűrű, som-, a bodza- és a kökénybokrokat? Lehetnék másutt is, egy városban talán, klubban, kávéházban halk, emberi zsongással körülvéve. De itt vagyok a hegyoldalban, és a szomszédaim is itt vannak, ki már nyugdíjban, ki még tanárkodva, inspekciós orvosként szabadnapokat gyűjtögetve… Mi dolgunk itt a hegyen és a világban?

Szeptemberi pillanatok

montika P>!

A harácsolás és az illetlen költekezés az ember „erkölcsi” privilégiuma.

Légi harc